A mesterséges intelligencia egyszerűnek tűnő felhasználása mögött egyre élesebb globális ipari és geopolitikai verseny húzódik meg. Az Egyesült Államok vezető szerepe, Kína gyors előretörése, a kritikus technológiai függőségek és Európa stratégiai döntései egyaránt formálják az adatok és a mesterséges intelligencia jövőjét. Melyek azok a geopolitikai folyamatok, amelyek alapjaiban alakítják át az AI fejlesztését és alkalmazását? Aurélien Duthoit, a Coface ágazati közgazdásza három kulcskérdés mentén segít eligazodni a vállalatvezetőknek ebben a jelentős technológiai átalakulásban, hogy magabiztosabban készülhessenek a jövő növekedési kihívásaira.
A technológiai szektorban, sőt egyre inkább azon túl is, ma szinte minden az adatok és a mesterséges intelligencia körül forog: a technológia fejlődése, a felhasználási lehetőségek, valamint a termelékenységre és a munkaerőpiacra gyakorolt, várható vagy már mérhető hatások. Az AI-ba áramló tőke nagysága és a technológiában rejlő lehetőségek miatt a mesterséges intelligencia ma már nem csupán gazdasági és ipari kérdés, hanem egyre inkább geopolitikai tényező is.
A geopolitika ma már valódi katalizátorként gyorsítja az új technológiák fejlődését, miközben alapjaiban formálja át az adatok és a mesterséges intelligencia alkalmazását. A felhasználók számára az AI gyakran csupán egy egyszerű chatablakon keresztül elérhető szolgáltatásnak tűnik, a háttérben azonban több százmilliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztések, egyre összetettebb finanszírozási modellek és néhány meghatározó szereplő köré szerveződő globális értékláncok működnek. Az AI így nem csupán technológiai innováció, hanem egy olyan stratégiai terület is, amelynek fejlődését egyre inkább gazdasági, ipari és geopolitikai érdekek alakítják.
A mesterséges intelligencia ma már nem csupán innovációs vagy termelékenységi kérdés. Egyre inkább olyan stratégiai erőforrássá válik, amely gazdasági, ipari és geopolitikai befolyást egyaránt jelent.
– mondja Aurélien Duthoit, a Coface ágazati közgazdásza.
1 – Az Egyesült Államok hegemóniája valóban olyan stabil, mint amilyennek látszik?
A világ legnagyobb tőzsdei értékű vállalata, a közel 2 000 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező Nvidia után az Anthropic és az OpenAI is bejelentette, hogy a következő hónapokban tőzsdére lép. Ez kiemelkedő jelentőségű fejlemény, hiszen az Anthropic részvénypiaci debütálását sokan minden idők legnagyobb IPO-jaként emlegetik.
Ez újabb versenyelőnyt biztosít az amerikai vállalatok számára, amelyek jelenleg a globális AI-pénzügyi ökoszisztéma értékének mintegy 70%-át képviselik. Ezt tovább erősíti az Egyesült Államok infrastruktúra-fölénye: a világ szerver- és adatközponti kapacitásának közel fele az országban található, és az építés alatt álló új kapacitások mintegy 70%-a is ott valósul meg.
Akár a vállalatok értékeltségét, akár az infrastruktúrát vizsgáljuk, az Egyesült Államok vezető pozíciója rendkívül erős. Ha pedig a tőke- és beruházási áramlásokat nézzük, minden arra utal, hogy ez az előny a következő években tovább erősödhet.
– mutat rá Aurélien Duthoit.
Ez a vezető szerep ugyanakkor egy jelentős ipari függőséget is elfed. Az Egyesült Államok továbbra is nagymértékben támaszkodik a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges kulcsfontosságú berendezések és alkatrészek importjára. Ráadásul ez a függőség egyre erősödik: az ilyen termékek importvolumene az elmúlt években a négyszeresére nőtt. A helyzet paradoxona tehát az, hogy miként képes egy ország ilyen mértékben uralni egy technológiát, miközben annak működéséhez szükséges kritikus komponensek tekintetében más országoktól függ.
Az új technológiai geopolitika középpontjában ezért egy új paradigma körvonalazódik: egy ország úgy is képes lehet az értékteremtést, a szoftverfejlesztést és a tőkét koncentrálni, hogy közben nem ellenőrzi teljes mértékben a működéshez szükséges valamennyi kritikus elemet. A vállalatok számára ez a széttagolt ökoszisztéma azt jelenti, hogy a technológiai partnerek és beszállítók kiválasztása egyre inkább stratégiai jelentőségű döntéssé válik.
Az ágazatban betöltött vezető szerepnek ugyanakkor ára is van: az amerikai ellátási láncok jelentős stratégiai sérülékenységgel néznek szembe. Minél mélyebbre tekintünk a mesterséges intelligencia mögött álló fizikai infrastruktúrába, és nem csupán a mikrochipeket vizsgáljuk, annál egyértelműbbé válik az Egyesült Államok kitettsége a globális beszállítói hálózatoknak.
