hun-HU
2021. 09. 22.
Ország kockázati és gazdasági elemzések

A járvány utáni társadalmi mozgalmak új hulláma: a nemzetközi kereskedelem, mint járulékos áldozat

A járvány utáni társadalmi mozgalmak új hulláma: a nemzetközi kereskedelem, mint járulékos áldozat

Míg a COVID-19 járványhoz kapcsolódó korlátozások ideiglenesen megállították a tiltakozó mozgalmak fellendülését, új hullám készülődik. A tiltakozások várhatóan felerősödnek majd, főként a fejlődő országokban, a társadalmi-gazdasági mutatók példa nélküli romlása miatt. 2020-ban a Coface társadalmi és politikai kockázati mutatója világszerte 51%-os, a fejlődő országokban pedig 55%-os rekordot ért el.

 

 

E társadalmi mozgalmak hatással lesznek az érintett országok gazdasági teljesítményére, különösen a külkereskedelmükre. A Coface becslései szerint a tömeges társadalmi megmozdulások különösen jól mérhető és tartós negatív hatással vannak az érintett országok export teljesítményére: abban az évben, amikor ilyen megmozdulások történnek, az export átlagosan 4,2%-kal alacsonyabb a várható teljesítménynél.

Ennek következményeként az elkövetkező években a társadalmi megmozdulások formái, azok folyamatos jelenléte és intenzitása meghatározó lesz a nemzetközi kereskedelemben.

 

"A járvány ideiglenesen megállította a feltörekvő országok társadalmi mozgalmainak fellendülését. De az egészségügyi válság pusztító társadalmi-gazdasági hatásai történelmi csúcsra emelték a társadalmi és politikai kockázati szintet. Ezek a nyomások várhatóan a társadalmi mozgások új hullámát eredményezik, ami jelentős gazdasági következményekkel jár az érintett országok számára. A politikai instabilitáshoz, a gazdasági szereplők bizalmának csökkenéséhez, a kínálati oldal ipari tevékenységének és szolgáltatásainak csökkenéséhez, valamint a keresleti oldal fogyasztásának csökkenéséhez kapcsolódó bizonytalanság várhatóan befolyásolja az aktivitást. A külkereskedelem és különösen az export valószínűleg a biztosítékok áldozatai lesznek.
Becsléseink szerint a társadalmi mozgalmat követő három év során az export akár 9%-kal is a potenciál alatt marad. Ha a mozgalomnak társadalmi-gazdasági igényei vannak, ami valószínűleg a járvány után is előfordul, akkor ez az exportkorlátozás akár 20% -kal is alacsonyabb lehet”, kommentálják Samuel Adjutor és Ruben Nizard, a Coface közgazdászai.

 

A társadalmi mozgalmak új hulláma van a láthatáron…

A legtöbb társadalmi szintű megmozdulás a fejlődő piac országaiban következik be, és a számuk 2017 és 2019 között folyamatosan növekedett. Ezenkívül a korábbi járványok és járványok tapasztalatai azt mutatják, hogy a társadalmi ellenállás egy egészségügyi válság után átlagosan egy évvel jelentkezik1. A társadalom elégedetlenségének felerősödését e válságok pusztító erejű társadalmi-gazdasági hatásai magyarázzák2. A COVID-19 hatása példa nélküli, és ez tükröződni fog az elkövetkező társadalmi szintű megmozdulások erejében is. A Coface által mért globális társadalmi és politikai kockázat soha nem volt ilyen magas3. 2020-ban rekord szintet ért el 51%-kal világszerte és 55%-kal a fejlődő országokban. Ezek alapján egyértelműen látható, hogy a társadalom igénye a változásra soha nem volt nagyobb4.

2020-ban a társadalmi változás-igény index minden idők legmagasabb szintjét érte el, globálisan 46%-ról 54%-ra, és egyedül a fejlődő országok esetében 54%-ról 61%-ra. Ezt a növekedést a legtöbb elemzett országban a társadalmi-gazdasági mutatók példátlan romlása magyarázza. A járvány következtében az emberek életszínvonala csökkent, amint azt az egy főre eső GDP visszaesése is mutatja, vásárlóereje romlott, amit a munkanélküliség és az infláció növekedése is világosan mutat, valamint a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek növekedtek5. Ezt bizonyos országokban fokozza az egyre növekvő elégedetlenség a kormányok egészségügyi válságkezelésével, valamint a polgári és politikai szabadságjogok korlátozásával szemben, amelyet sokan szükségtelen mértékűnek tartanak.

 

2020-ban a fejlődő országok 88%-ában nőtt a társadalmi változás igényével összefüggő kockázatok szintje. Kifejezetten jelentősen nőtt a mutató néhány nagy ázsiai feltörekvő országban, például Malajziában, Indiában, Thaiföldön vagy a Fülöp-szigeteken, de néhány észak-afrikai országban is, például Algériában vagy Tunéziában.

... és ez befolyásolhatja a nemzetközi kereskedelmet

A korábbi járványok során szerzett tapasztalatok megerősítik, hogy a tömeges társadalmi mozgalmak tartósan negatív hatással vannak a gazdasági teljesítményre6.

