Belgium

A mérsékelt növekedés kizárólag a stabil vásárlóerőnek köszönhetően folytatódik

A belga gazdaság várhatóan mind 2026-ban, mind 2027-ben mérsékelt, de visszafogott ütemben fog tovább növekedni. A háztartások vásárlóerejét ismét támogatni fogja a bérek, nyugdíjak és szociális ellátások automatikus indexálása a megélhetési költségekhez, ami továbbra is a belga rendszer egyik megkülönböztető jellemzője. Ez a mechanizmus fontos védőpárnát jelenthet az emelkedő árakkal szemben, de hatékonyságát részben ellensúlyozni fogja az energiaárak újabb emelkedése, amely 2026-ban hatással lesz a vásárlóerőre, mivel szélesebb körű inflációs nyomáshoz vezet. Ezek a fejlemények negatívan befolyásolják a fogyasztói hangulatot. Ugyanakkor a fiskális politika csak korlátozott támogatást nyújt. Mivel az államháztartás máris nyomás alatt van, a kormánynak – ellentétben a közelmúltbeli válságok idején betöltött szerepével – alig van mozgástere a kiadások bővítésére vagy a háztartások számára célzott támogatási intézkedések bevezetésére. Bár a belga háztartások még mindig viszonylag kényelmes megtakarítási tartalékkal rendelkeznek, ami enyhítheti az árak emelkedésének közvetlen hatását, a munkanélküliség fokozatos emelkedése várhatóan aláássa a bizalmat és visszafogja a fogyasztás növekedését. Ezen felül a fiskális és monetáris politika folyamatos szigorítása tovább fogja korlátozni a reál belföldi keresletet mind 2026-ban, mind 2027-ben, bár az inflációs nyomás enyhülése 2027-ben kissé nagyobb növekedést eredményezhet.

A 2023–24-es időszakban tapasztalt hosszan tartó árrésszűkülés után a vállalatok jövedelmezőségében némi óvatos javulás mutatkozott, ami támogatta a magánberuházások fellendülését. Ezt a fellendülést elősegítette az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának kezdeti enyhítése, amely csökkentette a finanszírozási költségeket és támogatta a beruházásokat. Mindazonáltal ezek a pozitív fejlemények nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a 2021 és 2025 között megfigyelt vállalati fizetésképtelenségek hirtelen emelkedését, amelynek aránya körülbelül 10%-kal meghaladta a világjárvány előtti szintet. A jövőre nézve a növekvő működési költségek – különösen az energia, a közbenső termékek és a munkaerő terén – várhatóan egyre nagyobb terhet rónak a vállalati árrésekre, az indexálás pedig rontja a költségversenyképességet. Ezen felül az EKB monetáris politikájának újabb szigorítása várhatóan korlátozza a finanszírozási feltételeket. Ezek a tényezők együttesen várhatóan fokozatosan rontják a jövedelmezőséget, visszafogják a beruházási tevékenységet, és 2026-ban a fizetésképtelenségek számának emelkedéséhez vezetnek, amely magas szint 2027-ben is fennmarad. Az építőiparban a tevékenység továbbra is különösen visszafogott: az építési engedélyek száma továbbra is alacsony szinten mozog, és az ágazati feltételek romlása várhatóan továbbra is fennmarad, ami korlátozza a tevékenységet a mélyépítési szegmensen kívül.

Az állami kiadások várhatóan csak korlátozott mértékben járulnak hozzá a növekedéshez az elkövetkező néhány évben. Az új kormány jelezte szándékát, hogy a munkaerő-piaci és nyugdíjreformok, valamint a bérindexálási mechanizmusok részleges korlátozása révén fékezi a folyó kiadások növekedését. Ugyanakkor a kiadások összetétele várhatóan megváltozik, és a magasabb állami beruházások bizonyos mértékben támogatni fogják a gazdasági tevékenységet. A megnövekedett védelmi kiadások, valamint az energetikai átállásba és a digitális infrastruktúrába történő folyamatos beruházások várhatóan alátámasztják a növekedést. A fiskális expanzió mozgásterét azonban továbbra is szigorúan korlátozza az EU túlzott hiányra vonatkozó eljárása, ami korlátozza a kormány képességét a magánszektor gyengébb lendületének ellensúlyozására. Az export kilátásai továbbra is kihívásokkal teliek. A belga külső keresletet továbbra is nyomja az európai és a globális gazdaság lassulása, míg az amerikai vámok további nyomást gyakorolnak a kereskedelemre érzékeny ágazatokra. Ezen felül a gyógyszeripar – amely Belgium egyik legfontosabb exportmotorja – normalizálódási fázison megy keresztül, miután a pandémia idején és azt követően több rendkívül erős évet zárt. Ennek eredményeként az exportnövekedés várhatóan továbbra is visszafogott marad, és csak szerény mértékben járul hozzá az általános gazdasági tevékenységhez.

