A jó hírek 2023-as év elején gyorsan átadták a helyüket az év végére vonatkozó, sokkal kevésbé biztató jeleknek.
A már többször említett kockázatokon túl, amelyek egy része továbbra is erősödik (pénzügyi stabilitás, társadalmi és politikai kockázatok), nem szabad elfelejtenünk, hogy az infláció elleni harcot még nem sikerült megnyerni: az energia kivételével az infláció továbbra is jóval a központi bankok által kitűzött célok felett van, miközben az izraeli támadásokat követően (ismét) feszültté vált a helyzet az olajpiacon. Minden fő mutató arra utal, hogy az év vége felé Észak-Amerikában és az euróövezetben az aktivitás erőteljesen lelassul, a kínai gazdaság élénkülése pedig gyorsan akadályba ütközött a strukturális gyengeségek és a háztartások valamint a vállalkozások bizalomhiánya miatt. Ebben az összefüggésben 7 országkockázati értékelést (2 felminősítés és 5 leminősítés) és 33 ágazati kockázati értékelést (17 felminősítés és 16 leminősítés) módosítottunk, ami a következő 18 hónapra vonatkozó várakozásaink bizonyos fokú stabilitását tükrözi egy továbbra is rendkívül volatilis és bizonytalan környezetben.
Egy többpólusú világ felé tartva
A kínai-amerikai rivalizálás fennmaradásán, sőt fokozódásán túl az elmúlt hónapokban több jelentős esemény is felborította a geopolitikai képet. A BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, és Dél-Afrika) hat új taggal (Szaúd-Arábia, Argentína, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Etiópia és Irán) való bővülése, amely egyesek szerint a G7-ek dominanciájának és ezzel együtt a háború utáni világrendnek a végét jelenti.
A BRICS+ képes alternatív jövőképet kínálni és konkrét lépéseket tenni a G7-ekkel való versengés érdekében, azonban valószínűleg korlátozott marad (el nem kötelezett célkitűzések, Kína és India közötti feszültségek miatt).
Az infláció enyhül, de még nem győzzük le
Ahogy azt korábbi barométereinkben előre jeleztük, az infláció az elmúlt hónapokban "mechanikusan" tovább mérséklődött, ami nagyrészt az energia- és nyersanyagáraknak köszönhető, amelyek a nem sokkal az ukrajnai inváziót követően elért csúcsok alatt maradtak. Az áruk dezinflációja, amely a keresletnek a szolgáltatások fogyasztása felé történő kiegyensúlyozódásához és az ellátási láncok normalizálódásához való visszatéréshez kapcsolódik, szintén folytatódik. Az infláció megalapozottságára utaló jelek továbbra is fennállnak, és a fejlett gazdaságokban a maginfláció sokkal lassabban csökken. Ráadásul az inflációs nyomás év vége felé történő újraéledésével kapcsolatban említett kockázatok megvalósulni látszanak, mivel az olajárak a nyár eleje óta emelkedő tendenciát mutatnak.
Csalódást keltő – és tiszavirág-életű – fellendülés Kínában
Kína Covid utáni fellendülése nem volt kielégítő, mivel mind a belföldi keresletre, mind az exportra vonatkozó gazdasági adatok mérsékeltnek bizonyultak. A fogyasztás széles körben várt fellendülése viszonylag gyenge volt, mivel a háztartások óvatosak voltak, és a zéró covid-politika felhagyása, valamint a kínai gazdaság ezt követő újraindulása csak egyenetlenül tudott lendületet adni a fogyasztási szokásoknak.
A beruházások szintén kevésbé voltak a növekedés motorjai Kínában, mivel a magánszektor továbbra is óvatos maradt az befektetett eszköz-beruházásokkal kapcsolatban (különösen az ingatlanpiac miatt, melynek a helyzete továbbra is aggasztó).
Az európai energia-, valamint az agrár-élelmiszeripar nyugodtabb
Az ágazati kockázatértékelések változásai ebben a negyedévben főként Európában történtek, elsősorban az energia-, az agrár-élelmiszeripari és a papírágazatban. Az energiaszektort valamennyi nyugat-európai országban (Németország kivételével) kevésbé kockázatosnak minősítettük, főként a szénhidrogéntermelők és -finomítók magasabb árrései miatt. A térségben az agrár-élelmiszeripari ágazat is pozitívabb lendületet kapott, ellentétben a papírágazattal, ahol a legtöbb leminősítést regisztráltuk.
A növekvő társadalmi és politikai kockázat beigazolódott
Tavaly, Oroszország ukrajnai invázióját követően a Coface az energia, az alapvető javak és az élelmiszerek árának emelkedése miatt megnövekedett szociális kockázatokra figyelmeztetett. A 2022-re vonatkozó politikai kockázati mutató frissítésekor megismételtük ezt a figyelmeztetést. A politikai kockázati mutató 2023-as kiadásában aggodalmaink tovább erősödnek. Az emberek életkörülményeinek romlása új frusztrációs forrásokat teremtett.
Az elmúlt években a politikai kockázat különböző formái és országai (Sri Lanka, Argentína, Niger, Gabon) a fejlett gazdaságok (Izrael, Egyesült Királyság, Egyesült Államok) esetében is visszatérő téma volt a hírekben. A társadalmi és politikai kockázatok egyre inkább növekedni látszanak egy olyan világban, amely egyre bizonytalanabbá és instabilabbá válik a globális játéktér átalakulása és az éghajlatváltozás érzékelhető vészhelyzete miatt.
Ami a biztonságot illeti, 2022-ben megnőtt a konfliktusok száma, különösen sok halálos áldozattal. Mégha egyes konfliktusok le is csillapodtak (Afganisztán, Jemen), mások újból kiéleződtek, vagy intenzívebbé váltak, mint például a szeptemberi Hegyi-Karabah, amely rávilágít az Örményország és Azerbajdzsán közötti tartós határválságra.
Afrikában az aktív (állami és nem állami) konfliktusok száma 2010 óta majdnem megháromszorozódott. Ez a tendencia különösen a Burkina Fasóban, Maliban, Nigerben, Csádban és Nigériában működő dzsihadista csoportok elleni küzdelemhez kapcsolódik. A Száhel-övezetben súlyosbodott biztonsági helyzet és az iszlamista lázadás megfékezésének nehézségei 2020 óta szintén szerepet játszottak a régióban a közelmúltban bekövetkezett politikai zavargásokban. A 2021-ben Maliban és Csádban, valamint tavaly Burkina Fasóban (kétszer is) bekövetkezett puccsot követően idén nyáron Nigerben is államcsíny történt.
