A gazdasági tevékenység fellendül, de a kihívások továbbra is fennállnak
Ecuador gazdasága várhatóan mérsékelten fellendül 2025-ben, miután 2024-ben súlyos áramkimaradások, az alacsonyabb olajtermelés és a bizonytalan biztonsági helyzet miatt meredek visszaesést szenvedett el. A visszaesés a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások széles körében csökkenést eredményezett, de a 2025 eleji adatok gyors fellendülésre utalnak. A GDP 2025 első negyedévében több mint 3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, amit elsősorban a háztartási fogyasztás (2023-ban a GDP 62%-át tette ki) vezérelt, alacsony infláció, a reálbérek emelkedése és az áramellátás fokozatos normalizálódása mellett. A nem olajipari export – ideértve a garnélarákot, a kakaót és a banánt – továbbra is erős maradt, köszönhetően a javuló folyami viszonyoknak, a magas áraknak és a rugalmas külső keresletnek. Az ipari tevékenység javulásának első jelei mutatkoztak, míg a bruttó tőkeberuházások (2023-ban a GDP 21%-át tették ki) emelkedni kezdtek, amit a hitelkínálat bővülése és a 60/90. cikk szerinti adókedvezmények segítettek elő, amelyek jövedelemadó-mentességet biztosítanak az új termelő beruházások számára. Mindazonáltal a beruházásokat továbbra is korlátozza a bizonytalan biztonsági helyzet és a politikai széttagoltság. Az állami kiadásokat (a GDP 15%-a 2023-ban) továbbra is a magas biztonsági és adósságszolgálati költségek határozzák meg, amelyeket részben ellensúlyoz az áfa-emelés és az üzemanyag-támogatások csökkentése. Eközben a nemzetközi olajárak csökkenése aláásta a költségvetési és külső bevételeket, ezzel további nyomást gyakorolva a már amúgy is szűkös költségvetésre.
2026-ban a növekedés várhatóan további lendületet vesz, amit a vízerőművi termelés normalizálódása – amennyiben a jobb időjárási körülmények ezt lehetővé teszik – és a 2025-ös választásokat követő stabilabb politikai környezet támogat. A háztartások fogyasztása várhatóan továbbra is a növekedés fő hajtóereje marad, amit a mérsékelt infláció, a reálbérek emelkedése és a foglalkoztatási helyzet fokozatos javulása támogat. A beruházási tevékenység várhatóan erősödni fog, különösen a bányászati, az építőipari és az energetikai szektorokban, amit a hitelhez való hozzáférés bővülése és a szabályozási szűk keresztmetszetek csökkentésére irányuló erőfeszítések is elősegítenek. A közinfrastruktúra-kiadások is felélénkülhetnek, különösen az energetika és a közlekedés területén, mivel a kormány igyekszik orvosolni a 2024-es energiaválság során felszínre került szűk keresztmetszeteket. A kőolajtermelés azonban valószínűleg továbbra is visszafogott marad az ITT-mezőn fennálló problémák és a tartós alulbefektetés miatt, bár a globális árak részleges emelkedése támogathatja a külső bevételeket és enyhítheti a költségvetési nyomást.
