Europe
United States of America
United Kingdom
Norway
Denmark
ChinaA kulcsfontosságú ágazatok fellendülése támogatja a növekedést 2025-ben
Izland 2025-ös gazdasági kilátásait az inflációs nyomás fokozatos enyhülése és a kulcsfontosságú ágazatok fellendülése határozza meg. Bár az infláció továbbra is magas szinten marad, várhatóan lassan csökkenni fog, ami lehetővé teszi a központi bank számára, hogy megkezdje a kamatcsökkentést. Ez a monetáris lazítás nagyon szükséges támogatást nyújt a háztartások fogyasztásának, amelyet eddig a magas hitelfelvételi költségek korlátoztak. A gazdasági tevékenység várhatóan fellendül a kihívásokkal teli 2024-es év után, amelyet a gyenge halászati fogások és a vulkánkitörések okozta idegenforgalmi zavarok befolyásoltak. Mind a halászati ipar, mind az idegenforgalmi szektor várhatóan fellendül, hozzájárulva az erőteljesebb általános növekedéshez. A látogatószám újbóli emelkedése, a fellendülő belföldi piaccal párosulva, több szektorban is ösztönözni fogja a keresletet.
A közkiadások növekedése 2025-ben várhatóan lassú lesz, a közberuházások pedig harmadik egymást követő évben csökkennek. A kormány továbbra is elkötelezett az államháztartási hiány csökkentése és az inflációs kockázatok mérséklése mellett. A kormányzati kiadások és beruházások lassulása egyes területeken mérsékelheti a növekedést, de Izland gazdasága várhatóan továbbra is ellenálló marad, mivel a magánszektor tevékenységének javulása és az export fellendülése alapot teremt a következő, erőteljesebb évhez.
Jobb egyenlegek 2025-ben
2025-ben Izland folyó fizetési mérlegének egyenlege várhatóan viszonylag stabil marad, és enyhén magasabb többletre is lehetőség nyílhat. Ezt elsősorban a hal- és alumíniumkivitel erősödése hajtja, ami várhatóan segít ellensúlyozni a továbbra is fennálló külső bizonytalanságokat. Bár az árukereskedelmi hiány továbbra is kihívást jelent, a javuló exportteljesítmény várhatóan némi enyhülést hoz. A szolgáltatási mérleg – amelyet a stabil turisztikai szektor támaszt alá – várhatóan továbbra is pozitívan járul hozzá az általános folyó fizetési mérleghez.
Izland államháztartása 2025-ben várhatóan javulni fog, mivel a kormány a kiadások növekedésének korlátozásával és a magasabb adóbevételek révén a hiány csökkentését tűzte ki célul. Az adósságszint emelkedését követően – amely részben a vulkánkitörés utáni pénzügyi támogatásnak köszönhető – az államadósság GDP-hez viszonyított aránya várhatóan enyhén csökkenni fog.
Az új kormány népszavazást fontolgat az EU-tagságról
A 2024. novemberi előrehozott választásokon a hivatalban lévő jobbközép kormány elvesztette többségét (a bevándorlás és a megélhetési költségek körüli nézeteltérések miatt), a Szociáldemokrata Szövetség lett a legnagyobb párt, és koalíciós kormányt alakított a Viðreisnnel (liberálisok) és a Néppárttal (baloldali közép). A 2024. júniusi elnökválasztás eredményeként a független Halla Tómasdóttir, aki korábban egy globális nem kormányzati szervezet vezérigazgatója volt, lett az ország elnöke.
Az új kormány 2027-ig népszavazást tervez az Európai Unióhoz való csatlakozásról; a kérdéssel kapcsolatos legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége támogatja az EU-ba való belépést. Izland érzékenyen reagál az Egyesült Államokban tapasztalható hangulatváltozásokra, mivel a turizmus mintegy 20–25%-a az USA-ból érkezik, míg az export körülbelül 10%-át teszi ki. Az alumínium-exportban azonban az USA részesedése kisebb.