A növekvő adósság és a költségvetés konszolidációjának egyre nagyobb nyomása miatta megszorítások számos feltörekvő és fejlődő országban válnak általános gyakorlattá. A széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben azonban ezek az intézkedések nem váltanak ki rendszeres tiltakozási hullámot. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a komplex valóságot.
Szigorítás: globális válasz az adósságválságra
A 2008-as pénzügyi válság óta a világ államadóssága csaknem megduplázódott, és 2024-ben elérte a 102 ezer milliárd dolláros rekordszintet. Ez a növekedés különösen szembetűnő a fejlődő gazdaságokban, ahol az államadósság kétszer olyan gyors ütemben nőtt, mint a fejlett országokban. Az adósságköltségek emelkedése költségvetési megszorítások vagy adóemelések formájában megnyilvánuló szigorítási hullámot vetít előre.
A grafikon adatai .xls fájlformátumban
A régiók és országok közötti szembeötlő különbségek
A megszorító intézkedések társadalmi egyensúlyra gyakorolt hatása régiónként jelentősen eltérő, és egyes esetekben súlyos destabilizáló hatással járhat. Ecuadorban például a 2019-ben bevezetett üzemanyag-támogatások eltörlése tíz napra bénította meg az országot, és a kormányt visszakozásra kényszerítette. Kenya 2024-es adóemelései zavargásokat váltottak ki, amelyek a parlament ostromához vezettek, és Ruto elnököt arra kényszerítették, hogy vonja vissza a költségvetési törvényt, és párbeszédet kezdeményezzen az ellenzékkel.
Ugyanakkor tanulmányunkból kitűnik, hogy a megszorító intézkedések nem minden esetben váltanak ki társadalmi elégedetlenséget. Az alacsony jövedelmű afrikai és közel-keleti országokban a fiskális kiigazítási tervek végrehajtását gyakran a tiltakozások visszaesése kíséri.
Az egyenlőtlenség és a kormányzás jelentősége
A megszorító intézkedések elfogadása vagy elutasítása nagymértékben függ az egyenlőtlenség mértékétől és az intézményekbe vetett bizalomtól. A jelentős társadalmi egyenlőtlenségekkel és csekély biztonsági háttérrel jellemzett országokban gyakrabban alakulnak ki feszültségek, amint azt a kenyai helyzet is mutatja. Ezzel szemben olyan környezetben, ahol a kormányzás színvonala javul, helyreállhat a rend: Srí Lankán a 2022-es súlyos politikai válságot követően 2024-ben hatalomra került egy új, korrupcióellenes kormány, mindez hozzájárult a feszültségek enyhüléséhez.
Költségcsökkentés vagy adóemelés: fontos döntés
A megszorító intézkedések jellege is befolyásolja a társadalmi reakciókat. Latin-Amerikában, ahol a tervek több mint 90%-a adóemelést tartalmaz, a tiltakozás többnyire azonnali. Ezzel szemben az ázsiai és európai feltörekvő országokban a kormányok általában a közkiadások csökkentését részesítik előnyben, ami rövid távon többnyire kevésbé vált ki társadalmi reakciókat.
Töltse le a teljes tanulmányt
(.pdf formátumban, 4,13 Mo)
