A példátlan geopolitikai és kereskedelmi bizonytalanság közepette a világgazdaság a várható lassulás és az eszkalációs kockázatok között ingadozik. Trump vámdöntései és a közel-keleti feszültségek átalakítják a 2025–2026-ra vonatkozó, egyébként is nehezen kiszámítható gazdasági kilátásokat. Ebben a környezetben, valamint a már bevezetett intézkedéseket figyelembe véve, a Coface 23 szektorkockázati értékelést és 4 ország besorolását módosította negatív irányba.
Főbb trendek:
- Az USA vámtarifái, még ha felfüggesztik vagy csökkentik is őket, máris történelmi magasságokba emelkedtek.
- A fejlett gazdaságok közel 80%-a 2025 első negyedévében növekedést regisztrált a fizetésképtelenségek számát tekintve 2024-hez képest.
- A fémipar a leginkább érintett, és a tradicionális iparágak (autó- és vegyipar) is erős nyomás alá kerültek.
- Az egyéb, negatívan értékelt szektorok között szerepelnek:
- Az Egyesült Államokban az információs és kommunikációs technológiák (IKT), valamint a kiskereskedelem
- Kínában a textil- és ruhaipar, mindez a vámok hatására.
Világgazdaság: a bizonytalanság az új normalitás
A világgazdasági kilátások minden eddiginél bizonytalanabbak, mivel nagymértékben függnek a (geo)politikai eseményektől és az amerikai elnök kereskedelmi döntéseitől. A 90 napos felfüggesztési időszakot követően (a világ nagyrészén július 9-én, Kínában augusztus 12-én) bevezetett vámtarifák jelentős hatással lehetnek a globális növekedésre. Számottevő gazdasági lassulás várható (2,2% növekedés 2025-ben és 2,3% 2026-ban), elsősorban lefelé irányuló kockázatokkal – a geopolitikai és kereskedelmi helyzet súlyosbodása esetén nem zárható ki a 2% alatti növekedés sem.
Ugyanez a bizonytalanság övezi természetesen az inflációt is, amelynek jelenlegi stabilitása megrendülhet. Az Egyesült Államokban 2025 végére elérheti a 4%-ot, és az energiaárak emelkedése esetén továbbra is fennállnak a felfelé irányuló kockázatok. A legnagyobb központi bankok valószínűleg továbbra is óvatos hozzáállást fognak tanúsítani. Ha azonban az amerikai inflációt sikerül kordában tartani, a Fed már 2025 őszén kamatcsökkentésre szánhatja rá magát. Az EKB bejelentette, hogy fenntartja kamatcsökkentő politikáját, de hozzátette, hogy már közel jár a végső kamatszinthez.
A bizonytalanság Európában még nagyobb, mivel a régóta halogatott költségvetési konszolidációs politikák végre megvalósításra kerülhetnek, miközben Németország egy olyan ösztönző programot hajt végre, amelynek nagyságrendjét jelenleg még nehéz megbecsülni.
Feszültségek a Közel-Keleten, túlkínálat: az olajellátás egyensúlya veszélyben
Az Izrael és Irán közötti konfliktus újra felszínre hozta az olajjal kapcsolatos félelmeket. A Hormuzi-szoros (ahol naponta 20 millió hordó, azaz a globális ellátás 20%-a halad át) zavara vagy akár blokádja az árakat 100 dollár fölé emelheti hordónként.
E geopolitikai helyzettől eltekintve azonban az alapvető mutatók az árak csökkenésére utalnak, ami a nem OPEC+ országok termelésnövekedésének, a kereskedelmi feszültségek miatti keresletcsökkenésnek és az OPEC+ tagok általi termelés újraindításának (napi 2,2 millió hordó) köszönhető. Ha nem következik be komolyabb válság, az árak továbbra is rendkívül ingadozóak lesznek, de hordónként 65–75 dollár között maradhatnak.
Fejlett gazdaságok: rugalmasság és sebezhetőség keveréke
Az amerikai gazdaság két bizonytalansággal küzd: a vámtarifák mértéke és azok gazdaságra gyakorolt hatása. A fogyasztói bizalom csökkenése ellenére a foglalkoztatás stabil, a GDP-csökkenés (-0,2% az első negyedévben) pedig a vállalkozások megelőző jellegű készletfelhalmozásának tudható be.
Európában Németországban az első negyedévben enyhe növekedés volt tapasztalható, Franciaország továbbra is gyenge teljesítményt nyújt, Olaszország lendülete megtorpanhat, míg Spanyolország továbbra is a turizmusból és az európai alapokból merít erőt a növekedés fenntartásához.
A feltörekvő gazdaságok a kereskedelmi zavarok első áldozatai
Kínában az ideiglenes vámtarifa ’fegyverszünet’ az export fellendüléséhez vezetett, de a kilátások bizonytalanok. India az első negyedévben több mint 7%-os növekedést ért el, de a fogyasztás lassul, és a fiskális mozgástér egyre szűkül.
Latin-Amerikában Mexikó viseli a kereskedelmi bizonytalanság legsúlyosabb következményeit, 2025-re nulla növekedést várnak. Brazíliában az El Niño okozta veszteségek nyomán bekövetkezett mezőgazdasági fellendülés után a szigorú monetáris politika (a jegybanki alapkamat 15%-ra emelése) miatt visszaesés várható. Argentínában a Mileinomics által generált lendület erős, és az alacsony devizatartalékok ellenére 2025-ben5%, 2026-ban pedig 3,5% GDP-növekedés várható.
Fémgyártás: 600 millió tonna acélfelesleg terheli a szektort világszerte
A fémipar súlyos válságot él át, 2024-ben 600 millió tonna acélfelesleget regisztráltak világszerte, ami a globális termelés 25%-át teszi ki. A kedvezőtlen makrogazdasági környezet, az energiaellátási nehézségek és az acélt terhelő, új vámok tovább nehezítik a helyzetet az acélgyártók számára, különösen Kanadában, Mexikóban és Európában.
Kanada: a gazdaság a vámok súlya alatt rogyadozik
Kanada, amely exportjának 75%-át az Egyesült Államokba irányítja, az egyik leginkább kitett ország a kereskedelmi háborúban. A növekedés a 2024 végi fellendülés után jelentősen lelassult. A fogyasztás csökken, a beruházások visszaesnek, a munkanélküliség pedig 6,9%-ra emelkedett, ami 2017 óta a legmagasabb érték.
Az export, amelyet a vámok fenyegetése ösztönzött, áprilisban jelentősen visszaesett. Különösen érintett az autóipar és a fémipar, ahol akár 50%-os vámemeléseket is alkalmaztak. Az USMCA-megállapodás közelgő felülvizsgálata, amelyet várhatóan 2025 végére hoznak előre, tovább súlyosbíthatja az ország gazdasági instabilitását.
Töltse le a Coface ország- és szektorkockázati elemzését!
(.pdf formátum, 16Mb)
