Meg tudja-e óvni Kína a gazdaságát a COVID-19 hatásától?

A jelenlegi koronavírus (COVID-19)-járvány és annak a világgazdaságra gyakorolt hatása miatt nem valószínű, hogy Kína képes lenne elérni a 2020-as növekedési célját. A Coface előrejelzése szerint 2020-ban a kínai gazdaság 4%-kal fog bővülni.

A kínai gazdaság a vártnál gyorsabban lassulhat ebben az évben, és nem fog teljesülni a Kínai Kommunista Párt (Communist Party of China’s, CPC) 5,6%-os növekedési célja. Az utóbbi hónapokban a kínai gazdaság számos olyan tényezővel szembesült, melyek akadályozzák a növekedést – például az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború következményei vagy a strukturális tényezők, mint például az ország demográfiai helyzete (a kínai népesség 15%-a 65 évnél idősebb.) Ebben az összefüggésben a COVID-19 járvány további megrázkódtatást jelent, mely jelentős mértékben fokozza a fennálló kihívásokat.

A korábban említett 5,6%-os növekedési ráta Kína és a CPC szempontjából kulcsfontosságú küszöbérték, ugyanis a párt ekkor tartja a társadalmat „mérsékelten jómódú”-nak. Kína ezt a célt a 2010-es, egy főre eső nominális jövedelem duplájaként határozta meg. A jelen körülmények ellenére a CPC azt reméli, hogy még a 2021 júliusára eső, századik évfordulója előtt teljesítik ezt a célt.

Jelen pillanatban a kormány még biztos abban, hogy 2020-ban sikerül megfelelni ennek a követelménynek. Ugyanakkor valószínűbb, hogy ez a mérföldkövet 2021-re kell halasztani. A COVID-19 vírus világméretű elterjedése, különösen az olyan, Kína szempontjából kulcsfontosságú piacokon, mint Európa és Észak-Amerika (mely az export 30%-át teszi ki) ebben az évben visszafogja majd a kínai gazdaság teljesítményét.

Várható, hogy ugrásszerűen megnő majd a fizetésképtelenné váló vállalatok száma, még a hatóságok a sokkot korlátozni szándékozó, határozott lépései ellenére is

A kínai hatóságok lépéseket tettek, hogy ellentételezzék a járvány gazdaságra gyakorolt hatását. Például a Kínai Jegybank (People’s Bank of China, PBOC) eddig az olyan megfontolt és célzott intézkedésekre koncentrált, mint a kamatcsökkentés. Bár a döntések nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé, de Kínának agresszív monetáris és fiskális lazítást kell végrehajtania, ha stabilizálni akarja a gazdaságát.

2009-cel ellenétben viszont kisebb a mozgástér. Különösen a devizatartaléka esetében, az ugyanis kevés, hogy a fedezze a kiáramlást, mely lefelé húzza a jent.

Fiskális fronton további infrastrukturális befektetésekkel igyekeznek ellentételezni a sokkot, ez pedig helyi szinten növeli az eladósodottságot, és további nyomást gyakorol majd a már most is nehéz helyzetben lévő bankokra, valamint az igen eladósodott vállalatokra. Ezzel összefüggésben, a bankszektorban zajló szerkezet-átalakító erőfeszítésekkel egy időben várható, hogy egyre több kötvényt nem tudnak majd visszafizetni, és további vállalatok válnak fizetésképtelenné. 

A tanulmány letöltéséhez kattintson a képre: