India

Szilárd növekedés, de a potenciál alatt

India növekedése 2025 folyamán várhatóan mérséklődik a városi kereslet gyengülése miatt. 2024-ben a tartósan magas infláció és a kormány infrastrukturális kiadásainak lassúbb növekedése mellett a városi fogyasztás visszaesése is negatívan hatott a gazdasági tevékenységre. Ezen felül mind a magánberuházások, mind az állami fogyasztás üteme is lassult. A nettó export valójában pozitívan járult hozzá a GDP-hez, de ez a tendencia a gyenge import rovására ment. Az áruexport is szerény mértékben fellendült 2024-ben, de az exportérték ismét elmaradt a 2022-es szinttől. Hosszabb távon India növekedése várhatóan 2025 folyamán mérséklődik, mivel a városi kereslet tovább gyengül. A városi kereslet esetleges javulását valószínűleg korlátozni fogják a tartósan szigorú hitelfeltételek, a szigorúbb hitelezési követelmények, a gyenge munkaerő-felvételi tendenciák és az inflációs nyomás. A vidéki jövedelmeket is érintheti, ha a kedvezőtlen időjárási körülmények negatívan hatnak a terméshozamokra. Az jövedelemadó-csökkentés azonban várhatóan támogatni fogja a városi keresletet. Ezen felül a tartós kormányzati tőkeberuházások várhatóan erőteljesen tartják majd az építőipari tevékenységet, és fenntartják a beruházásokat.

A defláció várhatóan folytatódik, de felfelé irányuló kockázatok is felmerülnek. Az idei korai és rendkívül forró nyárra, valamint a hosszan tartó hőhullámokra vonatkozó várakozások hatással lehetnek a terméshozamokra. Az élelmiszerárak deflációja – különösen a zöldségek esetében – az időjárási körülményektől függően megtorpanhat. Az Indiai Központi Bank (RBI) jelenleg a növekedés támogatását tartja fontosabbnak, mint az infláció elleni küzdelmet. Ezért az év folyamán további kamatcsökkentésekre lehet számítani, bár a rúpia ingadozása továbbra is aggodalmat okoz a központi bank számára. 2024. december közepe óta szűkössé vált a likviditás a hazai bankrendszerben az RBI dollárértékesítései, valamint az áruk és szolgáltatások adójával (GST) és az előzetes adófizetésekkel kapcsolatos szezonális adókiáramlások miatt. Az RBI nyíltpiaci műveletek révén rúpia-befecskendezéssel, valamint az új likviditásfedezeti mutató és a projektfinanszírozási szabályozás bevezetésének elhalasztásával fordíthatna ezen a helyzeten.

A külkereskedelmi tevékenység lassulása nem feltétlenül jár jelentős hatással India növekedésére, mivel a nettó export általában a GDP kevesebb mint 3%-át teszi ki. 2025. április 2-án az Egyesült Államok 27%-os viszonossági vámot jelentett be az Indiából származó importárukra, kivételt képezve azoknál a termékeknél, amelyek már vizsgálat alatt állnak, mint például a réz, a gyógyszerek, a félvezetők, bizonyos kritikus ásványi anyagok, valamint az energia és az energetikai termékek. A vám 2025. április 9-től lép hatályba. Eközben India és az Egyesült Államok megállapodtak abban, hogy 2025 őszéig új kereskedelmi tárgyalásokat indítanak, és India jelezte, hogy hajlandó jelentősebb vámcsökkentéseket hajtani végre a járművek, vegyi anyagok, elektronikai termékek, gyógyszerek és orvostechnikai eszközök behozatalára, beleértve a nulla vámot egyes mezőgazdasági termékekre, például a lencsére és a borsóra, annak érdekében, hogy előrelépést érjenek el a kétoldalú kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokon.

A költségvetési konszolidáció folytatódik

A költségvetési hiány a pandémiával összefüggő, 2020-as GDP-arányos -12,9%-os csúcsot követően folyamatosan csökken. A pandémiát követő költségvetési konszolidáció várhatóan folytatódik. A központi kormány előrejelzése szerint a költségvetési hiány a 2025–2026-os pénzügyi évben a GDP 4,4%-ára csökken. A konszolidáció nagymértékben támaszkodik a bevételi kiadások racionalizálására, különösen a jelentős támogatások lefaragására. Mivel azonban a kamatfizetések várhatóan a 2025–2026-os pénzügyi év költségvetési kiadásainak egynegyedét teszik ki, és ehhez jön még a várható jövedelemadó-csökkentés is, az előttünk álló út egyre nehezebbé válik. Ha a bevételek elmaradnak a költségvetésben előirányzottaktól, a konszolidáció nyomon követése érdekében csökkenthetik a tőke kiadásokat. A költségvetési hiányt továbbra is elsősorban piaci hitelfelvételekből fogják finanszírozni állampapírok és kincstárjegyek útján (74%), valamint a kis megtakarítások ellenében kibocsátott értékpapírokból (22%), amelyek olyan állami számlák, amelyek megtakarítási programokon keresztül gyűjtenek pénzt a lakosságtól.

A nagyobb árukereskedelmi hiány (a GDP 7,3%-a) ellenére a folyó fizetési mérleg hiánya 2024-ben kissé, a GDP 0,8%-ára szűkült, köszönhetően az informatikai szolgáltatásokkal (a GDP 4,0%-a) összefüggő nagyobb szolgáltatási kereskedelmi többletnek (a GDP 4,6%-a), valamint a hazautalásokból származó másodlagos jövedelem növekedésének. A nettó hazautalási bevételek India árukereskedelmi hiányának több mint 40%-át segítették finanszírozni. Ehhez hozzájárult a pénzátutalások erőteljes növekedése (a GDP 1,8%-a) is. India öt legfontosabb pénzátutalási forrása az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Királyság, Szaúd-Arábia és Szingapúr, amelyek a 2023–24-es pénzügyi év teljes pénzátutalási beáramlásának 71%-át teszik ki. A 2025-re várható lassabb növekedés az Egyesült Államokban hatással lehet az onnan érkező pénzátutalásokra, amelyek a teljes pénzátutalások 28%-át teszik ki. A csökkenést azonban ellensúlyozhatja a Perzsa-öbölbeli országokból érkező pénzátutalások folyamatos növekedése (a pénzátutalások 38%-a).

Visszatérés a koalíciós politikához

A 2024-es általános választások eredményei súlyos visszavetést jelentettek Narendra Modi miniszterelnök számára. 2014-es hatalomra kerülése óta először a Bharatiya Janata Párt (BJP) nem tudott abszolút többséget szerezni, így a pártnak a Nemzeti Demokrata Szövetség (NDA) koalíciós partnereire kellett támaszkodnia a kormányalakításhoz. A kormány jelenleg ingatagabb talajon áll, és összeomolhat, ha elveszíti a legfontosabb koalíciós partnerek, nevezetesen a Telugu Desam Párt (TDP) és a Janata Dal (Egyesült) Párt (JD(U)) támogatását. Érdemes megjegyezni, hogy Nitish Kumar, Bihar állam miniszterelnöke és a JD(U) vezetője csatlakozott az NDA-hoz, majd kilépett belőle, végül pedig ismét visszatért az NDA-ba. A kormányzó NDA-koalíció a parlament alsóházában, a Lok Sabhában 54%-os képviselői arányt birtokol, míg a BJP 44%-kal rendelkezik.

A BJP legutóbbi regionális választási győzelmei Haryanában, Maharashtrában és Új-Delhiben megingatták az ellenzék lendületét a 2024-es általános választások óta. Ezek a győzelmek azonban nem feltétlenül erősítik Modi miniszterelnök politikai pozícióját, mivel azok a Rashtriya Swayamsevak Sangh (RSS) helyi szintű erőfeszítéseinek eredményei voltak; ez a kulturális szervezet a hindu nacionalista programot támogatja, és a BJP ideológiai mentorként tekint rá. Az RSS és a BJP közötti kapcsolatok az elmúlt években megromlottak.

