Srí Lanka

A Ditwah ciklon gátolta a gazdasági fellendülést

A 2022-es fizetési mérleg-válság és az államadósság külső nemfizetése hatásai 2023-ig is érezhetőek voltak, majd 2024-ben kezdődött meg a gazdaság fellendülése. A fellendülés 2025-ben is folytatódott, amit a külföldi turizmus és a magánfogyasztás fellendülése hajtott, amelyet a növekvő bérek és a külföldön dolgozók hazautalásai, az erős hitelállomány-növekedés és a defláció ösztönöztek. A 2025. november 28-án bekövetkezett Ditwah ciklon és az azt követő özönvízszerű esőzések azonban jelentős károkat okoztak. A Világbank becslése szerint a közvetlen anyagi kár a 2024-es GDP 4%-ának felel meg. Az infrastruktúra – utak, hidak, vasutak és vízhálózatok – tette ki a károk legnagyobb részét, amelynek becsült értéke 1,735 milliárd USD volt, ezt követte a lakásépítés (985 millió USD) és a mezőgazdaság (814 millió USD).

A pusztítás kétségtelenül visszaesést okozott a gazdasági tevékenységben 2025 és 2026 fordulóján. A gazdasági tevékenység azonban várhatóan gyorsan fellendül. Az építőipar valószínűleg a leggyorsabb növekedési ütemet fogja mutatni az újjáépítés iránti erős kereslet miatt. Mindazonáltal a szolgáltatások (amelyek 2024-ben a GDP 59%-át tették ki) maradnak a gazdasági tevékenység fő hajtóereje 2026-ban, különösen az idegenforgalom fellendülésének köszönhetően. A ciklon előtt a nemzetközi érkezők száma már meghaladta a 2018-as szintet – amely a 2019-es húsvéti támadások és a világjárvány előtti csúcsot jelentette –, és várhatóan visszatér a növekedési pályára, amit az úticél erős árversenyképessége is támogat. A ciklon által csak enyhén érintett közlekedési ágazat továbbra is hozzájárul majd a növekedéshez, különösen a tengeri átrakodás, amelyet a robusztus kereslet és a kolombói és hambantotai kikötői kapacitásnövelés hajt. A ruhagyártás (a vezető exportcikk) ösztönzésére az ipar (a GDP 27%-a) is visszatérhet a fellendülés pályájára, miután az infrastruktúrát helyreállítják. Ezen felül a ciklon által súlyosan érintett mezőgazdaság (a GDP 8%-a) fokozatos fellendülése is kulcsfontosságú szerepet fog játszani, mivel a munkahelyek közel 30%-át biztosítja – ami a fogyasztás szempontjából meghatározó –, miközben a tea továbbra is a második legnagyobb exportcikk marad. Végül az IMF-program által létrehozott, jobban előre jelezhető makrogazdasági keret növeli a befektetői bizalmat. E tekintetben az energetikai szektor reformja várhatóan új közvetlen külföldi befektetéseket vonz majd a napenergia-, szélenergia- és energiatárolási projektekbe, a Világbank 150 millió dolláros programjának (2025. június) támogatásával.

Tizenegy hónapos deflációt követően az infláció 2025 augusztusában visszatért a pozitív tartományba, amit az emelkedő élelmiszerárak és számos szabályozott tarifa emelése ösztönzött. Az infláció 5%-os célhoz való közelítése érdekében a központi bank lazította monetáris politikáját, és 2025 májusában 25 bázisponttal, 7,75%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat. Ez hozzájárult a magánszektorbeli hitelek hirtelen felgyorsulásához, amelyek 2025 júliusában 19,6%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A ciklon átmeneti hatása – az ellátási láncok megszakadása, ami bizonyos élelmiszertermékek hiányát okozta – ellenére az infláció várhatóan 2026-ban is a cél alatt marad. A globális nyersanyagárak enyhülése és a rúpia stabilizálódása várhatóan ellensúlyozni fogja a kereslet fellendülését és az új tarifamódosításokat (különösen a villamos energia területén). Ezért 2026-ban a jegybanki alapkamat további csökkentésére lehet számítani.

A ciklon miatt leállt a költségvetési konszolidáció

A költségvetés tekintetében a kormány teljesítette a 2023 márciusában az IMF-fel egyeztetett program keretében vállalt kötelezettségeket. Ez a program 2,9 milliárd USD összegű csomagot irányoz elő, amelyet 2027-ig részletekben folyósítanak. A program a konszolidációs pálya alapját képezi, amely elsősorban a bevételekre épül. 2026-ban a további adóemelések helyett az adóalap kiszélesítésére és a beszedés javítására helyezik a hangsúlyt. A hatóságok terveik szerint csökkentik az áfa- és társadalombiztosítási járulékok adóküszöbét, miközben felgyorsítják a fizetési terminálok digitalizálását. A kiadási oldalon a ciklon utáni újjáépítés finanszírozásának csupán kis részét fedezik a nemzetközi partnerek által nyújtott sürgősségi segélyek. Ez a GDP körülbelül 0,5%-át teszi ki, míg a károkat a GDP közel 4%-ára becsülik. Az IMF-fel egyeztetett célkitűzés, miszerint 2026-ban a teljes kiadást a GDP körülbelül 20%-án stabilizálják, nem fog teljesülni, és a hiány tovább fog nőni.

