Szankciók, pénzügyi veszteségek, a vállalat hírnevének sérülése – a compliance napjainkban már messze túlmutat a jogszabályi megfelelésen. Valós és jelentős üzleti kockázattá vált, amely folyamatos figyelmet és tudatos kezelést igényel. Stratégiák, korai figyelmeztető jelek, valamint a leggyakrabban előforduló hibák bemutatásával szakértőink gyakorlati megoldásokat osztanak meg annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon ügyfelei és beszállítói mindennapi monitorozása, megbízhatóbbá váljanak döntései, és hosszú távon is biztonságosan működhessen vállalata.
Kereskedelmi kockázatok: amikor a compliance túlmutat az egyszerű ellenőrzésen
Napjainkban a compliance szűrés már nem korlátozódik arra, hogy az új ügyfelek vagy beszállítók beléptetésekor kipipáljunk néhány kötelező pontot. A globalizált üzleti környezetben és az egyre szigorodó nemzetközi szabályozás mellett a compliance szorosan összekapcsolódott a kereskedelmi kockázatok kezelésével.
Ezekkel a stratégiai jelentőségű – sokszor reputációt érintő – kockázatokkal szemben a compliance valódi védőpajzsként szolgál, és hozzájárul vállalata védelméhez az alábbi területeken:
- jogszabályi és hatósági szankciók elkerülése,
- reputációs károk megelőzése,
- költséges üzleti hibák csökkentése.
A szabályozási kötelezettségeknek való meg nem felelés közvetlen és azonnali pénzügyi következményekkel járhat, például bírságok kiszabásával, kifizetések felfüggesztésével vagy üzleti szerződések megszűnésével. Ugyanakkor egy ennél is jelentősebb, hosszabb távon ható kockázattal is számolni kell, a vállalat hírnevének romlásával. A reputáció sérülése alááshatja az ügyfelek, a pénzügyi intézmények és az üzleti partnerek bizalmát. A gyorsan változó geopolitikai környezet és az egyre gyakrabban módosuló szabályozások miatt ez a kockázat ma már nem csupán a nemzetközi jelenléttel rendelkező vállalatokat érinti, hanem a belföldi piacra fókuszáló cégek számára is mindennapos kihívássá vált.
Ennek megfelelően a megfelelőség már nem kizárólag a compliance szakértők feladata. Az érintett szerepkörök köre jelentősen kibővült: beszerzés, követeléskezelés, kockázatkezelés, új ügyfelek és beszállítók beléptetése, treasury.
Bármely szervezeti egység, amely részt vesz egy harmadik fél „jóváhagyásában”, akár akaratlanul is olyan kockázatoknak teheti ki a vállalatot, amelyek a hagyományos ellenőrzési eszközökkel gyakran rejtve maradnak. Ezek közé tartozhatnak többek között:
- az átláthatatlan vagy rejtett tulajdonosi struktúrák,
- a szankcionált entitásokhoz való közvetett kapcsolódás,
- a pénzügyi instabilitásra utaló figyelmeztető jelek,
- valamint a fizetésképtelenségi kockázatok.
A közelmúlt esetei egyértelműen rávilágítanak ezen kockázatok súlyára.
- 2024-ben a GBA Capitalt több mint 250 millió amerikai dollár bírsággal sújtották, miután egy ügyfél beléptetése során nem azonosította annak az orosz kormányhoz fűződő kapcsolatait, a hatályban lévő nemzetközi szankciók ellenére.
- A brit Taylor Vinters ügyvédi irodát 2017-ben 172 000 font összegű bírság megfizetésére kötelezték, mivel nem azonosította megfelelően, hogy ügyfele tényleges tulajdonosa egy másik országban kiemelt közszereplőnek (PEP) minősült, továbbá elmulasztotta a jogszabályok által előírt átvilágítási intézkedések végrehajtását, beleértve a pénzeszközök forrásának megfelelő ellenőrzését és igazolását.
A pénzügyi szankciókon túl ezek az esetek súlyosan rontották az érintett szervezetek megítélését ügyfeleik és üzleti partnereik körében, hosszú távon is gyengítve a beléjük vetett bizalmat.
A compliance ezért messze túlmutat az üzleti partnerek puszta pénzügyi stabilitásának vizsgálatán. Mára a vállalati működés mindennapi, kritikus tényezőjévé vált, amelynek hiányosságai nemcsak bírságokhoz vezethetnek, hanem közvetlenül veszélyeztethetik a vállalat hírnevét is. Egyes kulcsfontosságú információk – például a tulajdonosi háttér feltárása vagy a komplex vállalati struktúrák átláthatósága – különösen összetettek, és gyakran nehezen azonosíthatók a hagyományos módszerekkel.