A költségvetési kilátások az IMF támogatása és a tervezett konszolidáció ellenére is bizonytalanok maradnak
A költségvetési hiány várhatóan 2025-ben növekedni fog, mivel az alacsonyabb olajárak, az ideiglenes adóintézkedések fokozatos megszüntetése, valamint a biztonsági kiadások és az adósságszolgálat megnövekedett költségei terhelik az államháztartást. A havi olajbevételek jóval a hivatalos előrejelzések alá estek, amelyekre mind az ITT-mező leállását követő termeléscsökkenés, mind a gyengébb globális árak hatással voltak. Bár az áfa-emelés és a támogatások csökkentése némi rövid távú enyhülést hozott, ezek nem kompenzálták teljes mértékben a szénhidrogén-iparból származó bevételek kiesését. A választások lezárultával és Noboa elnök működőképes többségének megszerzésével a költségvetési konszolidáció várhatóan az év második felében újra lendületet nyer, de a végrehajtási kockázatok továbbra is magasak. 2026-ban a hiány várhatóan mérsékelten csökken majd, amit a belföldi gazdasági tevékenység fellendülése és a folyó kiadások ellenőrzésére irányuló megújult erőfeszítések támogatnak. A 2024 áprilisában aláírt, négyéves IMF-program (Extended Fund Facility) továbbra is a kormány stratégiájának egyik alapvető pillére. Bár Ecuador a megállapodás keretében már 1,5 milliárd USD-t kapott, a további kifizetések a költségvetési eltérések és az adminisztratív akadályok miatt késedelmet szenvedtek. A program további multilaterális támogatást tett lehetővé és iránymutatást nyújtott a költségvetési politikához, de az előrelépés egyenetlen volt. Piaci hozzáférés hiányában a finanszírozási igényeket továbbra is multilaterális és hazai forrásokból fogják fedezni, míg az államadósság – amelynek 2024 végén 56%-a külföldi, 44%-a pedig belföldi tulajdonban volt – 2025-ben várhatóan emelkedni fog, majd 2026-ban stabilizálódik.
A folyó fizetési mérleg többlete várhatóan 2025-ben csökkenni fog, mivel az alacsonyabb olajárak és a visszaeső termelés csökkenti az exportbevételeket, miközben az import a belföldi kereslet fellendülésével párhuzamosan növekszik. Az exportot az új amerikai kereskedelempolitika is hátráltatja. 2025 áprilisától 10%-os alapvámot alkalmaznak az Egyesült Államokban az ecuadori exporttermékek többségére, beleértve a banánt, a kakaót és a garnélát is. A szolgáltatási hiány (2024-ben a GDP 2,6%-a) várhatóan továbbra is jelentős marad, ami a tartós bizonytalanság miatt visszafogott idegenforgalmi beáramlást tükrözi. Az elsődleges jövedelemhiány (a GDP 1,5%-a), amelyet a külföldi vállalatok nyereség-hazaszállítása okoz, az előrejelzések szerint nagyjából stabil marad. Eközben a másodlagos jövedelemtöbblet – amely nagyrészt a külföldön élő ecuadoriak átutalásaiból áll (2024-ben a GDP 3,9%-a) – továbbra is támogatni fogja a külső egyenleget. Annak ellenére, hogy 2025 januárja óta a Trump-kormány alatt szigorodott az amerikai bevándorlási politika – ideértve a kitoloncolások számának hirtelen emelkedését és a pénzátutalásokra kivetett új szövetségi adót –, egyelőre nem figyelhető meg egyértelmű fordulat. Éppen ellenkezőleg, a hazautalások beáramlása ellenálló maradt, 2025 elején pedig jelentős emelkedés volt tapasztalható, mivel a migránsok igyekeztek pénzt utalni az esetleges korlátozások bevezetése előtt. 2025 júniusában a nemzetközi tartalékok 8,4 milliárd USD-t tettek ki, ami a 3,2 havi importot fedezte. 2026-ban a többlet várhatóan tovább csökken, mivel a beruházások és a fogyasztás erősödésével felgyorsul az import növekedése. Az olajárak várhatóan tovább csökkennek, ami a strukturális termelési korlátozásokkal együtt továbbra is korlátozza az exportbevételeket. A hazautalások és a jövedelmi egyenleg várhatóan viszonylag stabilak maradnak, ami segít enyhíteni a külső sebezhetőségeket. Mivel a közvetlen külföldi befektetések a folyamatos intézményi gyengeségek miatt várhatóan csak kismértékben állnak helyre, az IMF-program továbbra is kulcsfontosságú tényező marad a multilaterális külső finanszírozás biztosításában és a nemzetközi tartalékok fenntartható szinten tartásában.
