Marokkó

Kedvező növekedési kilátások a gyengébb külső kereslet ellenére

A marokkói gazdaság 2025-ben jól teljesített a volatilis globális gazdasági környezet ellenére. A mezőgazdaság (amely 2024-ben a GDP 9%-át és a foglalkoztatás 27%-át tette ki) három egymást követő, aszály miatti gyenge termés után kezdett talpra állni, annak ellenére, hogy a termelési volumenek továbbra is körülbelül 10%-kal elmaradtak a 2021-es szinttől. A nyersanyag-kitermelő iparágak (foszfátok), az autóipar, az építőipar és a szolgáltatások (kiskereskedelem, turizmus, pénzügyek) továbbra is erőteljes növekedési motorok maradtak, amit az ezekbe az ágazatokba irányuló (belföldi és külföldi) befektetési áramlások is támogattak.

A lendület 2026-ban is nagyjából hasonló maradhat. Szélsőséges időjárási körülmények hiányában a mezőgazdaság továbbra is támogató tényező marad, mivel a termésre kedvezően hat majd a 2025 második felében várható javuló csapadékmennyiség. Az építőipar erős növekedési motor lesz, mivel a 2030-as FIFA világbajnokság előkészületei fellendítik az infrastrukturális beruházásokat, például a casablancai Mohamed V repülőtér új terminálját (a tervezett beruházás értéke 1 milliárd USD), a Tanger–Kenitra nagysebességű vasútvonal Marrákesig történő meghosszabbítását, valamint a Hassan II Stadiont (490 millió USD), amely a világ legnagyobb futballstadionjává válik. Ezen felül a hatóságok a gazdasági övezetekbe és logisztikai központokba (El Argoub, El Guerguerat, Dakhla) történő beruházások révén a déli tartományok gazdasági tevékenységének fellendítésére is törekednek. Az energetikai (különösen a megújuló energiaforrások) és a vízügyi (gátak) beruházások is folytatódnak az energetikai függetlenség elérése érdekében tett erőfeszítések részeként. A feldolgozóipar növekedése várhatóan visszaesik, elsősorban az európai autóipari kereslet gyengesége miatt, ami hatással lesz a termelésre és az exportvolumenre. A textil- és ruházati ágazatban is továbbra is gyenge marad a konjunktúra a visszaesett külső kereslet miatt. A szolgáltatások továbbra is a növekedés fő hajtóereje maradnak. A turisták száma, amely 2025-ben már elérte a 19,8 millió látogatóval a rekordmagasságot (+14% az előző évhez képest), várhatóan tovább fog növekedni, bár lassabb ütemben. A pénzügyi szolgáltatások továbbra is virágzóak maradnak, tekintettel Marokkó növekvő vonzerejére pénzügyi központként (a Casablanca Finance City révén), valamint a nagy marokkói bankok jelenlétére Nyugat- és Közép-Afrikában. A keresleti oldalon a beruházások maradnak az elsődleges hajtóerő, az állami beruházások az infrastruktúrára, a magánberuházások pedig a kiemelkedő teljesítményű iparágakra és szolgáltatásokra összpontosulnak. A fogyasztás is szilárd marad, amit a bérnövekedés, valamint az alacsony és stabil infláció támogat. Az infláció 2% alatt marad, és a várakozások jól rögzültek, így a központi bank (Bank al-Maghrib) valószínűleg megtartja jelenlegi monetáris politikai irányvonalát. A központi bank 2025 márciusa óta 2,25%-on tartja az irányadó kamatlábat.

A jelentős állami kiadások ellenére a költségvetési pálya továbbra is fenntartható

Bár a költségvetési pálya az elmúlt években javult, az államháztartási hiány csökkentése továbbra is nagyon fokozatos. A bevételek jelentősen nőttek (2025-ben a becslések szerint +16%-kal az előző évhez képest) a 2023 óta a jövedelem- és társasági adókra vonatkozó költségvetési konszolidációs intézkedéseknek, valamint a hozzáadottérték-adó és egyéb fogyasztási adókból származó magasabb bevételeknek köszönhetően, de a kiadások is emelkedtek (+15,6% ugyanebben az időszakban), amit a bérköltségek és a kamatfizetések jelentős növekedése okozott. 2026-ban a hasonló tendencia folytatódására lehet számítani, az államháztartási hiány enyhe javulásával. Az állami kiadások növekedését továbbra is a folyó kiadások fogják vezérelni, beleértve a bérköltségeket (+8,4%), mivel a közszféra havi minimálbérét 2025-ben 12,5%-kal emelték (4 000 MAD-ról 4 500 MAD-ra). Ezen felül az egészségügyre és az oktatásra fordított források várhatóan több mint 15%-kal növekednek a kormány által a 2025. októberi tüntetéseket követően tett vállalások részeként (lásd az alábbi szakaszt). Ezzel szemben a kamatfizetések és a beruházási kiadások várhatóan kissé csökkennek 2025-höz képest. Mivel 2026 választási év, és figyelembe véve a feszült társadalmi légkört, a kiadások túlléphetik a költségvetést. A bevételek növekedését továbbra is elősegíti az erős gazdasági tevékenység – mind a közvetlen, mind a közvetett adók tekintetében –, valamint a 2026-os költségvetési törvényjavaslatban az adórendszer javítása érdekében bevezetett további intézkedések. Ezek elsősorban az informális szektor gazdaságba való jobb integrálására, a csalás elleni küzdelemre és a fiskális szabályok harmonizálására összpontosítanak. Marokkó rugalmas hitelkeretét az IMF-nél (körülbelül 4,5 milliárd USD) 2025 áprilisában két évre meghosszabbították, és a hatóságok ezt elővigyázatossági intézkedésnek tekintik, amelyet kedvezőtlen gazdasági sokk esetén lehet igénybe venni. Mivel az államháztartási hiány összességében fokozatosan stabilizálódik, az adósság/GDP-arány az erőteljesebb növekedésnek köszönhetően csökkenni fog. Marokkó államadóssága szerkezetének (75%-ban belföldi, dirhamban denominált és többnyire közép- és hosszú lejáratú) és az ország árfolyam-rendszerének (súlyozott rögzítés, állítható ingadozási sávokkal) köszönhetően meglehetősen ellenálló a külső sokkokkal szemben.

Erős külső pozíció a jelentős importigény ellenére

Bár a folyó fizetési mérleg hiányát meghatározó tényezők 2026-ban nagyjából változatlanok maradnak, a hiány mértéke kissé növekedni fog. Ez elsősorban a jelentős kereskedelmi hiány növekedésének tudható be. A foszfátexport, amely az elmúlt években élénk volt, a diammónium-foszfát árainak várható csökkenése miatt lassulni fog. Bár a marokkói autóipar továbbra is költségversenyképes, az európai gyenge kereslet nyomást fog gyakorolni az exportvolumekre. Hasonlóképpen, a ruházati cikkek exportja is továbbra is gyenge külső kereslettel szembesül majd. Az import az alacsonyabb olajárak ellenére is tovább fog növekedni, amit az infrastrukturális projektekhez szükséges berendezések beszerzése és a robusztus belföldi kereslet hajt majd. Marokkó strukturális kereskedelmi hiányát azonban nagyrészt ellensúlyozza a szolgáltatási többlet – amelyet az idegenforgalmi bevételek táplálnak –, valamint a másodlagos jövedelemtöbblet, amely az EU-ban és az Öböl-országokban letelepedett külföldi munkavállalóktól érkező erős pénzátutalásokból profitál. A hiányt külső hitelek és a közvetlen külföldi befektetések (a nettó beáramlás a GDP 1,5%-ára becsülhető) kényelmesen fedezik majd. A devizatartalékok, amelyek 2025 végén az import körülbelül 5,5 hónapnyi értékét fedezték, megfelelőek, és várhatóan 2026-ban is azok maradnak.

