A globális üzleti környezet romlása egyre markánsabb: 2026 elején a vállalati fizetésképtelenségek száma 12%-kal emelkedett, amely növekedést elsősorban Észak-Amerika (22%) hajtott. A fokozódó geopolitikai feszültségek és az erősödő költségnyomás mellett a Coface jelenleg 6%-os globális fizetésképtelenség-növekedéssel számol 2026-ban.
Főbb mutatók
- 12%: a globális fizetésképtelenségek növekedése 2026 elején, ami az üzleti környezet gyors ütemű romlására utal
- 22%: jelentős emelkedés Észak-Amerikában, amely a globális növekedés fő mozgatórugója
- 6%: a fizetésképtelenségek 2026-ban várhatóan 6%-kal emelkednek, ami több mint kétszerese a korábbi előrejelzésnek
A gazdasági visszaesés már a számokban is egyértelműen tükröződik
A globális üzleti környezet az elmúlt hónapokban érezhetően gyengült, mivel az iráni konfliktus gazdasági hatásai fokozatosan megjelentek a reálgazdasági folyamatokban.
A 2026 elején regisztrált 12%-os fizetésképtelenségi növekedés – amely magában foglalja az észak-amerikai 22%-os emelkedést – jól szemlélteti a jelenlegi sokk mértékét, valamint a vállalatokat érintő helyzet gyors romlását.
A kedvezőtlen trendek hátterében elsősorban a fokozódó geopolitikai feszültségek állnak, különösen a közel-keleti térségben. Ezek hatásai egyre inkább megmutatkoznak az emelkedő beszerzési költségekben, az energiaárak fokozott volatilitásában, valamint a beruházási döntéseket terhelő növekvő bizonytalanságban.
Az ábra adatai .xlsx formátumban
Emelkedő fizetésképtelenségi kockázatok 2026-ban
A jelenlegi gazdasági folyamatok alapján a Coface 2026-ra a korábban vártnál magasabb fizetésképtelenségi növekedéssel számol. A legfrissebb előrejelzés szerint globálisan mintegy 6%-os növekedés várható, ami jelentősen meghaladja az év elején valószínűsített ütemet.
A növekedés különösen a fejlett piacokon lehet hangsúlyos: az Egyesült Államokban és Franciaországban egyaránt 8%-os, Japánban 7%-os, míg Németországban és Hollandiában hozzávetőleg 5%-os emelkedés körvonalazódik. Ezzel szemben Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban mérsékeltebb, 2–3% közötti bővülés várható, ami ugyanakkor továbbra is a vállalati környezet romlását tükrözi.
Az ábra adatai .xlsx formátumban
A kamatkörnyezet tovább növeli a vállalati kockázatokat
Az egyébként is sérülékeny gazdasági környezetben a finanszírozási feltételek továbbra is jelentős terhet jelentenek a vállalatok számára. Bár a monetáris politika már enyhülő szakaszba lépett, a korábbi évek szigorításának hatására a kamatszintek tartósan magasak maradtak, ami emelkedett finanszírozási költségkörnyezetet eredményez és érdemben korlátozza a vállalatok pénzügyi mozgásterét.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a vállalatok történelmi szinten magas adósságállománnyal lépnek ebbe az időszakba. Ennek következtében már kisebb változások is aránytalanul nagy hatást gyakorolhatnak: a hitelköltségek akár 25 bázispontos emelkedése is elegendő lehet a fizetésképtelenségek növekedésének ismételt gyorsulásához, megközelítve a 2025-ben tapasztalt szinteket.
A tartósan magas kamatkörnyezet így tovább erősíti a negatív gazdasági folyamatokat, miközben korlátozza a vállalatok adósság-újrafinanszírozási képességét és csökkenti a további sokkokkal szembeni ellenálló képességüket.
A ciklikus ágazatok a nyomás fókuszában
A romló gazdasági és finanszírozási feltételek elsősorban azokat az ágazatokat érintik, amelyek különösen érzékenyek a ciklikus ingadozásokra. Az építőipar, a vegyipar és a textilipar továbbra is a leginkább kitett szektorok közé tartoznak, amit magas költségszintjük és erős keresletfüggőségük magyaráz.
Számos gazdaságban ezek a sérülékenységek már egyértelműen megmutatkoznak:
- Egyesült Államok: az ipari és építőipari ágazatokat egyaránt sújtják az emelkedő finanszírozási költségek és a lassuló kereslet.
- Németország: különösen a vegyipar és az építőipar áll tartós nyomás alatt a magas energiaárak és a visszafogott gazdasági aktivitás következtében.
- Franciaország: az építőipart a magas kamatszint, az ipart az energiaárak, míg a kiskereskedelmet a gyenge fogyasztói kereslet terheli.
- Japán: a leginkább eladósodott ágazatok működését tovább nehezítik a tartósan szigorú finanszírozási feltételek.
Ezekben a szektorokban a magas költségszint, az árrések szűkülése és a korlátozott finanszírozási hozzáférés együttesen jelentősen nehezítik a vállalatok alkalmazkodását.
A kockázatok különösen a kis- és középvállalkozásokat érintik, mivel kevésbé diverzifikáltak és érzékenyebbek a likviditási problémákra. Emiatt számos régióban ezek a cégek jelentős szerepet játszanak a 2025 óta megfigyelhető fizetésképtelenség-növekedésben, ami a jelenlegi nyomás tartósságára utal.
A kormányzati beavatkozások várhatóan korlátozottabb védelmet nyújtanak
A 2020 és 2023 közötti időszak viszonylag alacsony fizetésképtelenségi szintje nagyrészt a Covid–19 világjárványra, valamint az ukrajnai háború gazdasági következményeire adott kiterjedt állami támogatásoknak volt köszönhető.
Bár egyes országokban ismét bevezetésre kerülnek támogatási intézkedések, ezek nagyságrendje lényegesen korlátozottabb. A főbb európai gazdaságokban – köztük Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban – a fiskális támogatások 2022–2023-ban a GDP mintegy 2–4%-át tették ki.
Ezzel szemben a jelenlegi intézkedések jóval visszafogottabbak és jellemzően célzottabbak. A legjelentősebb intézkedés Spanyolországban figyelhető meg, amely hozzávetőleg a GDP 0,3%-át teszi ki.
Ezek az intézkedések ugyan enyhíthetik a leginkább sérülékeny ágazatok és vállalatok helyzetét, azonban várhatóan nem biztosítanak a korábbi válságokhoz hasonló, széles körű védőhálót. Ennek következtében az állami gazdaságpolitika mozgástere a fizetésképtelenségek emelkedésének mérséklésében érdemben szűkebb marad.