A folyamatosan változó geopolitikai környezetben, valamint az egyre gyorsabban módosuló szabályozások mellett megfelelő szűrő- és értékelő eszközök nélkül szinte lehetetlen lépést tartani ezekkel a kockázatokkal.
Éppen ezért stratégiai jelentőségű, hogy a vállalatok alapos due diligence folyamatokat alkalmazzanak, és átfogó, nagy teljesítményű megoldásokkal lássák el magukat működésük hatékony védelme érdekében.
Felipe Henao Brand, Go-to-Market Director, Coface Business Information.
Gyenge jelek, rejtett kockázatok: 6 eszköz a hatékonyabb monitorozáshoz
Egy olyan üzleti környezetben, ahol a nemzetközi szankciók akár naponta változnak, miközben a tulajdonosi struktúrák egyre összetettebbé és kevésbé átláthatóvá válnak, az ügyfelek és beszállítók átvilágításának (KYC, KYB, KYS) megerősítése már nem választható lehetőség, hanem stratégiai szükségszerűség. A hangsúly ma már nem pusztán a formális „szűrésen” van, hanem a kockázatok minél korábbi felismerésén, rendszerezett dokumentálásán és azon, hogy a döntések nagyobb magabiztossággal, megalapozott információk alapján szülessenek meg.
A compliance csapatok gyakran kizárólag a standard szankciós listákra támaszkodnak, vagy időigényes, manuális ellenőrzéseket végeznek, amelyek hibalehetőségeket rejtenek. A B2B működés valóságában azonban a compliance-kockázatok ritkán jelennek meg látványos vagy egyértelmű formában; sokkal inkább apró részletekben, „gyenge jelként” rajzolódnak ki, például az alábbi területeken:
- egy figyelmen kívül hagyott leányvállalat,
- nehezen azonosítható tényleges tulajdonos,
- kiemelt közszereplőkhöz (PEP-ekhez) fűződő közvetett kapcsolatok,
- szankcionált entitásokkal való érintettség összetett, kisebbségi tulajdonosi struktúrákon keresztül.
Átfogó és naprakész rálátás hiányában ezek az intő jelek könnyen észrevétlenek maradnak – egészen addig, amíg már tényleges kockázattá vagy üzleti incidenssé nem válnak. Éppen ezért a compliance szűrésnek strukturáltnak, teljes körűnek és megfelelő eszközökkel támogatottnak kell lennie, és a vállalat mindennapi működésének szerves részévé kell válnia.
1 - Az ellenőrzések körének bővítése
Ma már nem elegendő egyetlen hivatalos szankciós listára hagyatkozni. A kockázatot nem csupán a listák lefedettsége vagy frissítési gyakorisága jelenti, hanem mindenekelőtt az úgynevezett implicit (közvetett) szankciók. Egy üzleti partner vagy jogi személy akkor is szankció hatálya alá eshet, ha neve egyetlen hivatalos listán sem szerepel, amennyiben tulajdonosi struktúráján keresztül szankcionált személyhez vagy entitáshoz köthető – például az OFAC 50%-os szabálya vagy annak megfelelői alapján. Az ilyen jellegű kitettségeket a manuális compliance ellenőrzések gyakran nem azonosítják.
A hivatalos szankciós listák (OFAC, Európai Unió, ENSZ stb.) alapvető fontosságúak, ugyanakkor kizárólag a kockázatok egy részét fedik le. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az ellenőrzések az alábbi területekre egyaránt kiterjedjenek:
- explicit szankciók (OFAC, EU, ENSZ stb.),
- implicit szankciók, amelyek a tényleges tulajdonosi körhöz (UBO – Ultimate Beneficial Owner) és az alkalmazandó kiterjesztési szabályokhoz – például az 50%-os szabályhoz – kapcsolódnak.
Az implicit – más néven narratív – szankciók esetében az érintett entitások nem szerepelnek név szerint a hivatalos listákon, mégis szankció hatálya alá kerülnek tulajdonosi struktúrájuk révén. Az ilyen kitettségek azonosítása célzott elemzést és mélyreható szakértői kutatómunkát igényel.
Alexander Tame, Senior Channel Partner Manager – LSEG Group.