Választások közelednek feszült társadalmi légkörben

A 2021-es marokkói parlamenti választások jelentős változást hoztak a parlament összetételében, miután a Függetlenek Nemzeti Szövetsége (RNI) lett a legnagyobb párt: 395 képviselői helyből 102-t, a 120 fős szenátusban pedig 27 helyet szerzett. Vezetője, Aziz Akhannouch ezt követően koalíciós kormányt alakított az Autentikusság és Modernitás Pártjával (PAM, 87, illetve 19 mandátum) és az Istiqlal Párttal (PI, 81, illetve 17 mandátum), így mindkét házban abszolút többséget biztosítva magának. A Képviselőház következő választását 2026 szeptemberére tűzték ki. Akhannouch bejelentette, hogy nem vesz részt a következő parlamenti választásokon, így az RNI következő vezetője valószínűleg Mohamed Chouki lesz, aki jelenleg a parlamenti frakció elnöke. Várhatóan nagyjából ugyanaz a koalíció marad hatalmon, bár a mandátumok megoszlása kissé változhat, mivel az ellenzék túl széttagolt ahhoz, hogy kihívást jelentsen az RNI–PAM–PI szövetség számára. A társadalmi légkör azonban – amely már 2025-ben is feszült volt – megköveteli majd a pártoktól, hogy ne csupán a folytonosságot ígérjék, hanem a társadalmi problémákat is megfelelően kezeljék. Különösen az ország fiataljai és a politikai szféra közötti kapcsolat romlott az elmúlt években. Ez a 2025. októberi GenZ 212 tüntetésekben csúcsosodott ki, ahol a fő panaszok az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadások elmaradása voltak a sportinfrastruktúrára fordított túlzott kiadásokkal szemben, a lehetőségek hiánya (és a városi fiatalok magas munkanélküliségi rátája), a társadalmi egyenlőtlenség, valamint a politikai osztálytól való elidegenedés. Bejelentettek ugyan reformokat a politikai részvétel javítása és a közszolgáltatások további finanszírozása érdekében, de az új kormánytól ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban továbbra is nagy elvárások fogják övezni.

Külpolitikai szempontból az Algériával való kapcsolat továbbra is a fő feszültségforrás marad, mivel Algéria támogatja a Polisario Frontot, amely Nyugat-Szahara harmadát ellenőrzi. Bár a Spanyolországgal és Franciaországgal (Marokkó két legnagyobb kereskedelmi partnerével) fennálló diplomáciai kapcsolatok az elmúlt években javultak, miután mindkét ország jóváhagyta a nyugat-szaharai önkormányzatiságra vonatkozó marokkói tervet, az Európai Unióval fennálló általános kapcsolatok ebben a kérdésben továbbra is összetettek maradnak. Ennek ellenére Marokkó továbbra is kulcsfontosságú partner a migrációs áramlások ellenőrzése terén, és a kereskedelmi kapcsolatok is várhatóan erősödni fognak, mivel a marokkói iparágak egyre inkább beépülnek az európai értékláncokba. A jelenlegi geopolitikai környezetet figyelembe véve figyelemre méltó Marokkó szilárd kapcsolata az Egyesült Államokkal és annak jelenlegi kormányzatával. Ezt bizonyítja az a döntés, hogy 2026 januárjában aláírta Trump elnök „Board of Peace” chartáját, ezzel az első afrikai országgá válva, amely ezt meglépte. Marokkó továbbra is erősíteni fogja kapcsolatait a szubszaharai afrikai országokkal. E tekintetben a „dél–dél” együttműködés továbbra is kulcsfontosságú eleme az ország külpolitikájának olyan kiemelt projektek révén, mint az Afrikát és az Atlanti-óceánt összekötő gázvezeték, amely Nigériával és a legtöbb nyugat-afrikai országgal valósul meg.

