2023 júliusában és augusztusában puccsok zajlottak le Nigerben és Gabonban, ami ismét ráirányította a figyelmet az ilyen típusú eseményekre. Ha megvizsgáljuk az államcsínyek alakulását világszerte 1950-től napjainkig, azt tapasztaljuk, hogy a 2000-es évek eleje óta egyre inkább Afrikában összpontosulnak, és ez a tendencia különösen az elmúlt öt évben erősödött meg.
Afrika jelentősége a puccsok történelmi alakulása szempontjából a világban
1950 és 2023 szeptembere között 97 országban 491 államcsínyt jegyeztek fel, amelyek közül 245 sikerrel zárult. Latin-Amerika és Afrika a világ két legérintettebb régiója, ahol a regisztrált puccsok 29%-a, illetve 44%-a történt. Az 1990-es évek óta Afrikában rendre több államcsíny történt, mint a világ többi részén. Az elmúlt évtizedben ezek a kísérletek, főként a Száhel-övezetben, a korábbiaknál nagyobb arányban voltak sikeresek.
A Coface politikai és társadalmi bizonytalansági indexének alakulása a Száhel-övezetben1 2008 és 2014 között egyértelműen eltér a kontinens más országaiban tapasztaltaktól, és 2012 óta jelentős emelkedés tapasztalható. A fegyveres konfliktusok és katonai műveletek, különösen a terrorizmus elleni fellépéshez kapcsolódóak, valamint a térség instabilitása hozzájárultak a társadalmi és politikai feszültségek súlyosbodásához.
A hivatalos fejlesztési támogatás több afrikai ország számára létfontosságú...
Számos afrikai országnak növekvő szegénységgel és magas fokú eladósodottsággal kell szembenéznie, és ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy az emelkedő kamatlábak miatt csökkent a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés lehetősége, miközben finanszírozási igényeik továbbra is számottevőek. E körülmények között a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) döntő szerepet játszhat.
A hivatalos fejlesztési célú segély továbbra is fontos összetevője egyes kedvezményezett országok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI). A szubszaharai Afrikában a nettó ODA 2021-ben a GNI 3,4%-át, 2020-ban pedig 4%-át2 tette ki. Maliban 2021-ben mintegy 1,4 milliárd USD-t, azaz a teljes állami költségvetés 30%-át adta. Ezek az átutalások azonban országonként és évről évre jelentősen eltérnek.
...de egyben a finanszírozó országok által használt stratégiai eszköz is.
Számos adományozó ország és nemzetközi szervezet döntött úgy, hogy felfüggeszti támogatását a demokratikus elvek be nem tartásának szankcionálása céljából, amint azt a Nigerben és Burkina Fasóban folyamatban lévő francia ODA3 projektek 2023-ban történő leállása is mutatja.
A sikeres puccsokra adott válaszként az ODA-források alakulását elemezve megállapíthatjuk, hogy a hidegháború időszakában (1950-1989) az OECD4 Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottságának finanszírozói nem szankcionálták következetesen a sikeres puccsokat támogatásaik csökkentésével. Valójában gazdasági és politikai eszközként használták azt arra, hogy fenntartsák befolyásukat, különösen a szubszaharai Afrikában, a fejlődő világ lehetséges szövetségeseivel szemben.
1990 és 2010 között a sikerre vitt puccsok a külföldi támogatások jelentős csökkenéséhez vezettek, ami azt mutatja, hogy az adományozó országok egyértelműbben szankcionálták az államcsínyeket.
A közelmúltban (2011-2021) azonban úgy tűnik, hogy az ODA alakulása a hidegháború idején megfigyeltek felé közelít. Egy többpólusú és széttöredezett világban, amelyet a nemzeti és versenyorientált geostratégiai célok újbóli érvényesülése jellemez, a támogatást nyújtó országok magatartása egyre inkább az 1990 előtti időszakéhoz hasonlítható.
Ez az új világrend korlátozhatja a hivatalos fejlesztési támogatásnak a nyomásgyakorlás eszközeként való felhasználását az államcsínyek elkövetőivel szemben, különösen a nyugati országok oldaláról, akiknek lehetőségük van arra, hogy közelebb kerüljenek az Afrikában már jelen lévő nagy feltörekvő országokhoz, melyek jól körülhatárolható diplomáciai és kereskedelmi stratégiákkal rendelkeznek.
Töltse le teljes tanulmányunkat, és tudjon meg többet.
1 Száhel = Burkina Faso, Mali, Mauritánia, Niger, Szudán és Csád
2 https://data.worldbank.org/indicator/DT.ODA.ODAT.GN.ZS?locations=ZG
3 A humanitárius segélyek, néhány, a hasonló helyzetben lévő lakosságnak szánt egyedi projekt, valamint a multilaterális támogatással működő partnerek által végrehajtott egyes projekteken túl (amelyek felfüggesztése jogi kockázatot rejthet), az autonóm szervezetek, például a helyi hatóságok, egyetemek és civil szervezetek az állam pénzügyi támogatása nélkül is folytathatják együttműködésüket.
4 Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
