Vállalati fizetésképtelenség Európában: a módosított jogi eljárások miatt ideiglenesen kitolódnak a fizetési határidők
Európában korábban nem látott mértékűek a COVID-19 járvány gazdasági következményei. A kettős kínálati-keresleti sokk miatt számos országban leállt a termelés (legalábbis részben), ugyanis az alkalmazottak nem járhatnak be dolgozni, illetve a kijárási korlátozások miatt visszaesett a fogyasztás. A bevételkiesés miatt lecsökkent a vállalatok készpénzállománya, ami fizetési késedelmet okoz – végül pedig fizetésképtelenséget.
Sok európai ország megváltoztatta a fizetésképtelenségi eljárás jogi menetét, hogy felvegye a harcot a válsággal
A legtöbb európai országban a vállalat igazgatójának adott határidőn belül jelentenie kell a fizetésképtelenséget az illetékes hatóságnak, ellenkező esetben ugyanis személyes felelősség terheli. A hatóság ekkor elindítja a fizetésképtelenségi eljárást. A legtöbb európai kormány két fő lépést tett annak érdekében, hogy megvédje gazdasága szerkezetét és ezzel egyidejűleg képes legyen talpra állítani, ha sikerül megfékezni a járványt: olyan intézkedéseket vezettek be, melyek kedvezőek a vállalati cash-flow szempontjából, például a társadalombiztosítási hozzájárulások és adók befizetésének elhalasztása (vagy eltörlése), állami garancia nyújtása a bankhitelekre – valamint a fizetésképtelenségi eljárások jogi menetének ideiglenes megváltoztatása.
A német kormány azt javasolta, hogy 2020. szeptember 30-ig felfüggeszti a vállalatvezetők azon kötelességét, hogy ha túlságosan eladósodik vagy fizetésképtelenné válik a vállalat, akkor három héten belül meg kell indítaniuk a fizetésképtelenségi eljárást. A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium rendelete alapján a fenti könnyítés hatálya 2021. március 31-ig meghosszabbítható. Spanyolország úgy döntött, hogy december 31-ig nem kell teljesíteni ezt a kötelezettséget (eredetileg a fizetések felfüggesztését követő két hónap volt a határidő). Olaszországban június 30-ig csak az Államügyészi Hivatal indíthat fizetésképtelenségi eljárást.
Franciaországban augusztus 24-ig nem kötelezik a vállalatigazgatókat arra, hogy a kifizetések felfüggesztését követő negyvenötödik napig elindítsák a fizetésképtelenségi eljárást – normál esetben őket terheli a felelősség, amennyiben késve jelentik be a fizetésképtelenséget. E dátumig tehát, a vállalat március 12-i helyzete alapján fogják eldönteni, hogy teljesít-e a vállalat kifizetéseket, avagy nem. Az Egyesült Királyságban, a május 20-án a Parlament elé került törvényjavaslat alapján a hitelezők nem indíthatnak fizetésképtelenségi eljárást. Ha ez a törvényjavaslat júniusban hatályba lép, júliusban hatályát veszti.
Európában Hollandia jelenti az egyetlen kivételt: a kormány a járvány kitörése óta semmiféle vészintézkedést nem hozott a fizetésképtelenséget illetően.
Ugyanakkor, a gazdasági sokk nagysága és ezen intézkedések ideiglenes jellege miatt e könnyítések sem képesek garantálni, hogy ha hatályukat vesztik, akkor ne ugorjon meg jelentősen a fizetésképtelenségi eljárások száma.
A szabályozás változásainak ellenére, később és differenciált módon ugyan, de növekedni fog a fizetésképtelenségi eljárások száma Európában.
A Coface előrejelzéshez használt modellje alapján, 2020 második felében és 2021 elején drámain meg fog ugrani a fizetésképtelenségi eljárások száma. Ez legkevésbé Németországot fogja érinteni, ők továbbra is jó úton haladnak afelé, hogy a 2019 vége és 2021 vége közötti időszakban mindössze 12 %-kal nőjön a fizetésképtelenségi eljárások száma. Franciaországot és Spanyolországot súlyosabban érinti majd a válság (21, illetve 22 százalékos növekedés várható). Ugyanakkor a fizetésképtelenné váló vállalatok száma Hollandiában, az Egyesült Királyságban, és Olaszországban fog nőni a legnagyobb mértékben: (+36%, +37% és +37%-kal).
Bár a fizetésképtelenségi előrejelzések nagyjából összhangban vannak a növekedési előrejelzésekkel, van néhány szembeötlő eltérés. Hollandiának és Németországnak kellene a legkevésbé érintettnek lennie, mivel ezen országok GDP-je 2021-ben kevesebb, mint 2 %-kal lesz alacsonyabb, a 2019-es értékekhez képest. Franciaországnak és Spanyolországnak rosszabb lesz a helyzete (3 és 4 %-kal alacsonyabb GDP várható 2019-hez képest) míg az Egyesült Királyság és Olaszország GDP-je 5%-kal és 6%-kal fog csökkenni, az előző évhez képest.
Egyes esetekben ezek az eltérések azzal magyarázhatók, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokat illetően nem vezettek be ideiglenes módosításokat (mint például Hollandiában). Az, hogy a zsugorodó gazdasági növekedés idején milyen mértékben változik a fizetésképtelenségi eljárások száma, attól is függ, hogy mennyibe kerül a folyamat (az Egyesült Királyságban és Hollandiában például olcsóbb).
A tanulmány letöltéséhez kattintson a képre:
.