A tömeges társadalmi megmozdulást követően legalább másfél évig az érintett ország GDP növekedése egy százalékponttal elmarad a mozgás előtti szinttől. A fejlődő országok esetében ez akár két százalékponttal is alacsonyabb lehet.

Ezeket a hatásokat a kínálati oldalon az ipari tevékenység és a szolgáltatások visszaesése, a keresleti oldalon pedig a fogyasztás visszaesése magyarázza. A háztartások és a vállalkozások bizalma csökken, a bizonytalanság pedig nő. Ezenkívül a politikai instabilitáshoz kapcsolódó bizonytalanság növeli az érintett ország és a világ többi része közötti tranzakciós költségeket, és csökkenti az új kereskedelmi kapcsolatok kialakításának, vagy a meglévők fenntartásának igényét. A kereskedelmi forgalom lelassul, vagy akár vissza is esik: a csökkenő ipari termelés megnehezíti az exportot, és a csökkenő fogyasztás kihat az importra. Egy adott társadalmi megmozdulás évében az export 4,2%-kal marad el a várakozásoktól. A különbség a következő három évben továbbra is jelentős, az export 6,3% és 8,9% közötti mértében marad el a korábbi várakozásoktól. Az importra gyakorolt hatás kevésbé szélsőséges, az import volumene gyorsabban helyreáll.

 

A kereskedelemre gyakorolt hatás a megmozdulások elhúzódásától, erejétől és a követeléseiktől függ

Egy megmozdulás hatása az exportra és az importra nagyon változó lehet. Számos tényező erősítheti fel vagy gyengítheti a kereskedelemre gyakorolt hatásokat: az ágazati specializáció, az ország részesedése a nemzetközi kereskedelemben, a kereskedelmi partnerekhez való közelsége és a kétoldalú kereskedelmi forgalomban előnyben részesített szállítási mód. Ezek miatt a negatív hatás továbbgyűrűzhet harmadik országokba is, függetlenül attól, hogy az érintett ország kereskedelmi partnerei-e vagy sem. De a mozgalmak alakulása is meghatározza a kereskedelemre gyakorolt negatív hatás mértékét és időtartamát.

Nem meglepő, hogy a társadalmi megmozdulások hossza és gyakorisága meghatározó jelentősséggel bír. Ha a megmozdulás elszigetelt esemény, az exportra és importra gyakorolt hatása is csekély. Ha nem, akkor a kibontakozó politikai instabilitás felerősíti a bizalom hiányát és a bizonytalanságot, és ezzel tovább emeli a kereskedelem költségeit és korlátozza az export kapacitását. Ebben az esetben három évvel az első megmozdulások után az export átlagosan körülbelül 14%-kal marad el a várakozásoktól. A megmozdulások mérete szintén a kereskedelmi sokkhatás egyik fontos tényezője.

Végül a követelések típusa döntő szerepet játszik a gazdasági válság méretében és elhúzódásában. A tisztán politikai igényeket támasztó mozgalmak átmenetiek és kisebb hatással vannak az exportra és az importra.
A társadalmi-gazdasági változásokat is magában foglaló követelésekkel fellépő mozgalmak, amelyek egy járvány után nagyobb valószínűséggel jelennek meg, tartósabb és súlyosabb hatással vannak a kereskedelemre. Ebben az esetben három évvel a sokkhatás után az export 20,7%-kal marad a várakozások alatt, az import pedig 5,6%-kal alacsonyabb. Ezen kívül az, hogy a fejlődő országok gazdaságpolitikájában nagyon kevés mozgástér van a társadalmi megmozdulások hatásainak enyhítésére, csak még tovább fokozhatja a kereskedelemre gyakorolt hatásukat.

 

Töltse le az elemzést!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-----

[1] Saadi Sedik, T., & Xu, R. (2020). A Vicious Cycle: How Pandemics Lead to Economic Despair and Social Unrest. IMF Working Papers (216).

[2] Barrett, P., & Chen, S. (2021). Social Repercussions of Pandemics. IMF Working Papers (21).

[3] Country & Sector Risk Barometer: Q2 2021 Quarterly Update, Coface.

[4] A Coface modellje 161 országban elemzi a politikai kockázatot, ami lehetővé teszi, hogy megértsük a társadalmi megmozdulások mozgatóit két központi elem összekapcsolásával: az egyik a változás iránti igény a másik pedig a társadalmi mozgást elősegítő eszközök. A módszertani részletekért lásd Panorama - March 2017 - The rise and rise of political risks,Coface.

[5] COUNTRY & SECTOR RISK BAROMETER: Q4 2020 QUARTERLY Update, Coface.

[6] Hadzi-Vaskov, M., Pienknagura, S., & Ricci, L. A. (2021). The Macroeconomic Impact of Social Unrest. IMF Working Papers (135).

Töltse le ezt a sajtóközleményt : A járvány utáni társadalmi mozgalmak új hulláma: a nemzetközi k... (211,73 kB)
Tetejére