A Rajna és a Duna történelmi mélységű vízállása akadályozza a teherszállítást, veszélyezteti egyes energetikai létesítmények működését, és tovább növeli a nehézségeket több európai iparágban. Bár rövid távon várhatóan alacsony marad a vízszint, a következmények még hónapokig érezhetők lehetnek, és visszafoghatják a leginkább kitett gazdaságok növekedését.
Főbb adatok
- 8 cm: augusztus 18-án a Rajna vízszintje Kaubnál mindössze 8 cm-re süllyedt. Ez jóval elmarad attól a 78 cm-es küszöbértéktől, amely alatt korlátozni kell a hajózást, és a 2018-ban mért korábbi, 25 cm-es történelmi mélypontnál is alacsonyabb.
- 20%: augusztus elején a Rajnán közlekedő folyami teherhajók a megszokott rakományuknak csupán mintegy 20%-át tudták szállítani.
- 72%: az európai belvízi áruszállításból a Rajna 60%-kal, a Duna 12%-kal részesedik.
- Akár 0,4 százalékponttal alacsonyabb növekedés: a legutóbbi jelentős, 2018-as alacsony vízállás idején Németország reál-GDP-jének növekedése 0,3–0,4 százalékponttal mérséklődött.
Történelmi mélyponton Európa folyóinak vízszintje
Európában hónapok óta rendkívüli hőség és szárazság uralkodik, ami számos folyó vízszintjének jelentős csökkenéséhez vezetett. A következmények különösen jól érzékelhetők a Rajnán és a Dunán, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a kontinens közlekedésében és gazdasági életében. Augusztus elején a Rajna vízszintje új történelmi mélypontra süllyedt a németországi Kaub mérőállomásánál, miközben Magyarországon és Romániában a Duna több szakaszán is korábban soha nem tapasztalt értékeket regisztráltak.
A helyzet már nem csupán környezeti probléma: kézzelfogható gazdasági hatásokkal jár. Az alacsony vízállás közvetlenül akadályozza az áruszállítást és egyes energetikai létesítmények működését, ezáltal pedig az ezekre az infrastruktúrákra támaszkodó ágazatok teljesítményét is.
Ellátási láncokat veszélyeztető logisztikai válság
Bár a belvízi hajózás az európai teherszállításnak csak kis hányadát adja, több, a Rajna és a Duna mentén fekvő országban stratégiai jelentőségű: Németországban az áruforgalom 5,4%-a, Romániában pedig akár 19,2%-a zajlik ezen az útvonalon.
Csak korlátozottan lehet más szállítási módokra áttérni. Egy folyami hajó közel 2 000 tonna árut képes továbbítani, míg egy tehervonat legfeljebb 1 500 tonnát, egy tartálykocsi pedig mindössze 25 tonnát.
Az alacsony vízállás következményei már a fuvarozott mennyiségben és a szállítási költségekben is egyértelműen megmutatkoznak.
Augusztus elején a Rajnán közlekedő folyami teherhajók egy része a szokásos kapacitásának csupán mintegy 20%-át tudta kihasználni. A Duna bizonyos szakaszain az üzemeltetőknek szintén csökkenteniük kellett a rakományt, a romániai folyószakaszon akár 40%-kal.
A legutóbbi nagy, 2018-as aszály idején a folyami fuvarozás díja a száraz ömlesztett áruknál a két és félszeresére, a folyékony ömlesztett termékeknél pedig akár a négy és félszeresére emelkedett a rakodási korlátozások és az üzemeltetők által felszámított felárak miatt.
A közép-európai energiaszektorra is egyre nagyobb nyomás nehezedik
Az aszály következményei nem korlátozódnak a közlekedésre. A Duna egyes atomerőművek hűtésében is létfontosságú szerepet játszik. Magyarországon és Romániában az alacsony vízállás már megzavarta a paksi és a cernavodăi erőmű működését. Ezek az adott ország egyetlen nukleáris energiatermelő létesítményei, és a magyar villamosenergia-termelés mintegy 40%-át, illetve a román termelés 20,5%-át biztosítják.
A kieső termelés pótlására az üzemeltetőknek villamos energiát kell importálniuk, vagy a drágábban működő gázerőművekre kell támaszkodniuk. Bár széles körű áramkimaradások közvetlen veszélye nem áll fenn, a kialakult helyzet növeli az energiaköltségeket, és fokozza a regionális piacokon tapasztalható feszültségeket. Romániában például az importált villamosenergia ára a belföldön előállított energia árának 2–2,5-szerese.
A magyar és a román kormány emellett már intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy egyes nagy ipari fogyasztók átmenetileg mérsékeljék villamosenergia-felhasználásukat, tehermentesítve ezzel a rendszert. A korlátozások különösen az energiaintenzív iparágakat – így az autó-, a vegy- és az építőanyag-ipart – érintik, és várhatóan visszafogják az augusztusi ipari teljesítményt.
A német vegyipart különösen súlyosan érinti a helyzet
A nagyrészt a Rajna mentén összpontosuló német vegyipar a folyami szállításnak leginkább kitett ágazatok közé tartozik.
Ezt a sérülékenységet jól példázza a BASF ludwigshafeni telephelye. A Kaubnál található kritikus ponttól délre fekvő üzem teherszállításának mintegy 40%-át folyami teherhajók bonyolítják. A vízszint további csökkenése még súlyosabban akadályozhatná az Amszterdam, Rotterdam és Antwerpen nagy kikötőivel fenntartott összeköttetést, amely nélkülözhetetlen az ellátási lánc működéséhez.
Az újabb nehézség tovább súlyosbítja az ágazat helyzetét: a magas energiaköltségek és a romló versenyképesség már eddig is komoly terhet jelentettek a német vegyipar számára, amelynek termelése 2018 óta mintegy 20%-kal csökkent.
Egyre sérülékenyebb az európai gazdaság
A hidrológiai előrejelzések rövid távon csupán csekély javulást jeleznek. A Rajnán az alacsony vízállás időszaka rendszerint őszig tart, így a fennakadások a következő hetekben valószínűleg folytatódnak. Hosszabb távon a hótakaró csökkenése, a gleccserek visszahúzódása és a szélsőséges hőhullámok gyakoribbá válása miatt az ilyen helyzetek egyre sűrűbben fordulhatnak elő.
A kialakult helyzet rámutat arra, hogy a vállalatoknak és a közpolitikai döntéshozóknak logisztikai, ipari és energiastratégiáikban jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezniük az éghajlati kockázatokra. A belvízi fuvarozásra támaszkodó cégek számára a feladat már túlmutat egyetlen aszályos időszak eseti kezelésén: az ellátási láncok diverzifikálása és a gyakoribb éghajlati fennakadásokkal szembeni ellenálló képesség kerül előtérbe.
A Rajna és a Duna alacsony vízállása jól mutatja, hogy a szélsőséges időjárási események már nem pusztán környezeti kérdést jelentenek. Olyan gazdasági tényezővé válnak, amely egyszerre hat a logisztikára, az energiaellátásra és az ipari tevékenységre.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az alacsony vízállás 2018-hoz képest korábban és nagyobb mértékben jelentkezett, ráadásul most az európai gazdasági növekedés is gyengébb.
magyarázza Eve Barré, a Coface közgazdásza.
