Coface ország- és szektorkockázati elemzés - 2020 második negyedév: Hatalmas sokkból diverzifikált felépülés

Néhány héttel azután, hogy sor került az első lazító intézkedésekre, a legtöbb európai országban látszólag kezd magára találni a gazdaság. Ugyanakkor a fokozatos és részleges javulás – két hónappal követve Kínát – nem fogja eltüntetni a világgazdaság növekedésére gyakorolt negatív hatást.

Ezzel összefüggésben a Coface előrejelzése szerint a 2020-as recesszió (a világ GDP-jének 4.4%-os csökkenésével számolva) nagyobb lesz, mint a 2009-ben mért érték. Még a 2021-re várt fellendülés (+5,1%) ellenére is – feltételezve, hogy a koronavírus járványnak nem lesz második hulláma – a GDP 2-5 százalékponttal alacsonyabb marad az Egyesült Államokban, az eurozónában, Japánban és az Egyesült Királyságban, mint 2019-ben volt.

Leginkább két oka van annak, hogy nem tudnak gyorsan visszatérni a korábbi szintre: az egyik az, hogy a járvánnyal kapcsolatos, folyamatos bizonytalanság miatt várhatóan nőni fognak a háztartások óvatossági célú megtakarításai és felszámolják az üzleti befektetéseket, valamint hogy bizonyos szektorokban a termelési veszteségek visszafordíthatatlanok (különösen a szolgáltatások illetve az üzemanyagként használt nyersanyagok esetében.) A központi bankok intézkedései április óta segítettek stabilizálni a pénzügyi piacokat, különösen azokban az országokban (leginkább Nyugat-Európában) melyek eddig hozzájárultak ahhoz, hogy megőrizzék egyes vállalatok gyártókapacitásait – leginkább az adósság növelése által. Emellett elhalasztják a munkavállalókat érintő vagy a vállalatok cash flow problémáit célzó lépéseket.

2021-ig világszerte egyharmadával több vállalat válik majd fizetésképtelenné, mint 2019-ben

Az állami támogató intézkedések ellenére, ahogy az előző negyedéves Coface elemzésben már felhívtuk rá a figyelmet, valószínűleg minden fejlett gazdaságban nőni fog a csődbe ment vállalkozások száma: Egyesült Államok (+43%), Egyesült Királyság (+37%), Japán (+24%), Franciaország (+21%), és Németország (+12%). Ugyanakkor sok feltörekvő gazdaságot (+44% Brazília, +50% Törökország) is érintenek majd a zárlattal kapcsolatos intézkedések, drámaian zuhannak a turizmusból származó bevételek, jóval kevesebb jövedelmet utalnak haza a külföldön dolgozó munkások, és a tőzsdei cikkek (alapanyagok, nyersanyagok) kitermelése is sokkal kevésbé jövedelmező, mint korábban (azok ára ugyanis hirtelen drámai módon lecsökkent).

A szállítmányozási iparág mellett a járvány tovább gyengíti azokat a szektorokat, melyek már tavaly is sérülékenyek voltak: az autóipart, a fémipart, a kiskereskedelmet és a textil-ruhaipart

A fizetésképtelenné váló vállatok számának ugrásszerű növekedése rövid távú (6-12 hónapos) vállalati hitelkockázat-növekedést tükröz. Az országkockázat növekedése, amelyet a Coface makro-és mikroökonómiai adatok elemzésével határoz meg, tükröződik abban, hogy 71 ország kockázati besorolását kellett lerontani – ez a világszerte vizsgált országok valamivel több, mint 40%-a. A Coface szektoriális kockázatelemzése a világ GDP-jének 88%-át megtermelő 28 országra terjed ki, és a vizsgált 13 szektor körülbelül 40%-át kellett leminősíteni. Nem meglepő módon jelen helyzetben leginkább a szállítmányozási szektor érintett, utána pedig az autóipar és a kiskereskedelemi szektor következik, melyek már az előző évben is gyengélkedtek. A skála túlsó végében a gyógyszeripar és kisebb mértékben a mezőgazdaság-élelmiszeripar valamint az ICT található, melyek a legellenállóbb szektorok.

A publikáció letöltéséhez kattintson a képre: