Beiktatása óta az első állami látogatásának helyszínéül Donald Trump a Perzsa-öböl térségét választotta. A közel-keleti körút eredményeként rekordösszegű, 2 000 milliárd dollár értékű beruházási megállapodások születtek Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Katarral, ami mérföldkő lehet az Egyesült Államok és a Perzsa-öböl térségének gazdasági kapcsolatában.
A Perzsa-öböl, Washington új geostratégiai célpontja
Donald Trump második alkalommal választotta első állami látogatásának célállomásaként a Közel-Keletet, kikerülve olyan tradicionális partnerországokat, mint Kanada és Európa. Ez a stratégiai döntés a jelenlegi világgazdasági környezetet tekintve a Perzsa-öböl országainak versenyelőnyeivel magyarázható: stabil növekedési kilátások, jelentős pénzügyi tartalékok, kedvező politikai környezet és jelentős energiaforrások.
2 000 milliárd dollár értékű együttműködési megállapodások három főbb fázisban
Az amerikai elnök bejelentette, hogy összesen közel 2 000 milliárd dollár értékű egyezményt írt alá, többek között:
- 600 milliárd dollár értékben Szaúd-Arábiával (ebből 142 milliárd dollárt szán amerikai katonai felszerelésre);
- 243 milliárd dollár Katar irányában (ebből 96 milliárd dollárt a Boeing felé adott óriási megrendelés tesz ki);
- 200 milliárd dollár az Egyesült Arab Emírségek számára, ami az első üteme a márciusban bejelentett 1 400 milliárd dolláros beruházási tervnek.
A légi közlekedés, az energia és más iparágakba történő beruházások mellett a mesterséges intelligencia is kiemelt szerepet játszik, ami az Abu Dhabiban megvalósuló, az Egyesült Államokon kívüli legnagyobb mesterséges intelligencia adatközpont építésének bejelentésében is megnyilvánul.
Erős, ugyanakkor szimbolikus jele az Egyesült Államok és az Öböl-menti országok közötti közeledésnek
A látványos bejelentéseken túl ez a látogatás Washington és a Perzsa-öböl államai közötti stratégiai közeledést is bizonyította. A vezetők gondosan összehangolták közleményeiket a közös prioritások mentén: a növekvő regionális feszültségek közepette a védelmi képességek megerősítése, a stratégiai fontosságú ellátási láncok biztonságának garantálása, valamint egy koherensebb és fenntarthatóbb energiapolitika kialakításának szándéka.
Az Egyesült Államok számára ezek a beruházások a hazai ipar élénkítését és technológiai vezető szerepének megerősítését szolgálják. Az öböl-menti országok számára pedig lehetőséget jelentenek gazdasági tevékenységük diverzifikálásának felgyorsítására, jellemzően a mesterséges intelligencia területén, miközben megerősítik jelentős geopolitikai tényezőként betöltött szerepüket.
A szándéknyilatkozatok ellenére azonban ezeknek a beruházásoknak a konkrét megvalósítása és hatékony végrehajtása továbbra is bizonytalan. A fokozott geopolitikai helyzetben a következő hetek döntőek lesznek annak megítélésében, hogy ez a közeledés valódi lépésekhez vezet-e, vagy csak diplomáciai gesztus marad.
Peking növekvő befolyására adott közvetlen válasz a régióban
Ez a látogatás ugyanakkor válasz is Kína stratégiai pozíciójának erősödésére a Perzsa-öbölben, amelyet az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében épít ki.
Peking növeli beruházásait az infrastruktúra, az energetika – mind a fosszilis tüzelőanyagok (25 milliárd dollár), mind a zöld energia (12 milliárd dollár) – és a logisztika területén, 2024-ben összesen 70 milliárd dollár értékű kivitelezési szerződés csomagot írt alá, valamint 51 milliárd dollár értékű nem pénzügyi beruházásokat hajt végre.
Donald Trump látogatása ennek megfelelően az amerikai befolyás megerősítését hivatott szolgálni egy olyan régióban, amely jelentős geoökonómiai csatatérré vált.