Fizetés

A banki átutalások egyre népszerűbb fizetési eszközzé válnak mind a belföldi, mind a nemzetközi tranzakciók esetében. A csekkeket továbbra is széles körben használják fizetési eszközként, és hatékony adósságelismerő okmányoknak is minősülnek: az adósok ellen büntetőeljárás indítható, ha nem fizetik meg a tartozásukat. A váltók szintén vonzó fizetési eszközök, mivel diszkontálás, részletfizetés vagy átruházás útján rövid távú finanszírozási forrást jelentenek. Az ígérvényeket személyes adósságok, üzleti adósságok és ingatlanügyletek pénzügyi részleteinek rögzítésére használják. Ezek jogilag kötelező erejű szerződések, amelyek az adós nemteljesítése esetén bíróság előtt is felhasználhatók. Az ígérvény szilárd bizonyítékként szolgál a megállapodott fizetésről, és vitás esetben az adósságról.

Adósságbehajtás

Békés szakasz

A követelésbehajtásnak a békés megegyezésre irányuló kísérlettel kell kezdődnie. A hitelezők különböző eszközökkel (telefonhívások, írásbeli emlékeztetők, például hivatalos levelek, e-mailek vagy peren kívüli értesítések stb.) próbálnak kapcsolatba lépni adósukkal. A békés megegyezésre irányuló tárgyalások intenzívek lehetnek, és olyan szempontokat fednek le, mint a fizetési részletek száma, a tartozás leírása, a garanciák/biztosítékok és a türelmi időszakra eső kamat. A marokkói jog szerint az ügyvéd elismerheti az adós aláírását a fizetési tervek révén, amelyeket Marokkó illetékes hatóságai aláírnak, hitelesítenek és legalizálnak. A hitelezők ügyvédje ezt a fizetési megállapodást később, jogi eljárás esetén az adósság elismeréseként felhasználhatja.

Jogi eljárások

Marokkó jogrendszere a francia jogi hagyományokon alapul, bíróságai pedig az iszlám hagyományokon (amelyek kizárólag a peres felek személyi jogállására vonatkoznak). A bíróságok közé tartoznak a magánszemélyek közötti viták rendezéséért felelős helyi bíróságok (juridictions de proximité), az összes polgári ügyet kezelő elsőfokú bíróságok (tribunaux de première instance), a kereskedelmi bíróságok, amelyek az üzleti vitákkal foglalkoznak, a fellebbviteli bíróságok (cours d’appel), amelyek polgári és közigazgatási ügyekkel foglalkoznak, valamint a Kasszációs Bíróság (Cour de cassation).

Sürgősségi eljárások

Ha az adósság elismert okirathoz vagy ígérethez kapcsolódik, fizetési végzés szerezhető. Ehhez kérelmet kell benyújtani az illetékes bíróság hivatalához. A tartozást bizonyítani kell, és annak meghatározott összegűnek (azaz szabadnak), esedékesnek és nem vitatottnak kell lennie. Ha az alperes nyolc napon belül nem nyújt be védekezést, végrehajtható határozat szerezhető. Ha az alperes a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított nyolc napon belül védekezést nyújt be, az ügy visszakerül a rendes eljárásba. Az elsőfokú bíróság fellebbviteli tanácsa vagy a fellebbviteli bíróság azonban indokolt ítéletével a végrehajtást részben vagy egészben felfüggesztheti.

Rendes eljárás

A hitelező képviselője idézést küld az illetékes bírósághoz, amelyet a végrehajtó kézbesít az adósnak; az adós ezt követően a bíró által előírt határidőn belül jogi képviselőt vehet igénybe, és viszontkeresetet nyújthat be. Több tárgyalásra is szükség lehet az írásbeli beadványok cseréjéhez, a dokumentumok átadásához és a vonatkozó bizonyítékok bemutatásához.

A főtárgyalás időpontját a bíró határozza meg a peres beadványok előterjesztésének meghallgatására. A nyilvános tárgyaláson a bíró vezeti a vitát és a peres beadványok meghallgatását. Ezt követően az ügyet tanácskozásra bocsátják, hogy a bírák megvitathassák az ítélet tartalmát képező eszközöket, indokokat és a kihirdetést. A bírói tanácskozás után indokolt ítéletet hoznak. Az ítéletet általában átlagosan 14 hónapos határidőn belül lehet megkapni.

