hun-HU
2021. 09. 29.
Ország kockázati és gazdasági elemzések

Vajon helyreállt már a globális kiskereskedelmi szektor?

Vajon helyreállt már a globális kiskereskedelmi szektor?

A kiskereskedelmi szektor teljesítményét a távolságtartási intézkedések és az üzletek bezárása nagyban befolyásolta a COVID-válság alatt. A járvány ágazatra gyakorolt hatása azonban országonként és szegmensenként nagyon eltérő. Míg egyes országok alacsonyabb kiskereskedelmi forgalmat tapasztaltak 2020-ban, a hatás más országokban egyáltalán nem volt tetten érhető, sőt az észak-európai országokban pozitív volt. A hatás a szegmensek szerint is eltérő, a ruházati szegmenst érinti a leginkább.

 

Összességében a COVID mérsékelt hatást gyakorol a kiskereskedelmi szektorra, és a leginkább érintett szegmensek várhatóan gyorsan helyreállnak, amint a helyzet enyhül. A tengeri szállítmányozás zavarai azonban, amelyek ellátási problémákat és magasabb inflációt okoznak, akadályozhatják a kiskereskedelmi szektor fellendülését 2021-ben.

« A kiskereskedelmi szektort is érintette a COVID-19 válság (áruházak bezárása, az online vásárlás térnyerése…), a szektor kedvezőbb helyzetben lett volna a gyors fellendüléshez, ha a szállítmányozási ágazat zavarai és a nyersanyagárak emelkedése elkerüli. A magasabb költségek és nyersanyagárak, valamint a hosszabb szállítási idő felfelé húzza az árakat az ellátási lánc egészében, és áruhiányt okoznak, amelyek valódi veszélyt jelentenek az ágazatra, valamint késleltethetik az ágazat teljes fellendülését » - kommentálta Erwan Madelénat, a Coface közgazdásza.

A hatás eltérő lehet országtól és szegmenstől függően

Míg sok országban csökkent a kiskereskedelmi értékesítés a 2020-as első lezárások során, az összképet nézve a 2020-as értékesítési teljesítmény változatos képet mutat. A Coface három eltérő trendet azonosított:

  • A COVID-19 egyértelmű negatív hatást gyakorolt az országra, de általában gyengébbet a várakozásoknál. A legtöbb ilyen országban a kiskereskedelmi forgalom visszaesett 2020 második negyedévében, de a forgalom hamar helyreállt, és a hatás általában gyengébb volt a következő zárások során.
  • Egyes országokban nem fedezhető fel a kiskereskedelmi szektorra gyakorolt jelentős hatás, a fentiekkel megegyező okokból.
  • Meglepő módon úgy tűnik, hogy bizonyos országok - különösen Észak-Európában -előnyösen kerültek ki a COVID-19 járványból. Ennek fő oka az, hogy az észak-európai országokban nyáron általában „turistahiány” van, és többen utaznak el az országból, mint amennyien belépnek. Tavaly azonban az utazási korlátozások miatt ezekben az országokban a szokásosnál több fogyasztó maradt.

A helyzet a piaci szegmensek oldaláról is változatosnak tűnik, legsúlyosabban a textil- és ruházati kiskereskedőket érintette a járvány. A ruházati üzleteket nem tekintették létfontosságúnak, ezért ezek gyakran zárva tartottak a lezárások során. Mivel az emberek kénytelenek voltak otthon maradni, kevesebb motivációjuk volt ruhát vásárolni: a ruházati boltok eladásai ezért az EU 27 országában 24% -kal, az Egyesült Államokban pedig 29% -kal csökkentek. Ezek az eladások azonban várhatóan javulni fognak, amint a helyzet enyhül. A ruházati kiskereskedőkre gyakorolt hatás azonban közvetlenül öszefügg a vállalatok távmunkára vonatkozó szabályaival is: ha a távmunka továbbra is jelentős mértékű marad a járvány után, az értékesítés nem fog teljesen helyreállni.

A spektrum másik végén az élelmiszerboltok állnak, melyek 2020-ban kiemelkedő növekedést tapasztaltak (+4% az euróövezetben, +11% az Egyesült Államokban), a 2020 eleji élelmiszer felhalmozás és az éttermek bezárása miatt. Ez a növekedés nem valószínű, hogy megmarad a helyzet enyhülése és az éttermek újbóli megnyitása után is.
Bár általában jobban ellenáll a gazdasági válságoknak, mint más területek, a világjárvány komoly kihívást jelentett a globális luxusipar számára, különösen az üzletek bezárása és az utazási korlátozások miatt. 2018-ban a kínai fogyasztók realizálták a globális luxusvásárlások 46%-át, ennek mintegy ¾ -ét Kínán kívül. Emellett, a társadalmi távolságtartásra vonatkozó szabályok miatt is csökenhetett a luxuscikkek vásárlása iránti igény, mivel a luxustermékek egyik fő célja a társadalmi elismerés kivívása. A fellendülést olyan vállalatok már tapasztalják, mint az LVMH, a Kering és a Hermès (amelyek bevételei 27%-kal, 30%-kal, illetve 25%-kal csökkentek 2020 első félévében), mivel 2021 első félévében a bevételeik már 2019 első félévéhez képest is emelkedtek. Ezek az adatok azonban nem mutatnak teljes képet a piacról, és a fellendülés nehezebb lehet a kisebb vállalatok számára, mivel a fogyasztók jobban bíznak az ismert márkákban.

 

Mérsékelt hatás az e-kereskedelem hosszú távú növekedésére

A társadalmi távolságtartásra irányuló intézkedések miatt a fogyasztók többet vásárolnak online: míg az e-kereskedelem arányának növekedése a fizikai boltok rovására nem új keletű, a növekedés 2020-ban a szokásosnál jóval nagyobb mértékű volt, ami komoly előnyhöz juttatta az olyan e-kereskedelmi cégeket, mint pl. Amazon, vagy az olyan „hagyományos” kiskereskedőket, akik az online értékesítési infrastru