Bár a nehéz gazdasági helyzet megtette hatását, a Coface németországi vállalati fizetési tapasztalatokat összegző felmérésének 6. kiadása azt mutatja, hogy a gazdaságot érő sokkok viszonylag mérsékelten hatottak a vállalati kifizetésekre 2022-ben.
A vállalatok ennek ellenére rövid távon óvatosak, de a jövőt illetően nagyon pesszimisták.
A fizetési késedelmek száma és időtartama ugyan megnőtt, de csak kis mértékben és alapjában véve nagyon alacsony kiindulási szintről. Ez azt jelenti, hogy az általános fizetési fegyelem romlott ugyan (2022-ben +6 százalékpontnyi fizetési késedelemről számoltak be a megkérdezett vállalatok), de az még így is a 2020-ban megfigyelt, valamint messze a járvány előtti szintek alatt maradt.
- A fizetési késedelmek átlagos időtartama 2022-ben 28,7 napra nőtt (+1 nap), szemben a 2021-ben tapasztalt 7 napos rövidüléssel.
- A papír– és csomagolóanyag ágazat vállalatai tapasztalták a legrövidebb várakozási időt ebben az évben (átlagosan 18,4 nap), míg a pénzügyi szektor vállalatainak kellett a legtürelmesebbnek lenniük (átlagosan 35,0 nap késés).
- A fő fordulatot azonban a vállalatok által becsült gazdasági kilátások jelentik. A felmérés történetében a vállalatok még soha nem voltak ennyire borúlátók a jövőjüket illetően.
Az óvatosabb vállalatok rövidebb fizetési határidőt kínálnak
A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a fizetési feltételek kissé szigorúbbá váltak, mivel a jelenlegi gazdasági helyzet a német vállalatokat óvatosságra sarkallja, és jobban preferálják a mielőbbi készpénzbevételt. A tavalyi évhez képest kevesebb vállalat kínál halasztott fizetési határidőket (71% a 74%-kal szemben), és ez különösen a Németországban aktív vállalatokra igaz. Továbbra is a rövidtávú fizetési feltételek dominálnak: a fizetési feltételeket biztosító vállalatok 90%-a kérte, hogy 2022-ben 60 napon belül történjen a fizetés. Összességében az átlagos hitelezési határidő csak kis mértékben változott, 0,2 nappal 32,8 napra nőtt.
A felmérés két irányba mutat. Egyrészt a vállalatok szemlátomást óvatosabbak, s csökkentik a halasztott fizetési lehetőségek számát. Másrészt, bár a vállalatok a vevőkbe vetett bizalmuk meggyengülése miatt inkább rövid távú fizetési feltételeket biztosítanának, bizonyos technikai okok - piaci normák, ellátási lánc problémák, szállítási határidők - arra kényszerítik őket, hogy továbbra is adjanak halasztott fizetési lehetőséget, vagy akár meg is hosszabbítsák azokat.
-Christiane von Berg, a Coface észak-európai közgazdásza.
Fizetési késedelmek: a vállalatok továbbra is gyorsan pénzükhöz jutnak
Az átlagos fizetési késedelem időtartama 1 nappal nőtt, és 2022-ben elérte a 28,7 napot. Ez a második legalacsonyabb átlagos fizetési késedelem a 2016-ban készült felmérések óta.
Emellett a fizetési késedelmek száma a 2021-es 59%-os mélypontról 2022-ben 65%-ra emelkedett. Ez még mindig a 2020-as érték (68%) alatt van, és messze elmarad a járvány előtti 82%-os átlagtól.
“A fizetési késedelmek továbbra is főként a pénzügyi nehézségekkel hozhatók összefüggésbe. A vállalatok pedig úgy gondolják, hogy e pénzügyi nehézségeket az alapanyagok, a nyersanyag és a termelési költségek emelkedése, az ellátási lánc problémái, a fokozott versenykényszer, illetve a németországi kereslet csökkenése okozza. Figyelemre méltó, hogy a COVID-19 világjárvány hatása elvesztette jelentőségét, és már nem kerül megemlítésre, bár nyilvánvaló, hogy az még messze nem ért véget.” részletezi Christiane von Berg.
A pesszimista magatartás lett az új norma
Bár a fizetési magatartás továbbra is nagyon pozitívnak mondható, a vállalatok még soha nem voltak ennyire pesszimisták az üzleti kilátásokat illetően. Míg a 2022-es helyzetről alkotott véleményük nagyjából semleges, addig 2023-ra a válaszadók 38%-a számít rosszabb üzleti feltételekre, és mindössze 14%-uk optimistább. És ez az inkább pesszimista tendencia szinte minden ágazatban megfigyelhető.
“A németországi vállalatok körében tapasztalható rekordszintű borúlátás könnyen magyarázható a jelentős és szerteágazó kockázatokkal, amelyekkel szembe kell nézniük. A globális termelési láncok megszakadása és a nem energetikai jellegű nyersanyagköltségek emelkedése továbbra is a vállalatok exportkilátásait érintő fő aggodalmak. De olyan új kockázatok is nyomasztják a vállalatokat, mint az ukrajnai háború, az ezzel kapcsolatos szankciók, valamint az emelkedő energiaárak.” kommentálja Christiane von Berg.
"Úgy tűnik, hogy a gazdasági helyzet és a makrokilátások is megváltoztatták a német vállalatok üzletfejlesztési lehetőségeinek megítélését. Bár az utóbbi időkben mérséklődött a lendülete, Németország továbbra is elsődleges fontosságú az üzletfejlesztés terén, és a vállalatok beszámolói szerint most kevésbé összpontosítanak az Európai Unióra és Kínára, jobban érdekli őket az USA és az EU-n kívüli Európa. Ez utóbbi összefüggésben lehet azzal, hogy az Oroszország és Fehéroroszország elleni uniós szankciókat szeretnék megkerülni.”