Noboa teljes mandátumát a törvényhozási többség biztosítja
Daniel Noboa elnök, az Acción Democrática Nacional (ADN) párt tagja, újraválasztását követően 2025 májusában tette le esküjét a teljes négyéves hivatali időszakra. Először 2023 novemberében lépett hivatalba, miután megnyerte a Guillermo Lasso volt elnök által kiváltott előrehozott választásokat; Lasso ugyanis a „muerte cruzada” néven ismert alkotmányos mechanizmus révén oszlatta fel a Nemzeti Közgyűlést, ami lehetővé tette számára, hogy elkerülje az elnöki vádemelést. Elődjéhez hasonlóan Noboa kezdetben kisebbségben kormányzott a törvényhozásban, és reformjavaslatai komoly ellenállásba ütköztek. A 2025-ös tavaszi választásokat követően azonban szövetségeket kötött független képviselőkkel, a Szociális-Keresztény Párttal (PSC), valamint a Pachakutik és az RC-RETO pártból kivált tagokkal, így biztosította magának a működőképes többséget az új Nemzetgyűlésben. Ez lehetővé tette koalíciójának, hogy átvegye az irányítást az összes kulcsfontosságú vezetői pozíció felett, beleértve a Nemzetgyűlés elnöki posztját és a Törvényhozási Igazgatási Tanácsot is. Ezen erősebb intézményi pozíció ellenére a kormányozhatóság törékeny, és a laza szövetségben álló partnerekkel folytatott folyamatos tárgyalásokra támaszkodik. A kormány továbbra is súlyos közbiztonsági fenyegetésekkel szembesül a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban, valamint az emelkedő adósságszolgálatból és a gyenge olajbevételekből fakadó költségvetési nyomással, továbbá korlátozott külső tartalékokkal. Bár a 2024. áprilisi népszavazás megerősítette a közvélemény erős támogatását Noboa biztonsági politikája iránt, a munkaügyi és nemzetközi választottbírósági javaslatok széles körű elutasítása rávilágított az átfogóbb reformprogramjával szembeni ellenállásra.
Újraválasztása nyomán Daniel Noboa elnök arra törekedett, hogy Ecuador külpolitikáját szorosabban igazítsa a Trump-kormányzatéhoz, előtérbe helyezve a biztonság, a kereskedelem és a migráció terén való együttműködést. Mélyítette a kapcsolatokat az amerikai kormánnyal azáltal, hogy kétoldalú biztonsági kezdeményezéseket javasolt, nyitottságot mutatott az amerikai katonai jelenlét iránt Ecuadorban, és kérte, hogy az ecuadori kábítószer-bandákat terrorist szervezetként minősítsék. A kereskedelempolitikában 2025 elején magas vámokat vetett ki a mexikói importárukra, egy lépést, amelyet széles körben a Trump-korszak protekcionizmusának tükröződéseként értelmeztek. A migráció is központi kérdéssé vált: az Egyesült Államok a szigorodó bevándorlási ellenőrzések keretében több ezer ecuadori állampolgárt deportált hazájába, ami arra késztette Noboát, hogy új kétoldalú megállapodásokat kössön a migrációs áramlás kezelése érdekében. Bár ezek a lépések megerősítették Ecuador közeledését az Egyesült Államokhoz, kockázatot jelentenek a baloldali beállítottságú szomszédokkal fennálló kapcsolatok további megterhelésére, valamint arra, hogy az ország egyre inkább ki legyen téve az amerikai belpolitika változásainak. Végül a 2024. áprilisi, a quitoi mexikói nagykövetség ostromának következményei – amelyek diplomáciai szakításhoz vezettek Mexikóval és több regionális kormány elítéléséhez – továbbra is megoldatlanok, és továbbra is diplomáciailag elszigetelik Ecuadort Latin-Amerikában.

United States of America
Panama
Europe
China
Peru
Colombia
Brazil