India stratégiai autonómia iránti régóta fennálló elkötelezettsége külpolitikájának sarokköve, és az ország inkább saját útját járja a globális geopolitikában. Bár India szoros stratégiai kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, és tagja az Ausztráliával, Japánnal és az Egyesült Államokkal folytatott Négyoldalú Biztonsági Párbeszédnek (Quad), egyben az egyetlen nagyhatalom, amely más szervezetekben is tagsággal rendelkezik, mint például a BRICS-ben, az ASEAN Regionális Fórumban és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben. Oroszország továbbra is India kulcsfontosságú stratégiai partnere, különösen a védelmi és az energetikai területeken. Eközben előrelépés tapasztalható a himalájai határ mentén fennálló viták rendezése felé, miután India és Kína megállapodott a járőrözési szabályokról a feszültségek enyhítése érdekében a 2020-as Galwan-völgyi összecsapások után, amelyek 1975 óta az első halálos kimenetelű konfrontációt jelentették. Az újabb összecsapások veszélye azonban mindaddig fennmarad, amíg a kétoldalú kapcsolatok valóban nem javulnak. India az Izraellel való kapcsolatait is elmélyítette, amit jól tükröz az I2U2-ben (Izrael, India, Egyesült Arab Emírségek és az USA) és az India–Közel-Kelet–Európa folyosóban (IMEEC) való tagsága.

Fizetés

Az indiai bankhálózat egyre nagyobb fejlődésének köszönhetően a SWIFT-átutalások egyre népszerűbbek mind a nemzetközi, mind a belföldi tranzakciók esetében.

A készenléti akkreditív megbízható fizetési eszköz, mivel a bank garantálja az adós hitelképességét és visszafizetési képességét. A megerősített dokumentáris akkreditíveket szintén elismerik, bár ezek drágábbak lehetnek, mivel az adós garantálja, hogy egy bizonyos pénzösszeg a kedvezményezett rendelkezésére áll egy bankon keresztül.

A jövőbeli dátumú csekkek, amelyek érvényes fizetési módnak minősülnek, egyben adósságelismerő okmányként is szolgálnak. Lehetővé teszik a jogi és fizetésképtelenségi eljárások megindítását a fennálló fizetési kötelezettségek esetén.

Adósságbehajtás

Békés szakasz

Jogi eljárások

Az indiai vállalatok inkább a békés behajtási módszereket részesítik előnyben, mivel az ország igazságszolgáltatási rendszere drága és lassú. A bírósági eljárásokra nincs rögzített határidő, az átlagos időtartam azonban két-négy év között mozog. Az elévülési idő a számla esedékességétől számított három év. Az elévülési idő további három évvel meghosszabbítható, ha az adós írásban elismeri az adósságot, vagy részleges fizetést teljesít.

Jogi eljárás indítása a békés fázist követően ajánlott, amennyiben az adós továbbra is működik és pénzügyi helyzete stabil, szándékosan ellenáll a fizetésnek, jelentéktelen okokból vitatja a követelést, nem tartja be a fizetési tervet, vagy nem nyújt be írásbeli bizonyítékokat.

Az eljárás típusa

Választottbírósági eljárás: választottbírósági eljárás indítható, ha az értékesítési szerződés ezt előírja – ellenkező esetben a bejegyzett társaságok ügyét a Nemzeti Társasági Jogi Bírósághoz (NCLT) lehet utalni.

Követelésbehajtási perek: a követelésbehajtási perek általában hosszú, elhúzódó csatákká válnak, ezért általában célszerű elkerülni őket.

