A Coface közzétette éves Közép- és Kelet-Európára (CEE) vonatkozó fizetésképtelenségi elemzését, amely ellentmondásos képet mutat: habár 2024-ben ismét gazdasági növekedés volt tapasztalható, az üzleti bizonytalanság tovább fokozódott. Az infláció enyhülése és a GDP fellendülése ellenére a fizetésképtelenségi ráta a régió legtöbb országában emelkedett.
A közép-kelet-európai régió 2024-ben 2,6%-os átlagos GDP-növekedést regisztrált, ami jelentős javulás a 2023-as év 0,8%-os értékéhez képest. A fellendülést az infláció csökkenése, a reálbérek emelkedése és az erős lakossági fogyasztás ösztönözte, különösen Lengyelországban, Magyarországon és Romániában. Az infláció az előző évi 11,2%-ról 2024-ben 4,6%-ra csökkent az alacsonyabb energiaáraknak és az ellátási lánc javuló feltételeinek köszönhetően.
Ez a gazdasági fellendülés azonban nem jelentette a vállalkozások ellenállóképességének javulását. A csődök száma regionális szinten 9%-kal, 50 248-ról 45 938-ra változott 2023 és 2024 között, de ez a csökkenés megtévesztő lehet. A magyar jogszabályi változások torzítják a számokat. A magyar számok figyelembevétele nélkül a fizetésképtelenségek száma valójában nőtt, 2023-as 29 771-es értékről 2024-ben 30 680-ra (+3%), ami a régió üzleti környezetének tartós sebezhetőségét jelzi.
A 2023-as viharos év után a makrogazdasági mutatók fellendülést jeleztek. De sok vállalat, különösen a gyártó és a szállítási ágazatokban, már túl sok ütést kapott.
A fizetésképtelenségek növekedése mélyebb strukturális problémákat és a korábbi válságok késleltetett hatását tükrözi.
mondta Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető közgazdásza.
Az országok eltérő fizetésképtelenségi dinamikát mutatnak a 2024-es évben
Magyarország regisztrálta a legmarkánsabb csökkenést (-25,5%) a 2022-es ideiglenes kilengést követő jogi szabályozás normalizálódása miatt, emellett Szerbia és Bulgária is csökkenést (-12,1%, illetve -5,7%) mutatott, ami a stabilabb makrogazdasági környezetnek köszönhető.
Ezzel szemben jelentősen nőtt a fizetésképtelenségek száma Szlovénia (+32,4%), Lettország (+24,6%), Észtország (+10,2%) és Horvátország (+7,3%) esetében, ami a gyenge belföldi kereslet, a megnövekedett költségek és a strukturális kihívások miatt következett be, különösen az építőipar és a kereskedelem területén.
Románia is jelentős, 9,4%-os növekedést tapasztalt, elsősorban a közép- és nagyvállalatok körében, a magas infláció és a fiskális egyensúlyhiány hatására. Lengyelország 19%-os fizetésképtelenségi emelkedést jelentett, ami nagyrészt a pandémiás időszakban bevezetett, ma már széles körben alkalmazott szerkezetátalakítási eljárásoknak köszönhető, amelyek a likviditási problémák kezelésére szolgálnak.
Eközben Csehország (+1,9%) és Szlovákia (-3,5%) viszonylag stabil trendet mutatott, Litvánia pedig az előző évhez képest változatlan szinten maradt (-1%), ahol a fizetésképtelenségek elsősorban az építőiparra és a kiskereskedelemre koncentrálódtak.
Közlekedés, feldolgozóipar és építőipar: kulcsfontosságú ágazatok szorult helyzetben
Számos kiemelt iparág vált különösen sebezhetővé. A közlekedési ágazat a csökkenő fuvarozási volumenekkel és a tartósan fennálló költségnyomással küzdött. A feldolgozóipar a megrendelések csökkenésével és munkaerőhiánnyal szembesült, míg az építőipart a kamatemelések és a beruházások visszaesése sújtotta, különösen a lakásépítési projektek terén. Ezekben az ágazatokban az átlagosnál magasabb mértékű fizetésképtelenségi ráta volt tapasztalható.
2025-re vonatkozó kilátások: befektetés-vezérelt, mérsékelten optimista
“2025-re a fizetésképtelenségi trendek enyhe javulását várjuk,” nyilatkozta Mateusz Dadej.
"A késedelmesen folyósított uniós források és a háztartások fogyasztásának fellendülése döntő jelentőségű lesz. Ugyanakkor a szigorú hitelfeltételek és a világkereskedelmi bizonytalanságok – különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültségek eszkalálódása – jelentős lefelé irányuló kockázatot jelentenek a forgatókönyvünkben.”
“A Coface elemzése átfogó képet ad arról, hogy a jogi keretek, a gazdasági feltételek és a geopolitikai kockázatok hogyan alakítják a fizetésképtelenség dinamikáját a közép-kelet-európai régióban", tette hozzá Jarek Jaworski, a Coface Közép- és Kelet-Európa régiójának vezérigazgatója.
"Bár a növekedés visszatért, sok vállalkozás továbbra is túlélési üzemmódban működik. A hosszú távú stabilitás biztosításához elengedhetetlenek a tartós beruházások és a politikai irányvonal egyértelműsége.”
A tanulmányban szereplő megállapítások egy fontos tényre hívják fel a figyelmet: a fizetésképtelenség nem egyik napról a másikra következik be. A 2024-ben csődbe jutott vállalatok többsége már korábban is mutatott figyelmeztető jeleket, amelyek a Coface URBA 360 értékelési rendszerében, a fizetési magatartás nyomon követésében és a prediktív elemzésekben is megmutatkoztak.
