Bár a fekete-tengeri gabonatranzitról szóló, először Ukrajna és Oroszország között Törökország égisze alatt tárgyalt, majd márciusban megújított megállapodás hozzájárult a gabonakínálatra nehezedő nyomás mérsékléséhez, hatásai azonban korlátozottak, és a számos ország élelmezésbiztonságát érintő szürke foltok továbbra is fennállnak.
A megállapodás meghosszabbítása átmeneti enyhülést jelent a piac számára, de a Coface úgy véli, hogy az ukrajnai háború kitörésével kialakult súlyos ellátási nehézségek 2023-ban is fennmaradnak.
A fekete-tengeri gabonaszállításról szóló megállapodás megújítása csak részben oldja meg az agrár-élelmiszeripari ágazat ukrajnai háborúval összefüggő problémáit
Az ukrajnai háború tartós fennakadást okozott a búza fekete-tengeri tranzitjához elengedhetetlen tengeri közlekedésben. A Boszporusz-szoroson áthaladó áruforgalom mintegy 50%-kal alacsonyabb, mint a háború előtt, miközben Oroszország és Ukrajna a globális búzaexport 25%-át adja. A gabonafélék hozzáférhetőségének visszaesése nagy hatással van egyes, nagymértékben importfüggő országokra, különösen Nyugat-Afrikában, Közép-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában. Mezőgazdasági erőforrásait kihasználva Oroszország nagy nyomást tud gyakorolni –a közvélemény empátiájára alapozva- azokra a nyugati országokra, melyek érzékenyen reagálnak a fejlődő országok élelmezésbiztonságának növekvő bizonytalanságára.
A szállítmányozással kapcsolatos nehézségeken túlmenően problémát jelent a termőföldek, az infrastruktúra és a berendezések megsemmisülése Ukrajnában. Az Ukrán Gabonaszövetség (UGA) szerint 2022-ben a termőterületek 25%-kal csökkentek a 2021-es állapothoz képest, és a 2023-as előrejelzések még pesszimistábbak. Az Ukrajnát érő bombázások következtében a földek szennyeződése veszélyezteti a jövőbeni termést, és számos, a mezőgazdasági termeléshez nélkülözhetetlen vegyi üzem vagy raktár semmisült meg. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának becslése szerint a háború kezdete óta 618 ipari létesítmény, illetve kulcsfontosságú infrastruktúra vált semmivé Ukrajnában.
A fekete-tengeri gabonaszállítási folyosóról szóló megállapodás 60 napos meghosszabbítása kis fellélegzés a piacok számára, de nem oldja meg a hosszú távú ellátási problémákat. A FAO élelmiszerár-indexe, amely 2011 óta a legmagasabb értéket érte el 2022 májusában, kifejezetten magas szinten maradt és állandósult.
A Coface előrejelzése szerint 2023 továbbra is a kereslet és a kínálat közötti erős feszültség éve lesz
A fekete-tengeri gabonamegállapodás mindössze 2 hónapos meghosszabbítása miatt egyes országok esetében továbbra is fennáll az ellátási zavarok kockázata. Ráadásul, miközben a kereslet várhatóan nem tud jelentősen elmozdulni, a világ gabonatermelése a 2022/23-as szezonban várhatóan 2%-kal csökken.
A tartós ellátási nehézségek és a magas piaci árak szintén erősíthetik az élelmiszerekkel kapcsolatos védelmi reakciókat. Egyes országok így kísértésbe eshetnek, hogy újra a 2022-ben hatályba lépett rendelkezésekhez hasonló protekcionista intézkedéseket vezessenek be (Egyiptom, India) az inflációs nyomás vagy az élelmiszerhiány kezelésére.
Végezetül a globális gabonatermelés zsugorodása még jobban rámutat a gabonakészletek koncentrációjára, és a nagy készleteket birtokló országok kulcsfontosságú szerepére. Az elmúlt években Kína folyamatosan emelte búzakészleteit, és jelenleg a világ búzatartalékainak több mint 50%-át birtokolja.
Ezzel szemben a gabonát exportáló országok egyre kevesebb készlettel rendelkeznek (2022-ben a készletek 7,3%-a, szemben a 2010-es 11,3%-kal). Ez a nagyobb koncentráció szükségszerűen a nemzetközi gabonakereskedelem gördülékenységének rovására megy, különösen a nyomás alatt álló piacon.