Az amerikaiak jelenleg jelentős beruházásokat hajtanak végre ezeknek a függőségeknek a mérséklése érdekében, a folyamat azonban nem halad elég gyorsan ahhoz, hogy érdemben átalakítsa a jelenlegi erőviszonyokat.
– teszi hozzá Aurélien Duthoit.
2 – Kína és az Egyesült Államok technológiai háborúja: ki nyeri meg valójában a modellekért folyó versenyt?
Tizennyolc hónappal ezelőtt a „DeepSeek-pillanat” emlékeztette a technológiai szektort arra, hogy a verseny nem pusztán arról szól, ki képes a legtöbb tőkét mozgósítani a legerősebb nyelvi modell fejlesztésére. A valódi kihívás a teljesítmény, a költséghatékonyság és az alkalmazhatóság közötti egyensúly megteremtése. Ez különösen aktuális most, amikor Kína egyre határozottabban lép fel saját AI-stratégiájával. Számos kínai modell nyílt rendszerű: a fejlesztők infrastruktúrájától függetlenül, a vállalat által választott IT-környezetben, akár helyben, akár európai hosztingszolgáltatónál is futtatható. Ez jelentős különbség a zárt megoldásokhoz képest, amelyek a modellt, a szolgáltatást és az infrastruktúrát egyetlen csomagban kínálják.
A magas teljesítményű, ugyanakkor könnyebben hozzáférhető modellekkel a kínai szereplők nem feltétlenül a verseny egyértelmű megnyerésére törekednek. Céljuk sokkal inkább az, hogy megakadályozzák amerikai versenytársaikat abban, hogy technológiai előnyüket tartós piaci dominanciává, stabil bevételi forrássá és geopolitikai befolyássá alakítsák.
A kérdés ma már nem az, hogy ki rendelkezik a legjobb modellekkel, hanem az, hogy ki tudja a legkedvezőbb ár-érték arányú megoldást kínálni.
Kína geopolitikai érdeke, hogy korlátozza az amerikai szereplők azon képességét, hogy technológiai fölényüket tartós globális bevételi forrássá alakítsák. Ezzel párhuzamosan azt a geopolitikai befolyást is igyekszik mérsékelni, amelyre az Egyesült Államok az AI-technológiák révén tehetne szert a világ többi részével szemben.
– mondja Aurélien Duthoit.
3 – Európa: nem szuverén, de nem is védtelen?
Milyen szerep juthat Európának ebben az új technológiai és geopolitikai környezetben? A digitális piacok egyre inkább oligopolisztikus szerkezetet öltenek: a nyelvi modellek piacán a hálózati hatások, a felhőszolgáltatások esetében pedig a méretgazdaságosság erősíti a koncentrációt. Az AI-megoldásokat alkalmazó vállalatok számára ezért a beszállítói függőség valós és egyre növekvő kockázatot jelent. Európa a kulcsfontosságú komponensek és a nyelvi modellek fejlesztése terén továbbra is lemaradásban van, ami szorosan összefügg azokkal a strukturális kihívásokkal – a szabályozás, az integráció és a stratégiai jövőkép hiányosságaival –, amelyekre a Draghi-jelentés is rámutatott.
Mindazonáltal Európa korántsem eszköztelen Kínával és az Egyesült Államokkal szemben. Az értéklánc több kulcsfontosságú pontján is olyan meghatározó pozíciót foglal el, amelyre technológiai és iparstratégiai előnyt építhetne:
- ASML a fotolitográfiai berendezések piacán,
- Zeiss az optikai mérő- és ellenőrzőrendszerek területén,
- Spea az elektromos tesztelési megoldások piacán,
- Siltronic pedig a szilíciumostya-gyártásban rendelkezik meghatározó szereppel.
Emellett Európa a világ második legnagyobb piacának erejére is támaszkodhat, ami jelentős tárgyalási pozíciót biztosíthat számára.
Az európai döntéshozóknak és vállalatoknak ugyanakkor négy alapvető kérdésre kell választ találniuk:
- Mitől függök?
- Mennyire kritikus ez a függőség?
- Milyen alternatívák állnak rendelkezésre?
- Mekkora költséggel jár az egyik megoldásról a másikra való átállás?
Egy követelmény azonban változatlan: nem szabad lemaradni az új technológiák alkalmazásában. A mesterséges intelligencia és az ahhoz kapcsolódó megoldások ugyanis kézzelfogható termelékenységnövekedést eredményezhetnek, ami hosszú távon hozzájárulhat a vállalatok versenyképességének és nyereségességének javításához.
Adatok és AI: a kísérletezéstől a valódi üzleti hatásig
> Mi lenne, ha a kockázatok tudatos kezelése több üzleti lehetőség megragadását tenné lehetővé? Vegye fel velünk a kapcsolatot, és ismerje meg az Open Advantage programot, amely öt kulcsfontosságú stratégiai pillérre építve segíti vállalata növekedésének felgyorsítását.
