Egy új szankció, a tulajdonosi szerkezet változása vagy a geopolitikai feszültségek erősödése elegendő lehet ahhoz, hogy egy korábban megbízható partner egyik napról a másikra magas kockázatú üzleti kapcsolattá váljon. A megfelelőségi kockázatok napjainkban egyre több, gyakran rejtett forrásból erednek. A szankciók, a reputációs kockázatok, a tulajdonosi kapcsolatok, a hatósági vizsgálatok és a negatív sajtómegjelenések mind olyan figyelmeztető jelzések, amelyek gyorsan változhatnak, és messze túlmutatnak a pénzügyi mutatókon. Szakértőink bemutatják, hogyan követheti nyomon hatékonyan üzleti partnereit anélkül, hogy lassítaná üzleti folyamatait.
A megfelelőségi kockázat: nem pusztán felgyorsult, hanem új korszakba lépett
Egy olyan üzleti környezetben, ahol a geopolitikai feszültségek, a szankciók, a csalások és a reputációs kockázatok egyre nagyobb szerepet kapnak, egyetlen esemény is elegendő lehet ahhoz, hogy egyik napról a másikra alapjaiban változzon meg egy vállalat kockázati profilja. A compliance kockázatok ma már közvetlen és egyre gyorsabban jelentkező hatást gyakorolnak az üzleti működésre. Egy szabálysértés költsége ma messze túlmutat a bírságokon, a befagyasztott kifizetéseken vagy a megszüntetett szerződéseken. A reputáció sérülése hosszú távú bizalomvesztéshez vezethet az ügyfelek, a pénzügyi intézmények és az üzleti partnerek körében, még olyan vállalatok esetében is, amelyek elsősorban belföldi piacokon tevékenykednek. A compliance korábban elsősorban a jogi és kockázatkezelési területek operatív feladata volt. Napjainkban azonban már jóval több ennél: a kereskedelmi kockázatkezelés és a megalapozott üzleti döntéshozatal egyik meghatározó pillére.
Az ügyfelek, üzleti partnerek és beszállítók megbízható értékelésének képessége ma már stratégiai jelentőségű a vállalatok számára. A Coface és a Les Echos Études által készített Data & AI Barometer 2026 felmérés szerint a 900 megkérdezett döntéshozó számára az adatbiztonság és a szabályozói megfelelés jelenti a legnagyobb kihívást (41%), jóval megelőzve a költségekkel és a beruházások megtérülésével kapcsolatos aggályokat (24%). Ennek jelentőségét jól mutatja, hogy az LSEG Global Sanctions Index adatai alapján a szankciós listákon szereplő személyek száma 2017 óta 446%-kal nőtt. A bővülés üteme különösen az ukrajnai háború kitörése után gyorsult fel, tovább növelve a vállalatokra nehezedő megfelelőségi és kockázatkezelési terheket. Ebben a környezetben a megfelelőségi kockázatok kezelése már nem csupán jogi vagy adminisztratív kötelezettség, hanem az üzleti döntéshozatal és a kereskedelmi kockázatkezelés alapvető eleme.
A Hormuzi-szoros helyzete, az orosz-ukrán háború vagy a kínai-amerikai rivalizálás jól mutatja, hogy a geopolitikai kockázatok ma már nem távoli, elméleti fenyegetések. Egyetlen esemény is elegendő lehet ahhoz, hogy néhány nap alatt megzavarja a globális ellátási láncokat, és jelentős üzleti bizonytalanságot okozzon. Új szankciók bevezetése, a tulajdonosi szerkezet változása, egy adott országgal vagy ágazattal szembeni kitettség, illetve az exportkorlátozások szigorodása következtében egy korábban megbízhatónak tekintett ügyfél vagy beszállító rövid idő alatt magas kockázatú partnerré válhat. Ez különösen igaz annak fényében, hogy az exportkorlátozások és a szankciók megkerülésének megakadályozását célzó intézkedések még összetettebbé teszik a megfelelőségi követelményeket.
Olyan korszakba léptünk, ahol a megfelelőségi kockázat már nem statikus, hanem folyamatosan és gyorsan változó tényező.
A compliance ma már a vállalati működés központi eleme: közvetlenül befolyásolja, hogy egy cég képes-e szerződést kötni, szolgáltatást nyújtani, teljesíteni a kifizetéseit vagy egyszerűen fenntartani egy üzleti kapcsolatot.
– Magali Bouron, Risk & Compliance Specialis, LSEG Risk Intelligence.
Miért nem csökken a szabályozói nyomás?
