A közép- és kelet-európai vállalatok teljesítményét ma már nagyobb mértékben befolyásolják az ágazati folyamatok, mint az országhatárok. A Coface új CEE Sectorial Heatmap 2026 tanulmánya* szerint a térségbe irányuló kínai import az elmúlt évben mintegy 17%-kal nőtt, fokozva a helyi gyártókra nehezedő versenyhelyzetet és tovább szélesítve a különbséget a nyertes és a vesztes ágazatok között.
Főbb megállapítások:
- A közép- és kelet-európai országokban leggyakrabban a fémipart és a vegyipart azonosítják sérülékeny ágazatként, mivel továbbra is magas energiaköltségekkel, szabályozási terhekkel és erős külföldi versennyel szembesülnek.
- A KKE-régióba érkező kínai import éves összevetésben körülbelül 17%-kal bővült, ami tovább növeli a helyi gyártókra nehezedő nyomást.
- Az ICT továbbra is a legerősebben teljesítő ágazatok közé tartozik, amelyet a digitalizáció, a magasan képzett munkaerő és az állami beruházások támogatnak.
- A kiskereskedelem teljesítménye egyre nagyobb eltérést mutat az egyes országok között, ami a nemzeti költségvetési politika növekvő jelentőségét tükrözi.
- Az uniós finanszírozású programok támogatják az építőipari, egészségügyi, védelmi ipari és digitális átállást célzó beruházásokat.
- A Coface előrejelzése szerint a régió gazdasági növekedése a 2025-ös 2,1%-ról 2026-ban 2,0%-ra mérséklődik, majd 2027-ben 2,3%-ra gyorsul.
A tanulmány kiemeli, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó hajózás fennakadásai messze túlmutatnak az energiapiacokon. Az olaj, a földgáz, a műtrágyák, az alumínium és a petrolkémiai termékek árának emelkedése végiggyűrűzik az ellátási láncokon, növeli a gyártók költségterheit, és hozzájárul az infláció újbóli erősödéséhez a régióban.
A régió ezzel párhuzamosan azzal a jelenséggel is szembesül, amelyet a közgazdászok egyre gyakrabban „China Shock 2.0”-ként emlegetnek. A visszafogott belföldi kereslet miatt a kínai gyártók egyre erőteljesebben terjeszkednek az exportpiacokon, különösen Európában. Ez jelentős nyomást helyez a helyi vállalatokra, szűkíti a nyereséghányadokat és fokozza a versenyt számos iparágban. A járműipar, a vegyipar és a fémipar vállalatai szembesülnek jelenleg a legnagyobb kihívásokkal.
Az egyes ágazatok helyzete ugyanakkor korántsem azonos. Az ICT a régió egyik legkedvezőbb kilátásokkal rendelkező szektora, amelyet a digitális átállást ösztönző programok, a technológiai szolgáltatások iránti erős kereslet és a magasan képzett munkaerő támogat. Az ágazat továbbra is meghatározó szerepet játszik a régió gazdasági felzárkózásában és versenyképességének erősítésében.
Az elemzés az országok és ágazatok közötti jelentős különbségekre is rámutat. A kiskereskedelem például vegyes képet mutat: egyes piacokon kedvezőek a körülmények, míg másutt magasabb a kockázat. A kilátásokat elsősorban a helyi gazdasági helyzet, a fiskális intézkedések és a fogyasztói bizalom alakulása határozza meg.
A kihívások ellenére a tanulmány több olyan tényezőt is azonosít, amelyek erősítik a régió ellenállóképességét. Az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze (RRF), valamint a SAFE program által támogatott beruházások jelentős lendületet adhatnak az építőipari, egészségügyi, digitalizációs és infrastrukturális projekteknek a térség egészében. Ezek a fejlesztések részben ellensúlyozhatják a geopolitikai bizonytalanság gazdasági hatásait, és több ágazatban is támogatják a vállalati aktivitást.
Országonként eltérő kilátások a régióban
Lengyelország továbbra is az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő nagy gazdasága, amit az élénk fogyasztói kereslet és az uniós forrásból finanszírozott beruházások támogatnak. Románia ezzel szemben recessziós környezettel néz szembe, mivel a költségvetési konszolidáció visszafogja a háztartások fogyasztását. Szlovákiában a kiskereskedelmet a magasabb adóterhek és a gyengébb fogyasztás terheli, míg Bulgáriában az építőipar továbbra is profitál a kedvező finanszírozási feltételekből és az urbanizációs folyamatokból.
Magyarország: a kiskereskedelem magára talál, miközben a vegyipart továbbra is gyenge kereslet sújtja
Magyarország gazdasági növekedése várhatóan gyorsul 2026-ban, majd tovább erősödik 2027-ben, amit a stabil lakossági fogyasztás és az uniós források várható felszabadítása támogat. Kedvező helyzetű ágazat a kiskereskedelem, ahol az értékesítési volumen már megközelíti a járványt követő csúcsszintet. Ezt az erősödő vásárlóerő, az alacsony infláció és a választási évhez kapcsolódó költségvetési intézkedések is segítik. A vegyipar ugyanakkor továbbra is nehézségekkel küzd: árbevétele jelentősen elmarad a 2021-es csúcstól, miközben az energiafüggőség, különösen az orosz földgáztól és kőolajtól való kitettség, valamint a járműipar és az építőipar gyenge kereslete továbbra is szűkíti a nyereséghányadokat.
Az ágazatok közötti különbségek ma már nagyobbak, mint az országok közötti eltérések. A jövőbeni siker egyre kevésbé múlik az általános gazdasági növekedésen, és sokkal inkább azon, hogy az egyes iparágak milyen hatékonyan alkalmazkodnak a változó költségszerkezethez, a technológiai átalakuláshoz és a globális versenyhez
– mondta el Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető közgazdásza.
A vállalatok számára ma nem az információhiány jelenti a legnagyobb kihívást, hanem annak felismerése, hogy mely tényezők a valóban meghatározók.
Mivel a kockázatok egyre gyorsabban változnak az egyes ágazatokban és piacokon, a megbízható adatok és az előremutató elemzések elengedhetetlenek a megalapozott döntésekhez és az ellenállóképesség erősítéséhez
tette hozzá Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója.
Az elemzésről:
A CEE Sectorial Heatmap 2026 tanulmány 13 ágazat részletes elemzését tartalmazza 13 közép- és kelet-európai országban, valamint országonként összefoglaló képet nyújt a gazdasági környezetről. Az elemzés értékes információkat kínál a vállalatok számára a változó kockázatokról, a növekedési lehetőségekről és az ágazati trendekről.
A tanulmány célja, hogy támogassa a döntéshozókat, a kockázatkezelési szakembereket és a vállalatvezetőket a lehetséges sérülékenységek azonosításában, valamint a megalapozottabb üzleti döntések meghozatalában egy egyre összetettebb környezetben.
>Töltse le a teljes tanulmányt!
(*) A 13 közép- és kelet-európai ország 13 ágazatát elemző tanulmány országonként két kiemelt szektort mutat be: egyet, ahol a vállalatok fokozott kihívásokkal szembesülnek, valamint egyet, ahol a működési környezet továbbra is kedvező.