0

Jogi határozat végrehajtása

Miután minden fellebbezési lehetőséget kimerítettek, az ítélet jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik. A harmadik személyt terhelő végzések általában hatékonyak az adós vagyonának lefoglalására és eladására.

A marokkói jog szerint a kereskedelmi bíróságok kötelesek elismerni a külföldön hozott ítéleteket, még akkor is, ha az ítéletet hozó országgal nincs erről szóló egyezmény. Az elismerés és a végrehajtás érdekében a külföldi ítélet eredeti példányát a fellebbezési jog elvesztéséről szóló igazolással együtt be kell nyújtani a bírósághoz. Ha egy külföldi olyan jogerős ítéletet szerez, amelyet Marokkóban kíván végrehajtani, illetve ha marokkói ítéletet kíván külföldön végrehajtani, akkor exequatur-eljárást kell indítania. Kétféle végrehajtási eljárás létezik. Az első kizárólag marokkói sajátosság, míg a másodikat Marokkó és más országok – köztük Németország, Belgium, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Líbia – közötti kétoldalú bírósági megállapodás szabályozza.

Fizetésképtelenségi eljárások

A fizetésképtelenségi eljárásokat a Kereskedelmi Törvénykönyv V. könyve szabályozza. Ez rendelkezik a nehézségek megelőzéséről (figyelmeztető eljárás és békés rendezési eljárás), valamint a hivatalos fizetésképtelenségi eljárásokról (bírósági jogorvoslati eljárás és bírósági felszámolási eljárás).

A COVID-19-járvány miatt Marokkó két intézkedést hozott a fizetésképtelenségi eljárások keretében:

Az adós vállalatok számára lehetőséget biztosítottak arra, hogy eljárást indítsanak fizetési haladék iránti kérelem benyújtására, amely lehetővé teszi számukra a fizetések jogszerű felfüggesztését (amennyiben a fizetésképtelenséget a COVID-19 okozta).

A COVID-19 által érintett vállalatok számára nyújtott ösztönző hitel igénybevételének lehetősége.

RIADÓ ELJÁRÁS

A riasztási eljárást a vállalkozás partnerei vagy könyvvizsgálói (a vállalat által a pénzügyi helyzet rendezése érdekében megbízott külső könyvvizsgálók) kezdeményezik, akiknek nyolc napon belül értesíteniük kell a vállalat vezetőjét a helyzet rendezésére kínálkozó lehetőségekről. Ha 15 napon belül nem történik lépés a helyzet orvoslására, közgyűlést kell összehívni, amelynek a könyvvizsgáló jelentése alapján döntést kell hoznia a helyzet rendezéséről.

BÉKÉS MEGÁLLAPODÁSI ELJÁRÁS (BÉKÍTÉS)

A békés rendezési eljárást kizárólag olyan kereskedelmi társaság, kereskedő vagy kézműves kezdeményezheti, amely pénzügyi nehézségekkel küzd, de még nem került fizetésképtelen helyzetbe. Az eljárás megindítását követően az adós a bíróság felügyelete alá kerül. A bíróság ezt követően három hónapos, korlátozott időtartamra külső békéltetőt nevez ki, hogy segítse az adóst a hitelezőivel való megállapodás elérésében. Megállapodás köthető az összes hitelezővel vagy az adós „fő hitelezőivel”. A hitelezők jogosultak követelésük teljes összegére, de a békéltető javasolhat egy megállapodást, vagy a hitelezők – ha úgy kívánják – lemondhatnak a követelés egy részéről. A bíróság jóváhagyását követően a megállapodás hatálya alá tartozó adósságokkal kapcsolatos valamennyi bírósági eljárás a békés rendezési megállapodás időtartamára felfüggesztésre kerül.

