A csődeljárás megindítása – amely akár egy vállalkozói pálya végét is jelentheti – a cégvezetők által leginkább tartott eljárások közé tartozik. Ugyanakkor a kimenetel nem minden esetben negatív: kedvezőbb helyzetekben a nehézségek megfelelő intézkedésekkel leküzdhetők. Mindenképpen elengedhetetlen e folyamat és működésének alapos ismerete annak érdekében, hogy egy esetleges eljárás során minimalizálható legyen a negatív hatás. Mit jelent pontosan a csődeljárás kezdeményezése? Melyek a fő szakaszai és következményei? Nézzük át részletesen!
A csődeljárás kezdeményezésének fogalma
A csődeljárás megindítása azt jelenti, hogy a vállalkozás felismeri: fizetésképtelen állapotba került, vagyis rövid távon nem képes esedékes, jogilag érvényesíthető kötelezettségeit rendelkezésre álló eszközeiből teljesíteni.
A magyar jog szerint a csődeljárást kizárólag az adós kezdeményezheti a székhelye szerint illetékes törvényszéknél. A csődeljárás célja nem a vállalkozás megszüntetése, hanem a fizetőképesség helyreállítása, ezért az adós fizetési haladék (moratórium) mellett egyezséget próbál kötni hitelezőivel.
Az eljárások az adós székhelye szerint illetékes törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
A csődeljárás megindításáról a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve dönt. A kérelmet a vállalkozás képviseletére jogosult személy nyújtja be a bírósághoz.
Fontos különbséget tenni a csődeljárás és a tevékenység megszüntetése között: míg utóbbi nem feltétlenül pénzügyi okokra vezethető vissza, addig a csődeljárás megindítása nem jelenti automatikusan a működés azonnali befejezését.
Csődeljárás, mint esély a vállalkozás megmentésére
A magyar csődeljárás kifejezetten reorganizációs célú eljárás: a vállalkozás működésének fenntartását, a munkahelyek megőrzését és a hitelezőkkel történő egyezség megkötését szolgálja.
Likviditási problémák, pénzügyi hibák vagy a tevékenység visszaesése – a kiváltó okoktól függetlenül a csődeljárást nem büntetésként, hanem lehetőségként érdemes értelmezni: esély a helyzet rendezésére és a vállalkozás, valamint a hitelezők érdekeinek védelmére.
Ez gyakran a legjobb esély a munkahelyek megőrzésére és egy új, működőképes üzleti stratégia kialakítására.
A csődeljárás megindításának fő lépései
#1 A súlyos pénzügyi nehézségek felismerése
A cégvezető felelőssége, hogy időben felismerje: a vállalkozás már nem képes kötelezettségeit rövid időn belül teljesíteni, és ez a helyzet mind a vállalkozást, mind a hitelezőket veszélyezteti.
A cash-flow, valamint a követelések és kötelezettségek elemzése egyértelműen alátámasztja ezt az állapotot.
#2 A fizetésképtelenség bejelentése
A csődeljárás a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával indul. A kérelmet az adós székhelye szerint illetékes törvényszékhez kell benyújtani.
Ehhez egy részletes dokumentációt kell csatolni, amely bemutatja a vállalkozás pénzügyi helyzetét:
- eszközök
- források
- követelések
- tartozások
A csődeljárási bejelentéshez csatolandó dokumentumok
A cégvezetőnek törekednie kell arra, hogy a lehető legteljesebb dokumentációt nyújtsa be, hogy a bíróság átfogó képet kapjon a vállalkozás helyzetéről.
A kérelemhez csatolni kell a Cstv. (1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról) által meghatározott dokumentumokat, amelyek részletesen bemutatják az adós vagyoni, pénzügyi és hitelezői helyzetét.
#3 A csődeljárás elrendelése és a moratórium időszaka
A bíróság megvizsgálja a csődeljárás törvényi feltételeinek fennállását. Amennyiben a feltételek teljesülnek, elrendeli a csődeljárást, és vagyonfelügyelőt rendel ki az adós mellé.
A csődeljárás elrendelésével az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg. A moratórium főszabály szerint a csődeljárás közzétételét követő 120. napot követő második munkanapig tart, amely a hitelezők hozzájárulásával meghosszabbítható, de teljes időtartama nem haladhatja meg a 365 napot.
A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő ellenőrzi a vállalkozás gazdálkodását, és felügyeli az eljárás törvényes lefolytatását.
