A Coface 2022-es ázsiai vállalati fizetési felmérése, amelyet 2021 novembere és 2022 februárja között végeztek, betekintést nyújt az ázsiai-csendes-óceáni térség mintegy 2 800 vállalatának fizetési magatartásának és hitelkezelési gyakorlatának alakulásába egy újabb koronavírussal sújtott évben.
A válaszadók kilenc piacról (Ausztrália, Kína, Hongkong SAR, India, Japán, Malajzia, Kína, Hongkong, India, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld és Tajvan) és 13, az ázsiai-csendes-óceáni térségben található ágazatból érkeztek.
A COVID hatása ellenére a fizetési késedelmek nem romlottak, kivéve Kínát
A javuló gazdasági feltételek 2021-ben hozzájárultak ahhoz, hogy a fizetési késedelmek időtartama Ázsia-Óceánia-szerte jelentősen csökkent, a 2020-as átlagos 68 napról 2021-ben 54 napra, ami az elmúlt 5 év legalacsonyabb szintje. A késedelmes fizetést tapasztaló válaszadók aránya stabilan 64% maradt az előző évi 65%-kal szemben. A kilenc vizsgált gazdaság közül Malajziában és Szingapúrban rövidültek le leginkább a fizetési késedelmek. Ezzel szemben Kína volt az egyetlen ország, ahol nőtt a fizetési késedelmek száma, és egyben a leghosszabb átlagos fizetési késedelemmel rendelkező ország is.
A felmérés azonban rámutatott néhány aggodalomra is. Azon válaszadók aránya, akik a késedelmes összeg növekedését említették, 2021-ben 35%-ra emelkedett, szemben az előző évi 31%-kal. Továbbá több vállalat számolt be az éves forgalom 10%-át meghaladó, rendkívül hosszú fizetési késedelemről (ULPD), és ezt a növekedést nagyrészt Kína okozta, ahol a 2020-ban már magas, 27%-os arány 2021-ben 40%-ra nőtt. Az ULPD-k aránya kismértékben nőtt Ausztráliában és Indiában, míg a többi hat gazdaságban stabilizálódott vagy csökkent, Hongkongban pedig jelentős visszaesés volt tapasztalható. Az ULPD-k nagy többségét soha nem fizetik ki, ezért a cash-flow kockázatok általában megnőnek, ha ezek az ULPD-k a vállalat éves forgalmának több mint 2%-át teszik ki.
Ágazati szempontból a 10% feletti ULPD-kkel küzdő vállalatok számának növekedése különösen a fémiparban volt jelentős, ahol 14 százalékponttal, közel 23%-ra emelkedett, ami a 13 ágazat közül a legnagyobb arány. Más ágazatok, mint például az építőipar, az ICT, a közlekedés és a textilipar szintén jelentős pénzforgalmi kockázatokkal szembesülnek, mivel az ULPD-t tapasztalt vállalatok több mint 30%-a jelentette, hogy az ilyen késedelmek az éves forgalom több mint 2%-át teszik ki.
Gazdasági várakozások: Fenntartott optimizmus, de nagyfokú aggodalom az emelkedő nyersanyagárak miatt
Összességében az optimizmus továbbra is töretlen, a válaszadók 71%-a számít a gazdasági növekedés javulására 2022-ben. Ez az optimizmus azonban nem volt egyenletes a régióban. Szingapúr az ázsiai átlaghoz képest optimistább, 83%-a (+17 százalékpont) magasabb növekedésre számít. A japán és thaiföldi vállalatok, ahol a fellendülés 2021-ben viszonylag visszafogott volt, és ezért 2022-ben nagyobb lehetőség van egy erősebb fellendülésre, szintén bizakodóbbak voltak, mindkettő 14 százalékponttal 75%-ra, illetve 80%-ra emelkedett. Ezzel szemben Malajziában ez az arány csak 44% volt, ami jelentős csökkenést mutat (29 százalékponttal) a tavalyi évhez képest, a növekvő politikai bizonytalanság közepette, a 2022-es előrehozott parlamenti választások lehetőségével.
Az emelkedő nyersanyagárakat egyre gyakrabban említik a válaszadók, amikor arról kérdezik őket, hogy aCOVID-19 milyen hatással van az értékesítési teljesítményükre és a cash flow-jukra. A vállalatok több mint fele (54%) a növekvő nyersanyagárakat említette kulcsfontosságú tényezőként, ami a 2020-as 31%-hoz képest jelentős növekedést jelent. A nyersanyagárak 2021-ben meredeken emelkedtek, különösen a nyersolajé, és jelentősen megemelkedtek az ukrajnai konfliktust követően. Ez világszerte fokozta a vállalatokra nehezedő költségnyomást, beleértve az ázsiai-csendes-óceáni térségben működő vállalatokat is, ami növelte a cash flow problémák kialakulásának kockázatát.
Az ázsiai vállalkozások árrései egyre nagyobb nyomás alatt
Napjainkban a vállalkozásoknak összetett környezettel kell szembenézniük, amelyet az ellátási lánc zavarai, geopolitikai feszültségek és kiugró infláció jellemeznek. Az ellátási korlátok 2021-ben is fennálltak, részben az újabb COVID-19 járványhullámok és újabb lezárások miatt. Ennek ellenére a világ fokozatosan újra kinyílt, és a magánkereslet újra fellendült. Ez számos termék és nyersanyag esetében növelte a kereslet és a kínálat közötti szakadékot, ami jelentős áremelkedéshez vezetett. A globális ellátási láncra nehezedő nyomás 2022 elején némileg enyhült, de az orosz-ukrán konfliktus miatt újra fellángolt. Mivel mindkét ország meghatározó szerepet játszik a globális nyersanyagpiacokon, a konfliktus a nyersanyagárak további emelkedéséhez vezetett, ami magasabbra tolta az inflációt és ezzel együtt a béreket is. Következésképpen a termelési költségek növekedése révén a vállalkozások jövedelmezőségére is nehezedett.
Miután 2021-ig visszafogott inflációs nyomást tapasztaltak, az ázsiai országok most gyorsan emelkedő inflációt regisztrálnak, különösen az élelmiszer- és energiatermékek esetében. Néhány ázsiai gazdaságban a fogyasztói árindex (CPI) növekedési üteme meghaladta a központi banki célt. Ez volt a helyzet Thaiföldön, ahol a CPI májusban már az ötödik egymást követő hónapban a központi bank 3%-os célsávjának felső értékét meghaladó éves növekedést mutatott. Ausztráliában, Indiában és a Fülöp-szigeteken is átlépték az inflációs célt. Miután a 2020/2021-es időszakban 10 hónapon keresztül defláció volt tapasztalható, a japán infláció áprilisban 2,5%-kal a Bank of Japan célértéke fölé emelkedett. A megélhetési költségek megugrása miatt néhány ország úgy döntött, hogy béremelést hajt végre, hogy segítsen a fogyasztóknak kezelni a helyzetet. Japánban, Dél-Koreában és Szingapúrban az adatokból kiderült, hogy 2021 óta gyorsult az átlagos bérnövekedés. Délkelet-Ázsiában Malajzia nagymértékű, 35%-os minimálbér-emelést vezetett be 2022 májusában. A Fülöp-szigeteken szintén minimálbér-emelést hajtanak végre júniusban, Vietnamban pedig a következő hónapban.
- Bernard Aw, a Coface ázsiai és csendes-óceáni közgazdásza