Az építőipar és ingatlan a legciklikusabb iparágak közé tartoznak. Mivel érzékenyek a munkaerőpiaci változásokra, a nyersanyag árakra és mindenekelőtt a kamatkörnyezetre, illetve a hitelhez való hozzáférésre, ezért jelenleg szorult helyzetben vannak. És nem valószínű, hogy 2024-ben jobb lesz a helyzetük.
A lakásépítési piac a töredékére zsugorodott
Az ingatlanpiacot a kereslet és a kínálat egyaránt visszafogja. A kamatlábak emelkedése a kereslet gyors csökkenését eredményezte, mivel a háztartások nem engedhetik meg maguknak a lakásvásárlást, különösen úgy, hogy a lakásárak emelkedtek.
Ehhez jön még a globális munkaerőhiány, ami az építkezésben az európai vállalatok által említett legnagyobb akadály 2021-től 2023 végéig1. Az Egyesült Államokban az építőiparban az üres álláshelyek száma majdnem 30%-kal magasabb, mint a világjárvány előtt. Japánban egy 2022-es felmérés2 szerint az építőipari vállalatok 60%- említette a munkaerőhiányt.
Mindezek a kínálati oldali problémák, valamint a kamatlábak erőteljes emelkedése az elmúlt két évben azt eredményezték, hogy az építőipari költségek minden tekintetben emelkedtek: az anyagárak felmentek, a bérek tekintetében fokozódott a nyomás, a finanszírozási költségek pedig az egekbe szöktek.
A magas kamatlábak kihívást jelentenek a kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó cégeknek
A kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó vállalatok - amelyek többnyire nem lakóingatlanokkal, például kiskereskedelmi, irodai és ipari területekkel foglalkoznak -, különösen érzékenyen reagáltak az elmúlt évek nehézségeire, amikor a kiskereskedelmi területek bezárásra kerültek és az e-kereskedelem nagyobb teret nyert magának a pandémia alatt. A hibrid munkavégzés továbbra is fennáll, ami a munkaterületek iránti alacsonyabb kereslethez vezetett. 2023 első negyedévében az Egyesült Államokban az irodai üresedési ráta 20,2% volt, ami több mint 15 éve a legmagasabb érték. Európában ez az érték visszatért a 2016-os szintre, 7,5%-ra.
A magas kamatlábak több szempontból is kihívások elé állítják az ingatlanközvetítő vállalatokat, amelyek közül legnyilvánvalóbb és legközvetlenebb hatás az ingatlantranzakciók számának és összértékének csökkenése. A jelenlegi viszonyok között ez már most is érzékelhető, mivel a kereskedelmi ingatlanügyletek volumene Európában az elmúlt évben több mint a felére csökkent, és 2010 óta a legalacsonyabb szinten áll. Erre csak ráerősítettek a kamatköltségek, amelyek az elmúlt két évben gyorsan emelkedtek.
Kilátások 2024: A lakásárak csökkenése a fejlett országokban
Az ingatlanpiac továbbra is törekszik fenntartani a magas kamatlábak és a korlátozott lakás kínálat közötti kényes egyensúlyt.
Bár a lakásárak némileg alkalmazkodtak a magasabb kamatokhoz, a tartós kínálati hiány (amelyet az okoz, hogy a potenciális eladók nem hajlandóak elmozdulni az alacsony jelzáloghitel-kamatlábakról vagy alacsonyabb áron eladni ingatlanjaikat) 2023-ban is lendületben tartja az árakat.
A 2024-es év fordulópontot jelenthet ebben a dinamikában, mivel az előrejelzések szerint a fejlett gazdaságok többségében ingatlan árcsökkenést prognosztizálnak (Németországban 34%, Japánban 31%).
A kereskedelmi ingatlanok kihívásokkal teli piaca egyes vállalkozásokat szélsőséges lépésekre, például az ingatlanok eladására kényszerít. Az üzleti ingatlanok árai 2024 felé haladva máris 25%-kal csökkentek a csúcsértékükhöz képest. Nevezetesen voltak olyan esetek, amikor is a magasan jegyzett épületeket több mint 50%-os árengedménnyel adták el, ami rávilágít arra, hogy egyes vállalkozások mennyire nehéz helyzetbe kerültek a jelenlegi gazdasági környezetben.
2024-ben változó tendenciákat várunk, amit az irányadó kamatlábak örvendetes csökkenése is segít.Azonban továbbra is fennállnak aggodalmak. Mivel a meglévő adósságok egy része már rögzített kamatlábakhoz kötött, és az új hitelek hitelezési árrése több mint egy évtizede a legalacsonyabb szinten van, felmerül a sürgető kérdés:
Vajon a várható kamatcsökkentések időzítése és mértéke megfelelőnek bizonyul-e ahhoz, hogy a gyengeség jeleit mutató piacot megerősítsék?
Töltse le tanulmányunkat további előrejelzésekért, és vesse össze az építőipari szektorra vonatkozó kockázatértékeléseinket régiós bontásban.
[1] Forrás: ECOFIN, Coface
[2] Forrás : Statista