Az új uniós túlzott költségvetési hiányra vonatkozó eljárás kényszeríti a kormányt a kiadások mérséklésére

Belgium 2026–27-es költségvetési politikáját továbbra is szigorúan korlátozza az uniós költségvetési keret, miután az országot – a GDP 3%-át meghaladó tartós hiányok miatt – bevonták a túlzott hiány eljárásba. A felülvizsgált szabályok értelmében a kormánynak átlagosan évi körülbelül 0,5 százalékpontos GDP-arányos hiánycsökkentést kell elérnie, ami korlátozza a diszkrecionális fiskális támogatások lehetőségét. A 2025 tavaszán bemutatott szövetségi konszolidációs terv célja, hogy 2030-ra a hiányt a GDP 3%-ára csökkentsék, mintegy 23 milliárd euró (a GDP 3,7%-a) összegű kumulatív erőfeszítéssel, elsősorban strukturális reformokra támaszkodva. Ezek közé tartoznak a munkaerő-piaci és nyugdíjreformok – például a munkanélküli-ellátás két évre történő korlátozása és a korai nyugdíjazás visszaszorítása –, miközben a bérek és nyugdíjak automatikus indexálása változatlan marad. 2026-tól magasabb bevételek várhatók az adóreformból, amely magában foglalja az évi 10 000 eurós adómentességet meghaladó bizonyos pénzügyi eszközökre kivetett új, 10%-os tőkenyereség-adót, valamint az intézményi reformokból származó megtakarításokat. Mindazonáltal, mivel a szövetségi hatóságok a teljes közkiadásoknak csupán körülbelül a felét fedezik, és a régiók közötti koordináció korlátozott, a fiskális politika várhatóan 2026–27-ben is enyhén szigorító marad, a támogatások pedig főként a védelemre, az energetikai átállásra és a digitális infrastruktúra-beruházásokra összpontosulnak.

Belgium folyó fizetési mérlegének várhatóan csak kismértékben javul majd 2026 és 2027 során. Noha az árukereskedelmi mérleg profitálhat a valamivel kedvezőbb kereskedelmi feltételekből, az exportteljesítményt továbbra is nyomás alatt tartja a gyenge európai és globális kereslet, a folyamatos kereskedelmi bizonytalanság és az amerikai vámok. Ezen felül a gyógyszeripar a pandémiát követő néhány kivételesen erős év után továbbra is normalizálódik. A szolgáltatásexport és az elsődleges jövedelem várhatóan továbbra is támogató tényezőként hat, de az összességében vett nettó export valószínűleg csak szerény mértékben járul hozzá a növekedéshez.

Belgiumnak egyelőre stabil kormánya van

A 2024-es szövetségi választásokat követően, amelyeken a jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) került ki győztesként, hosszas tárgyalások után végül 2025 januárjában sikerült kormányt alakítani. Az így létrejött ötpárti koalíció – amely az N?VA-t, a CD&V-t (flamand kereszténydemokraták), a Vooruit-ot (flamand szociáldemokraták), az MR-t (francia nyelvű liberálisok) és a Les Engagés-t (vallon centristák) egyesíti – „Arizona” koalíció néven vált ismertté. Széles ideológiai spektruma ellenére a kormány nagyrészt centrista álláspontot képvisel, és jelentős korlátok között működik, nevezetesen az EU túlzott hiányra vonatkozó eljárása és a szakszervezetek erős ellenállása miatt. Ezen korlátok között a koalíciónak sikerült elfogadnia a költségvetést és végrehajtania az első strukturális reformcsomagot, amely magában foglalja a munkanélküli-ellátások és a nyugdíjak módosítását, a bérindexálás egyes elemeinek átalakítását, valamint a tőkenyereség-adó bevezetését, mindezt a költségvetési kilátások javítása érdekében. Ennek ellenére a politikai mozgástér továbbra is szűk. Ezek az intézkedések várhatóan csak részben ellensúlyozzák a növekvő védelmi kiadásokat és a fokozódó demográfiai nyomást, míg a kormány széttagolt parlamenti bázisa korlátozza a további, messzemenő reformok lehetőségét.

