A mérsékelt növekedés kizárólag a stabil vásárlóerőnek köszönhetően folytatódik
A belga gazdaság várhatóan mind 2026-ban, mind 2027-ben mérsékelt, de visszafogott ütemben fog tovább növekedni. A háztartások vásárlóerejét ismét támogatni fogja a bérek, nyugdíjak és szociális ellátások automatikus indexálása a megélhetési költségekhez, ami továbbra is a belga rendszer egyik megkülönböztető jellemzője. Ez a mechanizmus fontos védelmet nyújthat az emelkedő árakkal szemben, de hatékonyságát részben ellensúlyozni fogja az energiaárak újabb emelkedése, amely 2026-ban hatással lesz a vásárlóerőre, mivel szélesebb körű inflációs nyomáshoz vezet. Ezek a fejlemények negatívan hatnak a fogyasztói hangulatra. Ugyanakkor a fiskális politika csak korlátozott támogatást nyújt. Mivel az államháztartás máris nyomás alatt áll, a kormánynak – ellentétben a közelmúltbeli válságok idején betöltött szerepével – alig van mozgástere a kiadások bővítésére vagy a háztartások számára célzott támogatási intézkedések bevezetésére. Noha a belga háztartások még mindig viszonylag kényelmes megtakarítási tartalékkal rendelkeznek, ami enyhítheti az árak emelkedésének közvetlen hatását, a munkanélküliség fokozatos emelkedése várhatóan aláássa a bizalmat és visszafogja a fogyasztás növekedését. Ezen felül a fiskális és monetáris politika folyamatos szigorítása tovább fogja korlátozni a reál belföldi keresletet mind 2026-ban, mind 2027-ben, bár az enyhülő inflációs nyomás 2027-ben kissé nagyobb növekedést eredményezhet.
A 2023–24-es időszakban tapasztalt hosszan tartó árrésszűkülés után a vállalatok nyereségességében némi óvatos javulás mutatkozott, ami támogatta a magánberuházások fellendülését. Ezt a fellendülést elősegítette az Európai Központi Bank (EKB) irányadó kamatlábainak kezdeti enyhítése, amely csökkentette a finanszírozási költségeket és támogatta a beruházásokat. Mindazonáltal ezek a pozitív fejlemények nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a 2021 és 2025 között megfigyelt vállalati fizetésképtelenségek hirtelen emelkedését, amelynek aránya körülbelül 10%-kal meghaladta a világjárvány előtti szintet. A jövőre nézve a növekvő működési költségek – különösen az energia, a félkésztermékek és a munkaerő terén – várhatóan egyre nagyobb terhet rónak a vállalati árrésekre, az indexálás pedig rontja a költségversenyképességet. Ezen felül az EKB monetáris politikájának újabb szigorítása várhatóan szűkíti a finanszírozási feltételeket. Ezek a tényezők együttesen várhatóan fokozatosan rontják a jövedelmezőséget, visszafogják a beruházási tevékenységet, és 2026-ban a fizetésképtelenségek számának emelkedéséhez vezetnek, amely magas szint 2027-ben is fennmarad. Az építőiparban a tevékenység továbbra is különösen visszafogott: az építési engedélyek száma továbbra is alacsony szinten mozog, és az ágazati feltételek romlása várhatóan továbbra is fennmarad, ami korlátozza a tevékenységet a mélyépítési szegmensen kívül.
A közkiadások várhatóan csak korlátozott mértékben járulnak hozzá a növekedéshez az elkövetkező néhány évben. Az új kormány jelezte, hogy a munkaerő-piaci és nyugdíjreformok, valamint a bérindexálási mechanizmusok részleges korlátozása révén szándékozik fékezni a folyó kiadások növekedését. Ugyanakkor a kiadások összetétele várhatóan megváltozik: a magasabb állami beruházások némi támogatást nyújtanak a gazdasági tevékenységnek. A megnövekedett védelmi kiadások, valamint az energetikai átállásba és a digitális infrastruktúrába történő folyamatos beruházások várhatóan alátámasztják a növekedést. A fiskális expanzió mozgásterét azonban továbbra is szigorúan korlátozza az EU túlzott hiányra vonatkozó eljárása, ami korlátozza a kormány képességét a magánszektor gyengébb lendületének ellensúlyozására. Az export kilátásai továbbra is kihívásokkal teliek. A belga külső keresletet továbbra is nyomja az európai és a globális gazdaság lassulása, míg az amerikai vámok további nyomást gyakorolnak a kereskedelemre érzékeny ágazatokra. Ezen felül a gyógyszeripar – amely Belgium egyik legfontosabb exportmotorja – normalizálódási fázison megy keresztül a pandémia közvetlen ideje alatt és azt követően eltelt néhány kivételesen erős év után. Ennek eredményeként az exportnövekedés várhatóan továbbra is visszafogott marad, és csak szerény mértékben járul hozzá az általános gazdasági tevékenységhez.