A szabályozói nyomás nem új jelenség, ám intenzitása folyamatosan növekszik. A szankciók csupán a jéghegy csúcsát jelentik egy ennél jóval szélesebb körű szabályozási környezetben. A teljes értékláncra kiterjedő felelős vállalatirányítási kötelezettségek, a pénzmosás elleni szabályozás, az exportellenőrzések, a DORA-rendelet, az AML-irányelv vagy az amerikai BIS előírásai egyaránt azt mutatják, hogy a szabályozások száma exponenciálisan nő, és a vállalatokra nehezedő nyomás fokozódik:
- A CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) irányelv várhatóan 2029-re válik teljes körűen alkalmazandóvá, és előírja a legnagyobb vállalatok számára, hogy teljes értékláncuk mentén azonosítsák, értékeljék és kezeljék az emberi jogi, környezeti és a teljes értékláncuk mentén felmerülő kockázatokat.
- Az exportellenőrzések területén az amerikai BIS Affiliate Rule a szankcionált szervezetek többségi tulajdonában álló külföldi leányvállalatokra is kiterjeszti a szabályozás hatókörét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy üzleti döntéshozó számára már nem elegendő annak ellenőrzése, hogy egy vállalat vagy személy szerepel-e valamely szankciós listán. Vizsgálni kell a tulajdonosi struktúrát, a kapcsolódó vállalati hálózatot, valamint a termékek végső rendeltetési helyét és felhasználását is.
- A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés részeként az AMLA (Anti-Money Laundering Authority) 2028-tól közvetlen felügyeletet gyakorol majd mintegy negyven, kiemelten magas kockázatú pénzügyi intézmény felett, tovább erősítve az európai pénzügyi rendszer megfelelőségi követelményeit.
A vállalatok egyre több és egyre összetettebb szabályozással szembesülnek, amelyek számos területet érintenek. Egy közös elv azonban valamennyi előírásban megjelenik: a vállalatoknak pontosan ismerniük kell, kikkel állnak üzleti kapcsolatban.
A vállalatok számára a kihívás ma már nem csupán az üzleti partnerek megismerése, hanem a kereskedelmi kapcsolathoz kötődő harmadik felek teljes láncolatának kockázati értékelése. Ennek a kockázati kitettségnek a megértése a közvetlen partnerektől egészen a legtávolabbi kapcsolódó szereplőkig terjed.
– Magali Bouron, Risk & Compliance Specialist, LSEG Risk Intelligence.
Már nem elég ismerni üzleti partnereit: a teljes kapcsolati hálót látni kell
Ezek a változások alapvetően átalakítják a megfelelőségi kockázatok kezelésének fókuszát. Ma már nem elegendő kizárólag a szankcionált vállalatok vagy személyek azonosítása, hiszen ez önmagában nem garantálja, hogy egy üzleti partner kockázatmentes. Kockázatot jelenthet az is, ha egy partner ugyan nem szerepel szankciós listán, de politikai közszereplőhöz (PEP) köthető, egy kockázatosnak minősülő szervezet közvetlen irányítása alatt áll, vagy csalással, korrupcióval, illetve pénzmosással kapcsolatos vizsgálatban érintett.
A szankciók nyomon követése alapvető fontosságú, önmagában azonban nem nyújt teljes képet a megfelelőségi kockázatokról. A korszerű kockázatértékeléshez több, egymással összefüggő adatforrás együttes vizsgálatára van szükség:
- politikai közszereplők (PEP-ek);
- a teljes tulajdonosi struktúra, beleértve a vezető tisztségviselőket, részvényeseket és tényleges tulajdonosokat (UBO-kat);
- a pénzügyi stabilitásra és fizetőképességre vonatkozó információk;
- a negatív médiamegjelenések és reputációs jelzések, amelyek gyakran már azelőtt utalhatnak vizsgálatokra, súlyos vádakra vagy bűncselekményekhez köthető kapcsolatokra, hogy azok közvetlenül veszélyeztetnék az üzleti működést.
Az üzleti döntéseknek átfogó képet kell figyelembe venniük a partnerek helyzetéről: a hitelképességről, a kockázati kitettségről, a reputációról, a megfelelőségről és a szankciós érintettségről. Ehhez valamennyi kockázat feltérképezésére, valamint a belépéskori átvilágítás és a teljes partneri ökoszisztéma folyamatos monitorozásának kombinációjára van szükség.
A megfelelőségi kockázat jóval túlmutat a szankciókon. Már az is hatással lehet az üzletmenetre, ha egy vállalat akár közvetve is nem megfelelő partnerekkel kerül kapcsolatba. Ehhez akár kisebb incidensek is elegendőek lehetnek, és a következmények nagyon rövid időn belül jelentkezhetnek.
– Leeroy Aoulou, Head of Sales Enterprise, Coface Business Information Franciaország.
Ismerje fel időben a kockázatokat, és hozzon magabiztos üzleti döntéseket!
Töltse le a Coface Kockázatkezeléstől a növekedésig című globális tanulmányát, kövesse az Open Advantage útmutatását, és ismerjen meg öt stratégiát, amelyek új növekedési lehetőségeket teremthetnek vállalata számára.
Lépjen kapcsolatba szakértőinkkel, és kérjen személyre szabott bemutatót az Urba360 x LSEG megoldásról.