Az intézményi reformok kilátásai vegyesek. A szenátus tervezett megszüntetése viszonylag szélesebb körű támogatást kapott a politikai spektrumon belül, mivel több párt is korábban már szorgalmazta ezt a lépést. A felsőház szerepe az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, a szenátus jelenleg évente csupán körülbelül tíz alkalommal ülésezik. Megszüntetéséhez azonban kétharmados többségre lenne szükség az alsóházban, amellyel az arizonai koalíció nem rendelkezik. Ennek következtében a reform kimenetele továbbra is bizonytalan.

Jelenleg a kormány viszonylag kényelmes pozícióban van, és a legtöbb közvélemény-kutatásban továbbra is többséget élvez. Ugyanakkor egyes javasolt intézkedések népszerűtlensége idővel politikai feszültségek forrásává válhat, és kihívásokat jelenthet a kohézió szempontjából. A következő rendes szövetségi választásokat 2029-re tűzték ki.

Fizetés

Adósságbehajtás

Békés szakasz

A vállalkozások közötti peren kívüli adósságbehajtásra vonatkozóan nincsenek külön rendelkezések. A hitelezőknek írásbeli fizetési felszólítások küldésével kell megkísérelniük az adósoktól a fizetés behajtását. Mielőtt jogi lépéseket tennének egy adós vállalat ellen, gyakran érdemes ügyvédet megbízni a lefoglalási adatbázis ellenőrzésével.

Jogi eljárás

Az ítéleteket általában a tárgyalások lezárását követő 30 napon belül hirdetik ki. Azon esetekben, amikor az adósok az eljárás során sem személyesen, sem képviselőjük útján nem jelennek meg, mulasztási ítélet születik.

Gyorsított eljárás

Ezt az eljárást vállalkozások közötti ügyekben ritkán alkalmazzák, és nem alkalmazható, ha a tartozás vitatott. Egy 2016-os törvény új eljárási szabályokat vezetett be, létrehozva egy bíróságon kívüli közigazgatási eljárást a nem vitatott tartozásokra vonatkozóan. A fizetési végzés kibocsátását követően az adósnak egy hónap áll rendelkezésére az összeg megfizetésére. Ha az adós ezt megtagadja, a hitelező kérheti a végrehajtótól a végrehajtási okirat kiállítását. Ezenkívül az új szabályok értelmében az ítélet elleni fellebbezés benyújtása már nem függeszti fel az ítélet végrehajthatóságát. Következésképpen még abban az esetben is, ha az adós fellebbezési eljárást indít, a hitelező folytathatja a tartozás behajtását.

Tulajdonfenntartási záradék

Ez egy olyan szerződéses rendelkezés, amely előírja, hogy az eladó az áruk tulajdonjogát a vevőtől a teljes fizetés beérkezéséig megtartja. A kifizetetlen hitelezők követeléseket támaszthatnak az adós birtokában lévő árukra. Ebből következik, hogy a tulajdonjog-fenntartási záradék minden olyan helyzetben érvényesíthető, ahol a hitelezők fizetésképtelenségből eredő veszteségeket szenvednek el, függetlenül az alapul szolgáló szerződés jellegétől. Amikor a tulajdonjog-fenntartás mellett eladott áruk (eladás után) követeléssé alakulnak át, az eladó-tulajdonosnak e követeléssel (az eladási árral) kapcsolatos jogait „valódi szubrogációnak” nevezik.

Rendes eljárás a kereskedelmi bíróság előtt

A vállalatok közötti minden jogvitát a belgiumi kereskedelmi bíróság tárgyalhat. Határokon átnyúló követelések esetén, az európai jogszabályok alkalmazásával, európai fizetési végrehajtási eljárás indítható. A kérelmezők az európai kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást is igénybe vehetik.

