Magyarország

A növekedést továbbra is jelentősen gátolja az európai források befagyasztása

A növekedés 2026-ban is viszonylag gyenge marad, de várhatóan javulni fog az előző három évhez képest, amikor a gazdaság szinte stagnált. Ennek fő oka az, hogy a ki nem javított intézményi és irányítási problémák miatt több mint 20 milliárd eurónyi európai forrás befagyasztása hosszú ideig fennmarad, ami továbbra is súlyosan terheli a közberuházásokat. Ebből az összegből a Covid utáni helyreállítási alapból (RRF – Helyreállítási és Reziliencia-keret) származó közel 10 milliárd euró 2026. augusztus végén jár le. Körülbelül 8 milliárd euró összegű kohéziós alap is forog kockán, amelynek határideje 2027 vége, beleértve azt a 2 milliárd eurót is, amely felhasználás hiányában véglegesen elveszett. Ezen felül az EU alacsony költségű finanszírozási programja, a SAFE („Security Action for Europe”), amely elsősorban védelmi kiadásokra irányul, akár 17 milliárd eurót is juttathatna Magyarországnak, de ezt még jóvá kell hagyni. Mindazonáltal a 2026 áprilisában hatalomra került Európa-párti kormány pozitív fejlemény, amely felgyorsíthatja e források fokozatos és részleges felszabadítását a következő hónapokban. Június elején megállapodás született az Európai Bizottsággal 16,4 milliárd euró korábban befagyasztott forrás felszabadításáról, cserébe a korrupcióellenes és kormányzási reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásokért. A magánbefektetéseket továbbra is gátolni fogják a tartósan magas irányadó kamatlábak (2026 májusában 6,25%), annak ellenére, hogy az infláció meredeken lassult (2026 márciusában 1,8% az előző év azonos időszakához képest), és jelenleg közel egy évtized óta először alatta marad a Magyar Nemzeti Bank célértékének (2–4%). A közel-keleti konfliktus azonban, amely március óta a Brent-olaj árát 100 USD körüli szintre emelte (körülbelül +40%), korlátozza a 2026-os kamatcsökkentések kilátásait, és fokozza az inflációs kockázatokat. Eközben az ázsiai beruházások továbbra is kulcsfontosságú támaszt jelentő források maradnak. Magyarország fokozatosan Közép-Európa egyik fő kínai ipari központjává vált, különösen az akkumulátorok és az elektromos járművek területén. A BYD 2025 májusában Hollandiából Budapestre helyezte át európai központját. A CATL debreceni projektjei, valamint a BYD beruházásai várhatóan 2026-ban is továbbra is támogatni fogják a gyártási beruházásokat.

Az export, amely a GDP közel 80%-át teszi ki, továbbra is nagymértékben Németországra és az euróövezet többi részére koncentrálódik, ami miatt a magyar gazdaság különösen érzékeny az európai kereslet gyengülésére és a globális ellátási láncok zavaraira. A járműipar önmagában a teljes export közel egyharmadát teszi ki, a szintén erre az iparágra szakosodott szomszédos országokkal (Szlovákia, Csehország és Románia) való erős regionális integráció keretében. A 2025. júliusi kétoldalú megállapodás értelmében az Egyesült Államok által az autókra kivetett vámokat 15%-ban határozták meg.

2026-ot parlamenti választások is jellemezték, amelyek az első negyedévben számos háztartásbarát fiskális intézkedéssel (adócsökkentések, energiaár-plafonok és a háztartások számára nyújtott rendkívüli jövedelemtámogatási intézkedések) támogatták a gazdasági tevékenységet. A magánfogyasztás ezért továbbra is a növekedés fő hajtóereje marad, amit a még mindig viszonylag erős munkaerőpiac is támogat: 2026 márciusában a nominális bérnövekedés éves szinten 9,1% volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,7%-on maradt

A kettős hiány továbbra is erős nyomás alatt marad

A költségvetési hiány 2026-ban is nagyon magas szinten marad, és a Fidesz választás előtti intézkedései, valamint a hatalomra kerülő TISZA párt rendkívül korlátozott fiskális mozgástere miatt gyengébb lesz, mint 2025-ben. A költségvetési konszolidációval kapcsolatos hitelesebb álláspontja ellenére az új kormány várhatóan fenntartja a háztartásoknak nyújtott támogatási intézkedések nagy részét: a családi adókedvezmények megduplázását, az anyák adómentességét, a 13. havi nyugdíjat, a minimálbér emelését, valamint az energiatámogatások folytatását. A bankokra, a távközlésre és a légi közlekedésre kivetett ideiglenes adók, valamint a fogyasztás élénkülése által ösztönzött adóbevétel-növekedés nem fogja ellensúlyozni a kiadások emelkedését, vagy ha igen, akkor is csak elhanyagolható mértékben. Az államadósság ezért továbbra is magas szinten marad, alakulása pedig nagyrészt az uniós források felszabadításától függ. Az Európai Bizottság már 5,2%-os GDP-arányos hiányt jósolt 2026-ra, míg a TISZA jelenleg inkább 6,8%-hoz közelítő értéket jelez. Becslésünk nagyjából e két érték között helyezkedik el.

