hun-HU
2019. 10. 17.
Ország kockázati és gazdasági elemzések

“Made in Russia” stratégia: a gazdasági diverzifikáció korlátozott eszköze

“Made in Russia” stratégia: a gazdasági diverzifikáció korlátozott eszköze
A szénhidrogének árának ingadozására és a nyugati országok gazdasági szankcióira válaszul, Oroszország kidolgozta a hazai termékeket előnyben részesítő stratégiát – de az eredmények meglehetősen vegyesek.

Annak érdekében, hogy a Krím-félsziget megszállását követő nyugati gazdasági szankciók miatt felgyorsítsa gazdaságának változatosabbá tételét, Oroszország egy sor olyan új rendelkezést vezetett be, aminek célja az ország szénhidrogén- és import-függésesének csökkentése.

 

Azonban a hazai gyártású termékek exporttal szembeni előnyben részesítésének számos feltétele van, és ezek közül nem mindegyik látható.

"Made in Russia" – célkeresztben a gazdaság kulcságazatai

Egyedi befektetői szerződések a külföldi befektetések ösztönzésére, adócsökkentés a “Made in Russia” termékeken, előnyben részesítés közbeszerzéseken – számos lehetőség adódik, amivel segíteni lehet az egyes cégek gyors növekedését. A modernizáció, a technológiai fejlődés és a kutatás támogatása mellett az egyedi ösztönző rendszerek (speciális kereskedelmi zónák, közfinanszírozás, a kutatás és az ipar közelítése, az export támogatása, stb.) testesítik meg az Orosz Export Központ céljait.

A legtöbb szereplő, akinek tevékenységét a helyi termelés ezen új ösztönzője érinti, mint az agrár- és élelmiszeripar, a gyógyszergyártás, az autóipar és az IT szektor, már eddig is élvezték a rájuk szabott szabályozási és támogató megoldások előnyeit.

A legjelentősebb változást az agrár- és élelmiszeriparban sikerült elérni, az azon országok élelmiszer importjának embargójával, akik gazdasági szankciókkal sújtják Oroszországot. Az ezt követő hiány áremelkedéshez vezetett, ami az orosz fogyasztókat a hazai gyártású termékek felé terelte, ami az élelmiszer-előállítás jelentős bővüléséhez vezetett. Ez lehetővé tette, hogy Oroszország a hús előállításában önellátó legyen. Ezzel együtt néhány hazai termék gyenge minősége bizonyos esetekben az importot erősíti, még az árkülönbség ellenére is.  

A telekommunikációs szektor tekintetében, az állami vállalatoknak ma már tilos számítógépet, telekommunikációs eszközt és háztartási berendezéseket importálni, ha vannak olyan helyi cégek, akik ugyanezeket a termékeket gyártják. Ezzel egyidőben a hatóságok igyekeznek az elektromos alkatrészek gyártását bővíteni, hogy kompenzálják a nyugati embargó okozta kiesést az energiaszektort, a hírszerzést és a védelmi területet érintő elektronikai berendezéseken, de az eredmények egyelőre mérsékeltek.

A gyógyszergyártásban is tetten érhető az import-függőség csökkentésének célja, a helyi piacokra gyártók számára nyújtott adókedvezményben, vagy a helyi termékekre nyújtott kedvezményekben. Azok a külföldi nagyvállalatok, akik hajlandóak speciális befektetési szerződést aláírni az orosz hatóságokkal, szintén részesülhetnek az állami kiváltságokból. Azonban az eredmények ezen a területen is elmaradnak a várakozásoktól.   

Végezetül, az autógyártásban a külföldi gyártókkal kötött különleges befektetési szerződések adókedvezményt nyújtanak, előnyös helyzetet teremtenek közbeszerzéseknél és védelmet biztosítanak a későbbi adóemeléssel szemben, cserébe a helyben történő gyártás melletti elköteleződésért és a fejlesztés támogatásáért. Míg az Opel bejelentette, hogy visszatér az orosz piacra, a Ford bezárja az ottani gyárait. A haszongépjárművek és áruszállítók piaca ezzel szemben sokkal dinamikusabb és vonzóbb terület.

A “Made in Russia” startégiának szerkezeti akadályai vannak

Az alapanyagok elérhetőségétől, az ellátási lánc modernizálásától és a gazdasági környezet fejlődésétől jelentősen függő “Made in Russia” stratégia továbbra is rendkívül összetett és hosszútávú elköteleződést jelent. A szankciók és ellen-szankciók (jelenlegiek és jövőbeliek egyaránt), a gazdasági környezet, a növekvő politikai kockázat és az elérhető munkaerő mind jelentősen befolyásolják a belföldi és a külföldi befektetéseket.

Az országban hiány van magas hozzáadott értékű petrolkémiai termékekből, mint bizonyos vegyületek és adalékanyagok, de hengerelt vasáruból és csövekből is. Ez jól jelzi az alapanyagok helyi feldolgozásának hiányosságait, ami ellen szintén igyekeznek tenni a hatóságok.

Azzal együtt, hogy a “”Made in Russia” stratégia szükséges a holnap gazdasági kihívásaival történő szembenézéshez, még messze jár attól, hogy igazán látszódjanak az előnyei, valamint az orosz gazdasági termelés mélyreható és hosszútávú átalakítása szükséges hozzá.

 

 

Töltse le ezt a sajtóközleményt : “Made in Russia” stratégia: a gazdasági diverzifikáció korlát... (243,98 kB)
Tetejére