Kína szerepe Latin-Amerikában sokkal több mint kereskedelmi kérdés

Kína jó úton halad afelé, hogy fontos pénzügyi szereplővé váljon a nemzetközi piacokhoz korlátozott hozzáféréssel rendelkező gazdaságok számára. Az ázsiai ország bejelentette, hogy 250 milliárd USD értékben kívánja növelni befektetési állományát Dél-Amerikában és 500 milliárd dolláros éves kereskedelmi forgalmat szeretne lebonyolítani a következő évtizedben. Ez a bejelentés jó hír a 2015 során recesszióval küzdő Latin-Amerika számára. A Coface becslései szerint, a régió 0.6%-os GDP csökkenést könyvelhetett el 2015-ben és várhatóan kismértékű javulást érhet el 2016-ban (-0.2%).

Felgyorsultak a kereskedelmi kapcsolatok Kína és Latin-Amerika között az elmúlt 15 évben

Kína Latin-Amerika második legnagyobb importforrásává vált (az Egyesült Államokat követően) és export szempontból is a harmadik legnagyobb célország (csak az Egyesült Államok és az Európai Unió előzi meg). 2014-ben, Brazília, Mexikó, Argentína, Kolumbia, Chile, Peru és Ecuador, amelyek együttesen a régió GDP-jének megközelítőleg 88%-át adják, 83.3 milliárd USD értékben exportáltak Kínába, szemben a 152.2 milliárd USD értékű importtal.
Brazília Kína legjelentősebb kereskedelmi partnere, megközelítőleg 78 milliárd USD értéket képviselt 2014-ben. Kína a brazil export jelentős célpontja, az ország exportjának 18%-áért felelős, azonban ez a teljes GDP értéket tekintve mindössze 1.7%-ot jelent.

Kereskedelmi szempontból,achilei gazdaságfügg leginkább Kínától a latin-amerikai régióban. 2014-ben, Chile összes exportjának 24.4%-át szállította Kínába, amely a GDP-je 7.1%–ának felel meg. Ezzel szemben,Mexikókitettsége a legalacsonyabb a kínai keresletet és export igényt tekintve, GDP értékének mindösszesen 0.5 %-ért felel meg. Ezzel szemben, az importokat tekintve, Mexikó a régió egyik legjelentősebb célállomása a kínai termékek számára.

Latin-Amerika Kína legjelentősebb alapanyag exportőrévé vált, cserébe, elárasztották az olcsó import termékek. 2009 és 2013 között, az öt fő latin-amerikai és karibi (LAC) export termékek nyersanyagok voltak. Ezek a régió összes exportjának 71%-át tették ki, mialatt az öt fő kínai export termék, amelyet a LAC országokba szállítottak az összes 24%-át tették ki. A LAC országok exportjai sokkal inkább az alacsony hozzáadott-értékű termékekből tevődnek össze, amíg Kína export termékei sokkal diverzifikáltabbak, magasabb hozzáadott értékkel rendelkeznek.

A jövőbeli kereskedelmi forgatókönyv kevésbé tűnik vonzónak

A Coface a kínai GDP növekedésének lassulását jósolja az elkövetkezendő évekre, 6.2%-os értéket vár 2016-ra, szemben a 2015-ös 6.9%-al, messze elmaradva a megszokott 10%-os növekedéstől, amelyet az előző évtizedben megszokhattunk. Latin-Amerikát befolyásolhatja leginkább a kínai gazdaság lassulása, különös tekintettel a kereskedelmére valamint az alacsony nyersanyag árak miatt, amely szintén a kevésbé dinamikus kínai gazdasági tevékenységgel magyarázható.
Kína piaci részesedése is csökkenhet versenyképességének csökkenése miatt, amelyre a termelékenységnél nagyobb mértékben növekvő munkaerőköltségek és a Juan felértékelődése az elmúlt évek során szolgálnak magyarázatul. Kína növekvő munkaerő költségei az elmúlt tíz évben csökkentették az országban való gyártás előnyeit. Az ország, hosszú időn keresztül, a viszonylag alacsony munkaerőköltségekről volt ismert. Ez segített növelni a kínai áruk versenyképességét, és ez ad magyarázatot a latin-amerikai exportok erős növekedésére is. Ez a helyzet, azonban, megváltozott, különösen, hogy Kína nem tagja a Csendes-óceáni Partnerségnek, amelynek fő célja a kereskedelmi korlátok feloldása, illetve a tagországok közötti kereskedelem elősegítése.

Kína befektetési lehetőségeket keres

Az évek során, Kína, nemcsak a kereskedelemben, hanem más csatornákban is kiterjesztette nemzetközi jelenlétét. Főként Latin-Amerikában és Afrikában növelte pénzügyi jelenlétét.

Az Inter-American Dialogue szerint, a 2005 és 2015 között eltelt periódusban, Kína 125 milliárd USD hitelt nyújtott latin-amerikai cégek és országok számára (ez a helyi régiós GDP körülbelül 2.5%-a). Azonban, Kína még mindig messze nem Latin-Amerika legjelentősebb forrása a közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) tekintve, ez a régió FDI-jének nagyjából 6%-át jelenti.

Kína, hitelezésein keresztül, leginkább a latin-amerikai régió infrastruktúrájának javításához járult hozzá. Az elmúlt évtizedben, Kína többet fektetett be a régió belföldi infrastruktúrájába, mint bármely másik gazdaság. Ezzel lehetővé téve a tervezési és építőipari cégek számára, hogy intenzíven fejleszteni tudják technológiai és logisztikai kapacitásaikat.

Annak ellenére, hogy Kína komoly latin-amerikai befektetéseket jelentett be, kapacitásai ezek teljesítésére bizonytalanok. Ezen felül, Kínának akadtak nézeteltérései latin-amerikai vállalkozásokkal és kormányokkal is, szerződési feltételek és környezetvédelmi szempontok miatt.

Kína továbbra is jelentős szerepet fog játszani Latin-Amerika közeljövőjében, főként befektetési szempontból. Latin-Amerikának, azonban, dolgoznia kell a befektetési viszonosság biztosításán és a kínai befektetési modell alaposabb megértésén.
“Összességében, Kína a befektetések jelentős forrása marad, mind hitelezési, mind kereskedelmi szempontból. Azonban, a feltételek alapos vizsgálatra szorulnak, hiszen még mindig sok akadályt kell leküzdeniük” magyarázza Patricia Krause, a Coface latin-amerikai régiójának közgazdásza.