A folyó fizetési mérleg egyenlege 2026-ban romlani fog a tartósan visszafogott európai kereslet, a gyenge össz-export – különösen az autóipari szektorban – valamint a Közel-Keleten fennálló tartós feszültségek miatt az energiaimportra nehezedő megújult nyomás miatt. A szolgáltatások többlete azonban – amelyet az idegenforgalom, a közúti közlekedés és az üzleti szolgáltatások támasztanak alá – továbbra is részben ellensúlyozni fogja az árukereskedelem romlását. Magyarország továbbra is ki lesz téve a forint árfolyam-ingadozásainak, bár az új kormány hatalomra kerülése jelentősen javította a piaci hangulatot, és az év eleje óta a forint erőteljes felértékelődéséhez vezetett: a márciusban még közel 400 HUF/EUR-os árfolyam május elejére körülbelül 356-ra csökkent. Ez a javulás mindazonáltal továbbra is törékeny: az uniós források felszabadításának bármilyen késedelme vagy a költségvetési fegyelem meglazulása gyorsan újra fellendítheti a forintra nehezedő nyomást és a külső finanszírozási költségeket. A közvetlen külföldi befektetésekkel és az állami finanszírozással egyaránt összefüggő magas külső adósságszint (a GDP 78%-a 2025-ben) továbbra is sebezhetővé teszi Magyarországot a külső sokkokkal szemben, annak ellenére, hogy a devizában denominált államadósság aránya fokozatosan csökken (jelenleg körülbelül 30%, szemben a tíz évvel ezelőtti 50%-kal).

Jelentős politikai fordulópont az új TISZA párt megválasztásával

A TISZA (közép-jobb) földcsuszamlásszerű győzelme a 2026. áprilisi parlamenti választásokon a legjelentősebb politikai törést jelenti Magyarországon azóta, hogy Orbán Viktor 2010-ben visszatért a hatalomba. Magyar Péter pártja a 199 képviselői helyből 141-et nyert el, szemben Orbán Viktor FIDESZ-ének 52 és a Mi Hazánk pártnak a 6 mandátumával, ami messze meghaladja az alkotmány és a alapvető törvények módosításához szükséges kétharmados küszöböt. Ez a szupertöbbség biztosítja az új kormány számára az intézményi eszközöket ahhoz, hogy fokozatosan lebontsa a Fidesz által az elmúlt tizenöt évben kiépített politikai és intézményi struktúra azon részeit, amelyeket az európai intézmények a leginkább bíráltak. A puszta kormányváltáson túl a kihívás ezért a magyar állam átalakítása lesz, elsősorban a korrupció és az állami források kisajátításának felszámolása révén. Ide tartozik az igazságszolgáltatási rendszer, a felügyeleti hatóságok, a közmédia és a közpénzügyi ellenőrzési mechanizmusok reformja. Ez az átmenet azonban gyorsan jelentős intézményi és politikai feszültségeket okozhat. A közigazgatás, a névlegesen független hatóságok és a gazdasági szereplők jelentős része továbbra is szorosan kötődik az Orbán-korszak alatt kiépített hálózatokhoz, ami a TISZA nagy választási győzelme ellenére is növeli az akadályozás, a konfliktusok és a tartós polarizáció kockázatát. Ráadásul a TISZA-nak nincs kormányzási tapasztalata, és valószínűleg személyzeti hiányokkal is szembesül majd

Európai szinten az új kormány várhatóan jelentősen pragmatikusabb és Európa-barátabb álláspontot fog képviselni annak érdekében, hogy felgyorsítsa a befagyasztott források felszabadítását, ami mind gazdasági, mind politikai szempontból elengedhetetlen feladat lett. Magyarország igyekezni fogja csökkenteni az Unióval szembeni elszigeteltségét, és helyreállítani hitelességét a nemzetközi befektetők szemében, miután több éven át feszültség jellemezte a Brüsszellel való viszonyát a jogállamiság és a közpénzek kezelése kapcsán. Ugyanakkor ezt az új pozicionálást több strukturális tényező is korlátozni fogja, nevezetesen az Oroszországtól való erős energiafüggőség, a magyar iparban a kínai beruházások növekvő súlya, valamint az a szükségszerűség, hogy a TISZA megőrizze konzervatív és szuverenitáspárti választói bázisának egy részét. A kormánynak ezért kényes egyensúlyt kell tartania az európai integráció és a geopolitikai pragmatizmus között.

Utolsó frissítés: 2026. június