A fizetési haladék időtartama alatt a hitelezők szavaznak az adós egyezségi javaslatáról és a fizetőképesség helyreállítását célzó programjáról.
Ha az egyezséget a hitelezők elfogadják, és azt a bíróság jóváhagyja, a vállalkozás a megállapodás feltételei szerint folytathatja működését. Ha az egyezség nem jön létre vagy nem felel meg a jogszabályoknak, a bíróság megszünteti a csődeljárást, megállapítja az adós fizetésképtelenségét és felszámolási eljárást rendel el.
Következmények a munkavállalókra nézve
A bíróság döntésétől függően két lehetséges kimenetel van:
A csődeljárási szakaszban az elsődleges cél a foglalkoztatás lehetőség szerinti fenntartása, ugyanakkor a vállalat helyreállítása érdekében szükségessé válhat létszámcsökkentés.
Felszámolási eljárás esetén a munkaviszonyok megszüntetéséről a felszámoló dönt. A munkaviszonyok nem automatikusan a felszámolás elrendelésének napján szűnnek meg, de a vállalkozás megszüntetése rendszerint a munkaviszonyok megszűnésével jár.
Az elbocsátott munkavállalók jogosultak:
- felmondási időre járó díjazásra,
- végkielégítésre,
- a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására.
Az elbocsátott munkavállalók gyakran részesülnek különböző támogatási intézkedésekben – például képzésekben vagy outplacement szolgáltatásokban –, amelyek segítik újbóli elhelyezkedésüket. Ezek finanszírozása állami programokból vagy a vállalat által elkülönített forrásokból történik.
A pszichológiai hatások megelőzése
A fizetésképtelenségi helyzettel járó jelentős bizonytalanság – függetlenül attól, hogy reorganizációhoz vagy felszámoláshoz vezet – komoly negatív pszichológiai hatást gyakorol a munkavállalókra.
Amennyiben a vállalat ilyen nehézségekkel szembesül, fontos, hogy megfelelő pszichológiai támogatást és tanácsadást biztosítson számukra, segítve őket abban, hogy átvészeljék ezt az időszakot, és sikeresen újra tudjanak építkezni – akár a vállalaton belül, akár azon kívül.
Következmények a vezetőkre és a tulajdonosokra nézve
A vállalat vezetőjének – a klasszikus megfogalmazás szerint – a „gondos gazda” elvének megfelelően kell irányítania a társaságot. Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás során megállapítást nyer, hogy a nehézségek vezetői hibából erednek, a vezető szankciókkal sújtható. Felszámolási eljárás esetén a társaság képviseleti és rendelkezési jogai a felszámolóra szállnak át. Csődeljárásban ugyanakkor a vezetés továbbra is a vezető tisztségviselőknél marad, a vagyonfelügyelő ellenőrzési jogosultságai mellett.
Az eljárás megindításának hatása a hitelezőkre
Az eljárás megindításának időpontjától kezdődően a vállalat valamennyi tartozása befagyasztásra kerül.
A hitelezőknek a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteniük követeléseiket az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, valamint meg kell fizetniük a nyilvántartásba vételi díjat.
A moratórium időtartama alatt a hitelezők követeléseik érvényesítésére főszabály szerint nem indíthatnak egyedi végrehajtási eljárást.
A csődeljárás összetett és érzékeny folyamat, amely ugyanakkor megfelelő irányítással és szakmai támogatással sok esetben sikeresen kezelhető. Proaktív szemlélettel és a megfelelő megoldások alkalmazásával ez a kritikus helyzet akár lehetőséggé is alakítható a vállalkozás megújulására és újraindítására.
Az alábbi óvintézkedésekkel csökkenthető az ilyen helyzetek kialakulásának kockázata:
- partnerei értékelése során támaszkodjon megbízható üzleti információkra
- szervezze ki a követeléskezelést a behajtás hatékonyságának növelése érdekében
- nagyobb összegű követelések esetén ne habozzon követelésbiztosítást kötni a nemfizetés kockázatának csökkentésére
Vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel, és erősítse meg vállalkozása pénzügyi biztonságát!
Kíváncsi mennyibe kerülne Önnek lejárt számlái behajtása?
Számolja ki online!
Szeretné behajtani lejárt kintlévőségeit? Tudja meg, mennyibe kerülne a követeléskezelés a Coface-nál – díjmentes ajánlat mindössze 3 kattintással!
