2019-es felmérés a vállalati fizetőképességről Németországban: fordulópont

A cégek 85%-a tapasztalt hosszabb fizetési feltételeket 2019-ben 2017-hez képest.

A Coface vállalati fizetőképességről szóló 442 vállalat bevonásával készült 2019-es felmérése alapján, Németország változások előtt áll. Ez az egyik oka annak, hogy a vállalati cash flow-ra nehezedő nyomás folyamatosan növekedik. A német cégek átlagos fizetési határideje a 2017-es 29,8 napról 35,9 napra növekedett 2019-ben. 

Azzal együtt is, hogy a vállalati kintlévőségek biztosítva vannak, a bizalom a vevők irányába csökken. A rövid és közepesen hosszú fizetési határidők túlsúlyban vannak a piacon. A cégek 87%-a vár 60 napnál rövidebb fizetési határidőt – nemzetközi összehasonlításban ez rendkívül rövid idő. Vevői fizetési késedelem ma már a német cégek 85%-át érinti, a két évvel ezelőtti 78%-hoz képest.

Gazdasági szektoronként eltérő a helyzet

Az érintett vállalatok száma a textiliparban (58%-ról 78%-ra), a kis- és nagykereskedelemben (75%-ról 89%-ra) és a gépjárműiparban (73%-ról 81%-ra) emelkedett a legnagyobb mértékben. A fizetési határidő növekedése megfigyelhető a gyógyszeriparban és a fémiparban is.

A szállítmányozásban csökkentek a fizetési határidők, de az arány továbbra is magas: 86%-ról 81%-ra változott.

A fizetési késedelem mögött többnyire elégtelen tervezés miatt kialakult fizetési nehézségek állnak, de egyre nagyobb arányban megfigyelhető az erősödő verseny és az alulfinanszírozás is. Ehhez hozzáadódik, hogy az adatok alapján a német vállalatok várakozásai a jövőre nézve jelentősen romlottak, mindössze 20% gondolja úgy, hogy 2019 sikeres év.

Egyedül az informatikai és telekommunikációs szektor várakozásai pozitívak, itt a cégek majdnem fele mondta azt, hogy a 2019-re vonatkozó üzleti várakozásaik jobbak, mint 2018-ban.

Gyülekeznek a felhők

Amennyiben a német vállalatok várakozásainak romlása mögötti okokat keressük, ki kell emelni a globális politikai kockázatot: a cégek majdnem 20%-a szerint Donald Trump protekcionista gazdaságpolitikája és az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági feszültség jelenti a legnagyobb kockázatot export tevékenységükre. Ezt követi a Brexit 15%-kal 2017-hez képest, amikor csak a cégek 3% aggódott az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése miatt.