VÉDELMI ELJÁRÁS

Ez a mechanizmus arra szolgál, hogy a vállalat átszervezhesse magát a további fennmaradás érdekében. Ahhoz, hogy igénybe vehesse, a vállalatnak igazolnia kell, hogy nem áll fizetésképtelen állapotban. Ugyanakkor e eljárás keretében továbbra is lehetséges a hitelezőkkel való tárgyalás annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a fizetésképtelenség és a csődeljárás. A vállalat fordul a bírósághoz, amely a védelmi eljárás megindításáról szóló ítéletet hoz. Az eljárás egy hat hónapos megfigyelési időszakkal kezdődik (amely egyszer meghosszabbítható), amelynek során a csődgondnok az ügyvezetővel együttműködve elkészíti a vállalat „gazdasági és társadalmi mérlegét” (BES) a vállalat számára: ez a nehézségek eredetéről, a jelenlegi pénzügyi helyzetről, a tervezendő korrekciós intézkedésekről és az azokból adódó kilátásokról szóló áttekintés. Ezen időszak alatt a vállalat megfelelő intézkedéseket hoz a helyzet javítására, és segíti a csődbiztost egy vészhelyzeti terv kidolgozásában. Az ilyen terv bíróság általi elfogadása jelzi a megfigyelési időszak végét és a tényleges terv kezdetét, amely legfeljebb öt évig tarthat. Ebben az esetben is az ügyvezető marad a vállalat élén, de mindenekelőtt a vállalat részesül a bíróság által kizárólag előírható radikális intézkedésekből:

az adósságok esedékességének felfüggesztése;

az egyéni végrehajtások leállítása;

az összes hitelező számára kötelezővé válik követeléseik bejelentése;

a kamatfizetés felfüggesztése.

BÍRÓSÁGI CSŐDKEZELÉS

Ez az eljárás csak azoknak az adósoknak áll rendelkezésre, akik fizetésképtelenné váltak (état de cessation de paiements), de pénzügyi helyzetük nem javíthatatlanul romlott. A bíróság kinevez egy fizetésképtelenségi bírót és egy hivatalnokot (a bíróság által a fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás keretében kinevezett személyt, aki egyben a szindikátus szerepét is betölti). Az eljárás során az adós vállalat és vezetése továbbra is a vállalat vagyonának birtokában marad, és az adós folytatja üzleti tevékenységét. A csődeljárás az adós vállalkozásának átszervezésével vagy felszámolásával zárulhat. A csődbiztosnak az eljárás megindításától számított négy hónapon belül jelentést kell készítenie a vállalat helyzetéről. Jelentésében a vagyonkezelő vagy az adós tevékenységének folytatására vonatkozó tervet, vagy a vállalkozás eladását, vagy pedig a felszámolást javasolja. A bíróságnak ezután a jelentés alapján döntést kell hoznia az adós sorsáról. Az eljárás során a hitelezők nem szavaznak közvetlenül az adós számára rendelkezésre álló lehetőségekről.

BÍRÓSÁGI FELSZÁMOLÁS

Az eljárást megindító ítélet az összes adósságot azonnal esedékessé és fizetendővé teszi; a hitelezőknek két hónapon belül be kell nyújtaniuk követeléseiket. A marokkói hitelezőknek két hónap áll rendelkezésükre a nyilatkozataik benyújtására; a külföldön lakó hitelezőknek négy hónapos határidő áll rendelkezésükre. A felszámolási eljárás a felszámolási osztalék kifizetése előtt idő előtt megszűnhet, ha az adósnak már nincs tartozása, a felszámoló rendelkezik elegendő pénzeszközzel az összes hitelező teljes kifizetéséhez, vagy az adósnak nincs elegendő vagyona a felszámolási eljárás költségeinek fedezésére.

A marokkói jog szerint nincsenek konkrét szabályok a követelések elsőbbségére fizetésképtelenség esetén. Ugyanakkor vannak bizonyos előnyben részesített hitelezők, mint például: a munkavállalók, az államkincstár, a szociális intézmények, a kollektív egyeztetés hitelezői, végül pedig a nem biztosított hitelezők.

Utolsó frissítés: 2026. január