Nemzeti Társasági Jogi Bíróság: az NCLT-t 2016. június 1-jén hozták létre. Joghatósága kiterjed a bejegyzett társaságokra vonatkozó társasági jog minden területére. Előnye, hogy minden társasági ügyet egy központi helyen tárgyalhat, és gyors eljárásokat biztosít (legfeljebb 180 nap alatt). Emellett csökkenti a felsőbíróságok munkaterhelését is. Az NCLT nemrégiben új fizetésképtelenségi és csődtörvényt fogadott el. Az NCLT határozatai ellen fellebbezés nyújtható be a Nemzeti Társasági Jogi Fellebbviteli Bírósághoz (NCLAT). Az NCLAT fellebbviteli fórumként működik, és az NCLT-től érkező összes fellebbezést elbírálja. Az NCLAT-tól érkező fellebbezéseket az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírálja el.

0

0

Jogi döntés végrehajtása

A helyi ítéletet vagy az azt hozó bíróság, vagy az a bíróság hajthatja végre, amelyhez végrehajtás céljából továbbítják (általában az alperes lakóhelye vagy vagyona szerinti bíróság). A végrehajtás általános módszerei közé tartozik a vagyon átadása, lefoglalása vagy eladása, valamint a vagyonkezelő kinevezése. Kevésbé gyakori módszerek közé tartozik a letartóztatás és a három hónapot meg nem haladó időtartamú börtönben való fogva tartás.

India nem tagja egyetlen, a külföldi ítéletek elismerését és végrehajtását szabályozó nemzetközi egyezménynek sem. Az indiai kormány azonban 11 kölcsönös megállapodást kötött, és az ezekben a kölcsönös megállapodást kötött országok bíróságai által hozott ítéletek Indiában ugyanúgy végrehajthatók, mint a helyi ítéletek. A kölcsönös megállapodást nem kötő területekről származó ítéletek esetében a végrehajtás előtt Indiában pert kell indítani a külföldi ítélet alapján.

Fizetésképtelenségi eljárások

A 2016-ban bevezetett Fizetésképtelenségi és Csődtörvény két egymástól független szakaszt irányoz elő:

FIZETÉSKÉPTELENSÉGI MEGOLDÁSI FOLYAMAT (IRP)

Az IRP kollektív mechanizmust biztosít a hitelezők számára a nehéz helyzetben lévő adósok kezelésére. Egy pénzügyi hitelező (pénzügyi tartozás esetén) vagy egy működési hitelező (kifizetetlen működési tartozás esetén) kezdeményezhet IRP-t az adós ellen a Nemzeti Társasági Jogi Bíróság (NCLT) előtt. A bíróság kinevez egy szanálási szakértőt az IRP irányítására. A szanálási szakértő átveszi a vállalati adós irányítását, és folytatja a vállalkozás működtetését. Meghatározza a pénzügyi hitelezőket, és hitelezői bizottságot hív össze. Egy bizonyos küszöbérték feletti működési hitelezők is részt vehetnek az üléseken, de szavazati joggal nem rendelkeznek. Minden döntéshez 75%-os többségi szavazat szükséges. A bizottság megvizsgálja az adós talpra állítására vonatkozó javaslatokat, és 180 napon belül döntést kell hoznia arról, hogy folytatják-e a talpra állítási tervet, vagy felszámolják a vállalatot.

FELSZÁMOLÁS

Az adós felszámolás alá vonható, ha a hitelezői bizottság 75%-os többséggel úgy határoz, hogy az IRP során felszámolják, ha a bizottság 180 napon belül nem hagyja jóvá a szanálási tervet, vagy ha az NCLT formai okokból elutasítja a benyújtott szanálási tervet. A felszámolás során a biztosított hitelezők dönthetnek úgy, hogy értékesítik biztosítékaikat, és elsőbbségi joggal részesülnek a biztosított eszközök eladásából származó bevételből.

A hatályos fizetésképtelenségi és csődtörvény szerint a legmagasabb prioritást a fizetésképtelenségi rendezési eljárás és a felszámolási költségek élvezik. Ezt követően a bevételeket a munkavállalók kártérítésére és a biztosított hitelezők kielégítésére fordítják, majd a nem biztosított hitelezők és az állami követelések következnek.

0

Utolsó frissítés: 2025. április