Srí Lanka 2024. december végén döntő lépést tett adósságválságának megoldása felé azzal, hogy megállapodást írt alá nemzetközi kötvényeinek névértékének mintegy 98%-ára vonatkozóan azok átstrukturálásáról. Szinte az összes eurókötvényt új, fenntarthatóbb instrumentumokra cserélték (hosszabb lejáratok, türelmi időszakok, alacsonyabb kamatlábak). Ezzel párhuzamosan kétoldalú megállapodásokat írtak alá a hivatalos hitelezőkkel, köztük a Párizsi Klub tagjaival – nevezetesen Japánnal, Indiával és Franciaországgal –, valamint Kínával. A külső államadósság aránya jelenleg csökkenő pályán van. Srí Lankának 2027-ig haladékot biztosítottak. Végül, a ciklon miatti többletköltségek ellenére sem várható az adósságterhelés növekedése, mivel a hatóságok a készpénztartalékokra fognak támaszkodni.

A folyó fizetési mérleg várhatóan 2026-ban kerül negatív tartományba, amit a ciklon utáni idegenforgalmi visszaesés és a növekvő kereskedelmi hiány okoz. 2025 januárja és novembere között az árukereskedelmi hiány az előző év azonos időszakához képest 32%-kal nőtt, mivel az import – elsősorban a jármű- és fogyasztási cikkek vásárlásának köszönhetően – gyorsabban nőtt, mint az export. Az export azonban – amelyet a ruházati cikkek, a tea és a gumi ural – fellendült, miután a 2022-es válságból örökölt alapanyaghiány fokozatosan megszűnt. Az export viseli majd a ciklon által okozott pusztítás legfőbb terhét. Az Egyesült Államok által kivetett vámok (2025 augusztusától 30%), még ha azok a szomszédos versenytársakéval összehasonlíthatók vagy alacsonyabbak is, további nyomást gyakorolnak a ruházati iparra. Az elsődleges jövedelemhiány 2025 januárja és novembere között 18%-kal csökkent, és ez a tendencia 2026-ban is folytatódni fog, elsősorban az alacsonyabb adósságkamat-fizetéseknek köszönhetően. A diaszpórából – főként a Közel-Keletről – érkező pénzátutalások 22%-kal nőttek, és 2025-ben elérték a GDP 8,1%-át, 2026-ban pedig tovább fognak növekedni. Ez azonban nem lesz elegendő ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg pozitív tartományban maradjon. Mindazonáltal a partnerektől érkező sürgősségi finanszírozás, az IMF-kifizetések és a megnövekedett árfolyamrugalmasságnak köszönhetően a devizatartalékok (amelyek 2025 novemberében a behozatal 3,4 hónapjának feleltek meg) továbbra is feltöltődhetnek.

Az új baloldali kormányra nagy változásokkal kapcsolatos elvárások nehezednek a 2022-es válság után

Aruna Kumara Dissanayake elnök 2024. szeptemberi megválasztása, majd a baloldali Nemzeti Népi Erő (NPP) koalíciójának földcsuszamlásszerű győzelme a parlamenti választásokon véget vetett a hagyományos pártok hét évtizedes uralmának. A koalíciót az elnöki párt, a marxista ihletésű Népi Felszabadítási Front vezeti, ami azonban nem akadályozta meg az elnököt abban, hogy elkötelezze magát az IMF-program mellett. A kormány népszerűségnek örvend, amit a változás iránti nagy elvárások táplálnak, különösen a korrupció elleni küzdelem és az állami reformok terén. Első évében a kormány számos politikai kiváltságot megszüntetett és az egykori rezsim több személyiségét bíróság elé állította, ezzel megerősítve azt a képet, hogy szakít a múlttal. A helyi média azonban máris rávilágít az ígéretek és a reformok lassú ütemének közötti egyre növekvő szakadékra, különösen mivel a strukturális kihívások hatalmasak. A politikai stabilitást fenyegető fő kockázat gazdasági jellegű: a szegénység továbbra is magas szinten áll, és az életkörülmények javulása csak lassan valósul meg. A kormány Ditwah ciklon kezelése még tovább erősítette ezt az érzést, és egyes ellenzékiek a kormány tapasztalatlanságát és hatékonysághiányát kritizálták. A 2025. májusi helyi választásokon az NPP csupán a szavazatok 43%-át szerezte meg – ami visszaesést jelent az elnöki és parlamenti győzelmeihez képest.

A nemzetközi segélyektől erősen függő országnak egyensúlyt kell teremtenie a nagyhatalmakkal, különösen Indiával és Kínával fennálló kapcsolataiban, miközben a többi hitelezőt is elégedetté kell tennie. India, amely a 2022–23-as válság idején a fő pénzügyi támogatóként közel 4 milliárd USD sürgősségi segélyt nyújtott, központi szerepet tölt be a 2025-ben aláírt ötéves katonai együttműködési megállapodás nyomán. Ugyanakkor az ország arra törekszik, hogy megőrizze kapcsolatait Kínával, amely 2023 októberében elsőként állapodott meg az adósságátalakítási megállapodásról. Peking továbbra is kulcsfontosságú partner: számos jelentős infrastrukturális projektet finanszírozott és valósított meg, és valószínűleg továbbra is aktívan részt vesz a fejlesztésekben.

Utolsó frissítés: 2026. január