Az új uniós túlzott költségvetési hiányra vonatkozó eljárás kényszeríti a kormányt a kiadások mérséklésére
Belgium 2026–27-es költségvetési politikáját továbbra is szigorúan korlátozza az uniós költségvetési keret, miután az országot a GDP 3%-át meghaladó tartós hiányok miatt bevonták a túlzott hiány eljárásba. A felülvizsgált szabályok értelmében a kormánynak átlagosan évi körülbelül 0,5 százalékpontos GDP-arányos hiánycsökkentést kell elérnie, ami korlátozza a diszkrecionális fiskális támogatások lehetőségét. A 2025 tavaszán bemutatott szövetségi konszolidációs terv célja, hogy 2030-ra 3%-ra csökkentsék a hiányt a GDP-hez viszonyítva, mintegy 23 milliárd euró (a GDP 3,7%-a) összegű kumulatív intézkedések révén, amelyek elsősorban strukturális reformokra támaszkodnak. Ezek közé tartoznak a munkaerő-piaci és nyugdíjreformok – például a munkanélküli-ellátás két évre történő korlátozása és a korai nyugdíjazás visszaszorítása –, miközben a bérek és nyugdíjak automatikus indexálása változatlan marad. 2026-tól magasabb bevételekre lehet számítani az adóreformnak köszönhetően, amely magában foglalja az évi 10 000 eurós adómentességet meghaladó bizonyos pénzügyi eszközökre kivetett új, 10%-os tőkenyereség-adót, valamint az intézményi reformokból származó megtakarításokat. Mindazonáltal – mivel a szövetségi hatóságok a teljes közkiadásoknak csupán körülbelül a felét fedezik, és a régiók közötti koordináció korlátozott – a fiskális politika várhatóan enyhén szigorú marad 2026–27-ben, a támogatások pedig főként a védelemre, az energetikai átállásra és a digitális infrastruktúra-beruházásokra összpontosulnak.
Belgium folyó fizetési mérlegének várhatóan csak kismértékben javul majd 2026 és 2027 során. Noha az árukereskedelmi mérleg profitálhat a valamivel kedvezőbb kereskedelmi feltételekből, az exportteljesítményt továbbra is nyomás alatt tartja a gyenge európai és globális kereslet, a folyamatos kereskedelmi bizonytalanság és az amerikai vámok. Ezen felül a gyógyszeripar a pandémiát követő néhány kivételesen erős év után továbbra is normalizálódik. A szolgáltatásexport és az elsődleges jövedelem várhatóan továbbra is támogató tényezőként hat, de az összességében nettó export valószínűleg csak szerény mértékben járul hozzá a növekedéshez.
Belgiumnak egyelőre stabil kormánya van
A 2024-es szövetségi választásokat követően, amelyeken a jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) került ki győztesként, hosszas tárgyalások után végül 2025 januárjában alakult meg a kormány. Az így létrejött ötpárti koalíció – amely az N-VA-t, a CD&V-t (flamand kereszténydemokraták), a Vooruit-ot (flamand szociáldemokraták), az MR-t (francia nyelvű liberálisok) és a Les Engagés-t (vallon centristák) egyesíti – „Arizona” koalíció néven vált ismertté. Széles ideológiai spektruma ellenére a kormány nagyrészt centrista álláspontot képvisel, és jelentős korlátok között működik, nevezetesen az EU túlzott hiányra vonatkozó eljárása és a szakszervezetek erős ellenállása miatt. Ezen korlátok között a koalíciónak sikerült elfogadnia a költségvetést és végrehajtania az első strukturális reformcsomagot, amely magában foglalja a munkanélküli-ellátások és a nyugdíjak módosítását, a bérindexálás egyes elemeinek változtatását, valamint a tőkenyereség-adó bevezetését, mindezt a költségvetési kilátások javítása céljából. Ennek ellenére a politikai mozgástér továbbra is szűk. Ezek az intézkedések várhatóan csak részben ellensúlyozzák a növekvő védelmi kiadásokat és a fokozódó demográfiai nyomást, miközben a kormány széttagolt parlamenti bázisa korlátozza a további, messzemenő reformok lehetőségét.
Az intézményi reform kilátásai vegyesek. A szenátus tervezett megszüntetése viszonylag szélesebb körű támogatást nyert a politikai spektrum egészén, mivel több párt is korábban már támogatta ezt a lépést. A felsőház szerepe az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, a szenátus jelenleg évente csupán körülbelül tíz alkalommal ül össze. Megszüntetéséhez azonban kétharmados többségre lenne szükség az alsóházban, amellyel az arizonai koalíció nem rendelkezik. Ennek következtében e reform kimenetele továbbra is bizonytalan.
Jelenleg a kormány viszonylag kényelmes pozícióban van, és a legtöbb közvélemény-kutatásban továbbra is többséget élvez. Ugyanakkor egyes javasolt intézkedések népszerűtlensége idővel politikai feszültségek forrásává válhat, és kihívásokat jelenthet a kohézió szempontjából. A következő rendes szövetségi választásokat 2029-re tűzték ki.

Germany
France
Netherlands
United States of America
United Kingdom
China