Az ilyen jellegű kockázatok speciális, erre a célra fejlesztett eszközök nélkül gyakran teljesen észrevétlenek maradnak, miközben komoly veszélyt jelenthetnek a vállalat működésére és hírnevére egyaránt. Éppen ezért célszerű olyan megoldást alkalmazni, amely képes a teljes tulajdonosi lánc átfogó elemzésére, beleértve a tényleges tulajdonosok (UBO-k) azonosítását is, és amely kifejezetten támogatja az implicit szankciók felismerését és kezelését.
2 – Az adatok strukturálása: a „hamis találatok” elkerülése, a kockázatok szem elől tévesztése nélkül
A hatékony compliance szűrés alapja a megbízható, strukturált és magas minőségű adatállomány. A „hamis pozitív” találatok kockázatának csökkentése érdekében – anélkül, hogy a valóban lényeges információk elvesznének – érdemes olyan kibővített adatbázisokra támaszkodni, amelyek másodlagos azonosító adatokat is tartalmaznak, például:
- születési helyet és dátumot,
- hivatalos azonosító számokat,
- névváltozatokat,
- címadatokat,
- pontos munkakör- és pozíciómegnevezéseket.
Ezek az információk lehetővé teszik a vizsgált harmadik felek egyértelmű és pontos azonosítását, miközben az ellenőrzési folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és jelentősen megbízhatóbbá válik.
3 – Negatív médiamegjelenések: a reputáció beemelése az értékelésbe
A nemzetközi szankciók és a kiemelt közszereplők (PEP-ek) monitorozása önmagában nem nyújt teljes körű védelmet. Egy üzleti partner akkor is jelentős reputációs kockázatot hordozhat, ha formálisan nem áll szankció alatt – például abban az esetben, ha korrupció, pénzmosás, csalás vagy más bűncselekmény gyanúja miatt folyamatban lévő vizsgálat érinti.
Éppen ezért minden compliance ellenőrzés során indokolt a negatív médiamegjelenések (adverse media) vizsgálatának alkalmazása, és olyan adatforrások előnyben részesítése, amelyek kizárják a nem megbízható csatornákat – így például a közösségi médiát vagy az ellenőrizetlen blogfelületeket. A negatív médiából származó információk fontos kiegészítést jelentenek a kockázatértékelésben, különösen azokban az esetekben, amikor a pénzügyi mutatók önmagukban nem adnak teljes képet.
Ez a több forrást integráló, átfogó megközelítés lehetővé teszi az érzékeny helyzetek – például folyamatban lévő vizsgálatok, súlyos vádak vagy bűnügyi kapcsolatok – korai azonosítását, még mielőtt azok tényleges üzleti vagy reputációs kockázattá válnának a vállalat számára.
4 – A teljes kapcsolati ökoszisztéma feltérképezése
Egy vállalat kockázatainak hatékony értékelése nem korlátozódhat kizárólag a cégprofil adataira. Valódi és megalapozott rálátás csak akkor érhető el, ha átfogó képet kapunk arról,
- mely érintettekkel áll kapcsolatban,
- kik alkotják a tulajdonosi körét,
- valamint kikkel működik együtt üzleti tevékenysége során.
Például egy vállalat csak hónapokkal később tárta fel, hogy egyik üzleti partnere közvetlen kapcsolatban állt egy olyan entitással, amely jelentős mértékben érintett volt nemzetközi szankciókban. Ennek oka az volt, hogy a vizsgált partner első pillantásra nem mutatott egyértelmű kockázati jelzéseket.
Éppen ezért célszerű olyan megoldást alkalmazni, amely átfogó és naprakész képet nyújt a kapcsolati kockázatokról, és lehetővé teszi, hogy mindazt, ami manuális kutatással akár órákat venne igénybe, néhány másodperc alatt feltárja. Ez a típusú kapcsolati térképezés kulcsszerepet játszik a rejtett összefüggések és a közvetett kockázatok időben történő azonosításában.
5 – Minden döntés dokumentálása, folyamatos monitorozás bevezetése
Egy üzleti partner, amely ma még nem minősül kockázatosnak, a körülmények változásával könnyen azzá válhat. Éppen ezért kiemelten fontos a döntések következetes és rendszerezett dokumentálása, valamint az üzleti partnerek folyamatos monitorozásának kialakítása. Célszerű az ügyfeleket és beszállítókat kockázati szintjük szerint értékelni, és ennek megfelelően egy többszintű ellenőrzési folyamatot alkalmazni, például:
- Alapellenőrzés valamennyi üzleti partner esetében
- Megerősített átvilágítás a tranzakciós volumen, a kockázati besorolás vagy az érzékeny országok érintettsége alapján
- Kiemelt monitorozás a kritikus jelentőségű harmadik felek számára
A magas kockázatú partnereket ezt követően indokolt folyamatos megfigyelés alatt tartani, annak érdekében, hogy minden új riasztás vagy lényeges változás automatikusan azonosításra kerüljön. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a potenciális kockázatok időben felismerhetők legyenek, és ne érjék váratlanul a vállalatot.
