Kilátások az agrár- és élelmiszeripari szektorban: a világgazdaságot a protekcionizmus keltette feszültség határozza meg.

Kilátások az agrár- és élelmiszeripari szektorban: a világgazdaságot a protekcionizmus keltette feszültség határozza meg. Mit tartogat a jövő?

A jelenlegi – főleg az Egyesült Államok és Kína közötti – gazdasági feszültség középpontjában a világ agrár- és élelmiszeripara áll, amely továbbgyűrűző problémákkal küzd. Ezt mutatja a kulcsfontosságú agrár- és élelmiszeripari árucikkek – mint például a szójabab – csökkenő ára is. A Coface részletes elemzést készített a szektor várható jövőjéről.

Az agrár- és élelmiszeripar, mint kiemelt stratégiai ágazat (a telekommunikáció mellett) kulcsszerepet játszik az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúban. A közelmúltban a kínai hatóságok betiltottak minden az Egyesült Államokból érkező agrár- és élelmiszeripari importot a Trump elnök által bejelentett vámtarifa emelésekre válaszul.

A kereskedelmi feszültségek hatása

A szójababot körülvevő események tökéletesen mutatják meg a helyzetet. Egy olyan árucikk, amit széleskörben használnak emberi fogyasztásra és takarmányozásra is (mint például a kukoricát, vagy a búzát), a szójabab ára jelentős ingadozás mellett folyamatosan csökkenő trended mutat.

A Coface várakozásai szerint – az egyes árucikkek árának előrejelzésére használt stratégiai modell alapján – 2019-ben a szójabab ára 9 százalékot fog csökkeni a korábbi évhez képest, részben a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborúnak, részben pedig az afrikai sertéspestis terjedésének köszönhetően. Az utóbbi miatt a kínai sertéshús termelők jelentős állatállományt vágtak le, hogy megakadályozzák a betegség terjedését, és emiatt kevesebb takarmány szójababot vásároltak. Ez hatással volt a globális sertéshús előállításra is, aminek a felét Kína adja. A kínai fogyasztók így kénytelenek más állati fehérje, így a szárnyas, vagy a marhahús felé fordulni, megnövelve az igényt olyan globális exportőrök felé, mint Argentína vagy Brazília.

Az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültség egy másik következménye az agrár- és élelmiszeripar számára az olyan alapanyagok “export-útvonalainak” átalakulása, mint a szójababé vagy a sertéshúsé. Habár a világ legnagobb szójabab-exportőrei közül Brazília és Argentína valamennyit profitálhat középtávon a jelenlegi helyzetből, az agrár- és élelmiszeripart érintő kockázat továbbra is magas.

A globális agrár- és élelmiszeripari szektor jövőjét érintő további kockázatok

A korábban említett globális protekcionizmus mellett vannak más kockázatok is az agrár- és élelmiszeripari vállalatok számára, mint az afrikai sertéspestis, vagy az őszi sereghernyó, ami a világ kukoricatermelését fenyegeti. A szerkezeti kockázatok tekintetében a szektor erősen ki van téve az olyan időjárási jelenségeknek, amik a gabonatermést veszélyeztetik, mint a súlyos aszály, vagy az El Niño jelenség.

Végezetül, annak ellenére, hogy az agrár- és élelmiszeriparra jelentős hatással van a protekcionista feszültségekkel terhelt világkereskedelmi helyzet, a szektor rendszeresen központi részét képezi szabadkereskedelmi megállapodásoknak, mint például a közelmúltban az Európai Unió és a MERCOSUR között megkötött szerződés.

Az egyes kormányok általában azért kötik ezeket a megállapodásokat, hogy elősegítsék az olyan áruk kereskedelmét, amik támogatják saját agrár- és élelmiszeriparukat. A helyi gazdálkodók azonban nem feltétlenül támogatják ezeket és a közvélemény is egyre szkeptikusabban áll hozzájuk, ami bizonyos esetekben késlelteti a szabadkereskedelmi egyezmények hatóságok általi jóváhagyását.