CEE Top 500
2020. 04. 07.
Ország kockázati és gazdasági elemzések

Ország- és szektorkockázati elemzés – COVID-19: a jövőben világszerte megnő a fizetésképtelenné váló cégek száma

Coface Barometer: COVID-19 - heading towards a sudden global surge in business insolvencies

Eleinte a COVID-19 járvány Kínában csak néhány értékláncra volt hatással – de azóta globális járvány lett belőle. Kettős sokk lett a következménye – kínálati és keresleti – mely világszerte számos iparágat érint. Ez a válság annyira egyedi, hogy hasztalan összehasonlítani a korábbiakkal, mivel azok mind pénzügyi eredetűek voltak (például a globális pénzügyi válság 2008-2009-ben vagy az 1929-es gazdasági világválság). Többé már nem az a kérdés, hogy mely országokat és gazdasági szektorokat érinti majd ez a sokk, hanem inkább az, hogy melyik keveset nem.

 

A sokk még durvább lehet a feltörekvő gazdaságokban: a járvány kezelése mellett – ami számukra sokkal nehezebb lesz – a zuhanó olajárral is szembe kell nézniük, akárcsak a tőkekiáramlással is, ami a 2008-as szint négyszerese.

Ebben az összefüggésben a Coface előrejelzése szerint 2020-ban, 2009 óta először, recesszió lesz a világgazdaságban: a növekedési ráta -1,3%-ot ér majd el (2019-ben 2,5% volt a növekedés mértéke). Ezen felül a Coface 68 országban számít recesszióra (szemben az előző évi 11 országgal). Idén 4,3%-kal fog visszaesni a világkereskedelem (miután 0,4%-kal csökkent 2019-ben), és világszinten 25%-kal nő majd a csődbe ment üzleti vállalkozások száma (januárban ezt még mindössze +2%-ra becsültük).

2009 óta a legtöbb csőd várható 2020-ban: az előrejelzés globális szinten 25%-os növekedést mutat

A vállalatok hitelkockázata nagyon magas lesz, még a „legjobb” forgatókönyv esetében is, mely szerint a harmadik negyedévben újraindul a gazdaság, és 2020 második felében a koronavírus járványnak nem lesz második hulláma.

Ez a csődhullám érinteni fogja az Egyesült Államokat (+39%) és az összes jelentősebb nyugat-európai gazdaságot (+18%): Németország (+11%), Franciaország (+15%), Egyesült Királyság (+33%), Olaszország (+18%) és Spanyolország (+22%). A sokk még durvább lehet a feltörekvő gazdaságokban: a járvány kezelése mellett – ami számukra sokkal nehezebb lesz – a zuhanó olajárral is szembe kell nézniük, akárcsak a tőkekiáramlással is, ami a 2008-as szint négyszerese.

A nemzetközi kereskedelem volumene már két egymást követő évben is csökken: elképzelhető, hogy változik az áruk nemzetközi kereskedelemének szerkezete?

A 2020-ra a világkereskedelem 4,3%-os visszaesését mutató előrejelzés kockázatai csökkennek, ugyanis az előrejelzéshez alkalmazott Coface modell nem veszi figyelembe a bejelentett határlezárásokat (a modell az olajárakon, a szállítási költségeken, az Egyesült Államok gyártóvállalataiba vetett bizalmon alapul, valamint  a koreai exporton, mint magyarázó változón).

Hosszú távon a COVID-19 válság a globális értékláncok szerkezetére is hatással lehet.Jelen helyzetben a vállalatok sérülékenysége leginkább abból ered, hogy rendkívüli módon függnek a néhány, sőt akár egy országban lévő szállítóiktól, azok száma pedig lecsökkent. Így hát a vállalatok szempontjából elsődleges fontosságú lesz, hogy ezt növeljék, számítva az ellátási láncok lehetséges zavaraira.

A legtöbb szektor érintett, néhány kivételt leszámítva

A vállalkozások szempontjából azonnali következményekkel jártak a szabadságot korlátozó intézkedések, melyeket a világ lakosságának több mint felét kitevő, negyvennél is több országban vezettek be a kormányok, hogy megfékezzék a COVID-19 vírus terjedését.

Ezek az intézkedések a korábbi nagy válságok alatt soha nem látott mértékű ellátási sokkhoz vezettek. A kezdeti megrázkódtatást nem egy pénzügyi válság, hanem a reálgazdaság okozta: az emberek nem tudnak dolgozni, a vállalatok pedig a köztes termékek ellátási zavarával szembesülnek.

Mindez súlyosan érintette a turizmust, a hoteleket, az éttermeket, a szabadidős tevékenységeket, a közlekedést/szállítást, akárcsak az összes, specializálódott disztribúciós szegmenst, és a gyártószektorok legtöbbjét is (kivéve az agrár-élelmiszeripari szektort). Mindez kevésbé érintett más, szolgáltatási szektorokat: például a telekommunikációt, a vízszolgáltatást vagy a közegészségügyet.

Ehhez az ellátási sokkhoz egy hasonlóan brutális keresleti sokk társult. Sok fogyasztó lemondja vagy elhalasztja az áruk vásárlását illetve a szolgáltatások igénybevételét. Ezen kívül a háztartások bizalmát csökkenti a szabadság korlátozása, a bezárkózás.

Ez a sokk valószínűleg a tartós fogyasztási cikkeket, például a járműveket érinti majd leginkább. Az egyéb jellegű kiadások, például a textillel és ruhákkal, akárcsak az elektronikai termékekkel kapcsolatosak, valószínűleg majdnem nullára csökkennek majd.

A spektrum másik végén elhelyezkedő agrár-élelmiszeripari és a gyógyszeripari termékek esetében a fogyasztásra még jótékonyan is hathat a rendkívüli helyzet.

A járvány politikai következményei

Rövid távon a járvány legnyilvánvalóbb következménye a meglévő geopolitikai feszültségek súlyosbodása.

Nem lehet kizárni a protekcionista intézkedések egy újabb hullámát, mely különösen az új egészségügyi és gazdasági rend kulcsfontosságú szektorait célozná (például a létfontosságúnak ítélt agrár-élelmiszeripari és/vagy gyógyszeripari termékek exportjának korlátozása). Továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy folytatódik a stratégiai szektorokra, leginkább az elektronikaira irányuló „kereskedelmi háború” az USA és Kína között. Ezt megerősítheti az Egyesült Államokban zajló elnökválasztási kampány és/vagy a növekvő társadalmi elégedetlenség a két országban.

 
A teljes elemzés letöltéséhez kattintson ide.

 

 

Töltse le ezt a sajtóközleményt : Ország- és szektorkockázati elemzés – COVID-19: a jövőben vil... (341,91 kB)
Tetejére