Közép- és Kelet-Európa (KKE) legnagyobb vállalatai 2025-ben ismét növekedési pályára álltak, amit a háztartások fogyasztása és az állami beruházások támogattak. A magasabb árbevétel azonban nem járt együtt javuló jövedelmezőséggel, mivel az emelkedő munkaerőköltségek, a gyenge külső kereslet és az erősödő nemzetközi verseny továbbra is szűkítette a marzsokat.
A Coface CEE Top 500 rangsorának 18. kiadása szerint a vállalatok összesített árbevétele 2,9%-kal, 1,12 billió euróra nőtt, és a cégek több mint kétharmada számolt be magasabb árbevételről. A nettó nyereség ugyanakkor gyakorlatilag változatlanul, 34,9 milliárd eurón maradt, így a nettó nyereséghányad 3,2%-ról 3,1%-ra csökkent.
Top 500 vállalat: visszatért a növekedés, a jövedelmezőség továbbra is nyomás alatt
A közép- és kelet-európai gazdaságok kilábalása 2025-ben folytatódott, az átlagos GDP-növekedés elérte a 2,4%-ot. A növekvő reálbérek és a feszes munkaerőpiacok mellett továbbra is a háztartások fogyasztása volt a legfőbb mozgatórugó, miközben az uniós forrásból finanszírozott infrastrukturális és energetikai projektek élénkítették a beruházásokat. Az exportorientált ágazatok nehezebb környezettel szembesültek, mivel a németországi kereslet továbbra is gyenge maradt, a kereskedelmi háborúk pedig nyomás alá helyezték a globális kereskedelmet.
Összességében a régió legnagyobb vállalatainak magasabb árbevétele nem eredményezett nagyobb nyereséget. A bérek növekedése továbbra is meghaladta a termelékenység javulását, a finanszírozás költséges maradt, és több nagy ipari vállalat jelentős veszteségről számolt be; a negatív eredménnyel záró cégek száma 65-ről 74-re emelkedett.
Az igazi kihívás most az, hogy a növekedés tartósan nyereséges működést eredményezzen. Az emelkedő munkaerőköltségek és az erősödő verseny mellett a közép- és kelet-európai vállalatoknak javítaniuk kell termelékenységüket, nagyobb hozzáadott értéket kell előállítaniuk, és feljebb kell lépniük az értékláncban.
Ezek a tényezők egyre inkább meghatározzák majd, mely vállalatok képesek a kedvezőbb piaci környezetet tartós eredményekre váltani.
– emelte ki Mateusz Dadej, a Coface regionális közgazdásza.
Országonkénti folyamatok: Lengyelország vezet, Románia felzárkózik
Lengyelország 172 vállalattal továbbra is egyértelműen vezeti a rangsort, amit nagy belföldi piaca is támogat. Különösen jól teljesítettek a fogyasztói piacra építő vállalatok, miközben a kőolaj-finomítás, a vegyipar és a szénbányászat rontotta a jövedelmezőséget.
Csehország stabil növekedést ért el, nagyrészt autóipari bázisának köszönhetően. Magyarországon az elektronikai ágazat és a kiskereskedelem erős teljesítményt nyújtott, miközben az akkumulátor- és autógyártás nyomás alatt állt.
A régió négy legnagyobb gazdasága közül Románia emelkedett ki: vállalatainak összesített árbevétele 6,2%-kal nőtt, elsősorban a kiskereskedelem és az autóipar jó teljesítményének köszönhetően.
Meghatározó szereplők: stabil élmezőny, új növekedési területek
Az első hét helyezett sorrendje nem változott. Az Orlen megőrizte első helyét, a csehországi Škoda Auto pedig továbbra is a második helyen állt, és a rangsor legmagasabb nettó nyereségét érte el. A lengyelországi legnagyobb üzletláncot, a Biedronkát üzemeltető Jeronimo Martins Polska megtartotta harmadik helyét, ami a fogyasztói szektorban működő vállalatok tartós erejét jelzi.
A rangsorban az adatközpont-fejlesztésekhez, az új autóipari beruházásokhoz és az energiaágazathoz kötődő vállalatok is jelentősen előreléptek, jelezve, hogy a régió növekedésében egyre nagyobb szerephez jutnak ezek a területek.
Ágazati trendek: átalakulóban a közép- és kelet-európai növekedési modell
Az ipar továbbra is a régió gazdaságának meghatározó alapja, a növekedés forrásai azonban egyre sokszínűbbé válnak. A rangsorban az autóiparból és a közlekedési szektorból szerepel a legtöbb vállalat, összesen 94, teljesítményük azonban vegyes képet mutatott a továbbra is gyenge európai kereslet és az erősödő kínai verseny miatt.
Eközben a kiskereskedelemnek kedvezett a háztartási kiadások bővülése, az építőipar pedig az uniós finanszírozású infrastrukturális projekteknek köszönhetően gyorsan növekedett. A védelmi ipar szintén új növekedési területként rajzolódik ki: a rangsorban szereplő négy legnagyobb gyártó összesített árbevétele 49%-kal emelkedett.
Ezzel szemben a kőolaj-finomítás, a vegyipar és a fémipar továbbra is nyomás alatt maradt az alacsonyabb nyersanyagárak, a gyenge ipari kereslet és az erősebb nemzetközi verseny miatt.
Közép- és Kelet-Európa gazdasági pozíciójának alapját fejlett ipara és az európai ellátási láncokba való szoros beágyazottsága adja. Ez továbbra is fontos előny, de a környezet változik.
Azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek ezt az ipari erőt nagyobb termelékenységgel és rugalmassággal ötvözik, és gyorsan képesek reagálni az új növekedési lehetőségekre.
– mondta Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója.
Munkaerőpiac: nagyobb hangsúly a termelékenységen
A régió Top 500 vállalata 2025-ben 2,53 millió embert foglalkoztatott, 1,3%-kal többet, mint az előző rangsorban. A növekedés azonban a rangsor összetételének változásából adódott. Összehasonlítható alapon a foglalkoztatás lényegében stabil maradt, ami az óvatosabb munkaerő-felvételt, valamint az automatizálást és a termelékenység növelését célzó folyamatos beruházásokat tükrözi.
Kilátások: mérsékelt növekedés, tartós bizonytalanság
A Coface 2026-ra 2,3%-os, 2027-re pedig 2,6%-os GDP-növekedést vár Közép- és Kelet-Európában, amelyet elsősorban a fogyasztás, a beruházások és a magasabb védelmi kiadások támogathatnak.
A németországi állami kiadások növekedése fokozatosan kedvezhet a közép- és kelet-európai exportőröknek, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek és az erősödő kínai verseny azonban továbbra is jelentős kockázatot jelentenek.
A már most is alacsony marzsok mellett a régió legnagyobb vállalatai számára egyre inkább az jelenti a kihívást, hogy a növekedést tartós jövedelmezőség is kísérje.