6 - Pénzügy és compliance: teljes körű nyomon követhetőség
A compliance nem váltja ki a pénzügyi kockázatelemzést, hanem kiegészíti azt. A gyors, ugyanakkor megalapozott döntéshozatalhoz – indokolatlan kockázatvállalás nélkül – elengedhetetlen az egységes szemlélet és a közös értelmezési keret a különböző szakterületek között.
A legtöbb vállalatnál a beszerzési, kockázatkezelési, hitel- és compliance csapatok jellemzően elkülönülten működnek. Éppen ezért célszerűbb a folyamatokat egyetlen eszköz köré szervezni, ahelyett, hogy több különálló platformot és vezérlőpultot használna párhuzamosan, amelyek vakfoltokat hoznak létre a monitorozásban.
Az eszközök összekapcsolásával az ellenőrzések központosíthatók, ami teljes körű nyomon követhetőséget biztosít, és megkönnyíti a belső döntéshozatalt. Az a képesség, hogy egyetlen platformon jelenjen meg egy harmadik fél kapcsolati hálója, a döntések dokumentálása és a folyamatos monitorozás, egységes és robusztus folyamatot biztosít a teljes szervezetben, gyorsabb döntéshozatalt tesz lehetővé, valamint közös, átlátható képet nyújt valamennyi belső terület számára: a beszerzés, a pénzügy, a kockázatkezelés és a compliance csapatok részére.
Éppen ezen kihívások hatékony kezelésére lépett stratégiai partnerségre a Coface az LSEG-vel (London Stock Exchange Group), amely világszerte elismert a World-Check One compliance megoldásáról. Az együttműködés a Coface kereskedelmi kockázatkezelésben – különösen a hitel- és pénzügyi kockázatok terén – szerzett szakértelmét ötvözi az LSEG strukturált, valós időben frissülő compliance adataival. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Urba360 felhasználói egyetlen hozzáférési ponton keresztül érhetik el a compliance szűréshez szükséges valamennyi releváns információt, beleértve a kiemelt közszereplőket (PEP-eket), a nemzetközi szankciókat, a szabályozói intézkedéseket, valamint a negatív médiamegjelenéseket.
A Coface által biztosított Urba360 Score a pénzügyi stabilitás és a 12 hónapon belüli nemfizetési valószínűség átfogó mutatója, amely 0-tól 10-ig terjedő skálán nyújt értékelést. Ez az érték megbízható viszonyítási alapot kínál az ellenőrzések priorizálásához, valamint a kockázati limitek pontos és arányos meghatározásához.
Ugyanakkor legalább ilyen jelentős mindaz, ami az adott érték „mögött” húzódik:
- átfogó és naprakész pénzügyi adatok,
- a fizetési magatartás részletes vizsgálata,
- ágazati és makrogazdasági elemzések,
- mindez a Coface globális jelenlétéből és több évtizedes historikus tapasztalataival kiegészítve.
Az eredmény egy olyan egységes megközelítés, amelyben a nemfizetési kockázatok – mint a kockázati értékek, céginformációs és hitelkockázati riportok – és a compliance, illetve reputációs kockázatok – ideértve a szankciókat, a kiemelt közszereplőket (PEP-eket), a negatív médiamegjelenéseket és a tényleges tulajdonosokat – egyetlen, átlátható döntéshozatali folyamatban kezelhetők.
A pénzügyi kockázatelemzés és a compliance szűrés integrálása ezáltal különösen hatékony eszköztárat biztosít a megalapozottabb üzleti döntésekhez, valamint a folyamatok egyszerűsítéséhez és hatékonyságának növeléséhez.
Felipe Henao Brand, Go-to-Market Director, Coface Business Information.
TUDJON MEG TÖBBET
- Tekintse meg teljes webináriumunkat:Azonosítsa a compliance kockázatokat, mielőtt komoly költségekkel járnának
(45 perces előadás) - Vegye fel velünk a kapcsolatot, és kérjen személyre szabott bemutatót, hogy részletesebben megismerhesse, miként integrálható a compliance szűrés az Urba360 platformba.