Érdembeli idézés

A végrehajtó kijelöli az adós számára az ügy megindításának bírósági időpontját. Ha nem kerül sor tárgyalásra, a bírósági ítélet négy-hat héten belül meghozatalra kerül. Ha tárgyalás folyik, a feleknek írásbeli állásfoglalásban kell kifejteniük szándékaikat. Az ítélet meghozatala után fellebbezési lehetőség áll fenn – ha nem nyújtanak be fellebbezést, a végrehajtó végrehajtja az ítéletet.

Foglalási eljárás

Ezt a bírósági eljárást kizárólag az egyik fél javára (ex parte) folytatják le. A lefoglalás megindításához három alapvető feltételnek kell teljesülnie:

az intézkedés sürgőssége;

a biztosító jellegű lefoglaláshoz a bíró előzetes engedélye szükséges;

az adósságnak bizonyosnak, behajthatónak és likvidnek kell lennie.

Az adós kérheti a végrehajtási intézkedés megszüntetését, ha azt jogtalanul rendelték el. A végrehajtási intézkedés azonban, miután elrendelték, három évig érvényben marad. Ezt követően a biztosító jellegű végrehajtási intézkedés végrehajtási határozattá alakítható át.

Jogi határozat végrehajtása

A bírósági ítélet akkor válik végrehajthatóvá, ha minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek. Ha az adós megtagadja a fizetést, a végrehajtó lefoglalhatja az adós vagyonát, vagy harmadik fél útján szerezheti be a fizetést (közvetlen végrehajtás).

A külföldi ítéleteket Belgiumban elismerhetik és végrehajthatják, feltéve, hogy teljesülnek a különböző kritériumok. Az eredmény attól függ, hogy az ítéletet egy EU-tagállamban hozták-e meg (ebben az esetben különösen kedvező végrehajtási feltételek vonatkoznak rá), vagy egy nem EU-tagállamban (amely esetben a szokásos exequatur-eljárások alkalmazandók).

Fizetésképtelenségi eljárások

0

CSŐDÖNGYELEK

Az adósok csődöt jelenthetnek be, ha már egy ideje nem teljesítik fizetési kötelezettségeiket, vagy ha elvesztették a hitelezők bizalmát. A csőd megállapítása esetén a hitelezőknek a bíróság csődnyilatkozatában előírt határidőn belül be kell jegyezniük követeléseiket. Amennyiben a hitelező ezt elmulasztja, elsőbbségi jogai megszűnnek. Ezt követően a bíróság kinevez egy csődbiztost a követelések ellenőrzésére. A hitelező hivatkozhat a tulajdonjog-fenntartási záradékra, hogy visszakövetelje tulajdonát.

2017 óta a csődeljárásokkal kapcsolatos követelések benyújtását elektronikus úton, a Központi Fizetésképtelenségi Nyilvántartáson (www.regsol.be) keresztül kell végrehajtani, amely az elmúlt 30 év összes csődjét rögzíti.

BÍRÓSÁGI ÁTSZERVEZÉSI ELJÁRÁS

A bírósági szerkezetátalakítási eljárás (reorganisation judiciaire), amelynek célja a vállalat adósságainak rendezése a hitelezőkkel, a bíróság által engedélyezhető bármely olyan adós kérésére, akit olyan pénzügyi nehézségek sújtanak, amelyek rövid vagy középtávon veszélyeztetik vállalkozásának folytatását. Az adós indokolt kérelmet nyújt be a Kereskedelmi Bíróság Hivatalához annak érdekében, hogy meghosszabbított fizetési határidőt kapjon az adósság rendezésére. Ezt a meghosszabbított időszakot általában hat hónapra határozzák meg, amely alatt az adósnak szerkezetátalakítási tervet kell előterjesztenie valamennyi hitelezője számára.

A fennálló követeléssel rendelkező hitelezők (akiknek követelése a meghosszabbított határidő kezdete előtt keletkezett) nem indíthatnak végrehajtási eljárást az adós ingó vagy ingatlan vagyonának értékesítése céljából, de kérhetik a tulajdonfenntartási záradék érvényesítését. A meghosszabbított határidő azonban nem akadályozza meg az adóst abban, hogy önkéntes kifizetéseket teljesítsen bármely fennálló követeléssel rendelkező hitelező javára. Ezen felül a meghosszabbított határidő nem terjed ki a társszolgáltatókra és a kezesekre, akiknek továbbra is teljesíteniük kell kötelezettségeiket.

Utolsó frissítés: 2025. március