Kedvező növekedési kilátások a gyengébb külső kereslet ellenére
A marokkói gazdaság 2025-ben jól teljesített a volatilis globális gazdasági környezet ellenére. A mezőgazdaság (amely 2024-ben a GDP 9%-át és a foglalkoztatás 27%-át tette ki) három egymást követő, aszály miatti gyenge termés után kezdett talpra állni, annak ellenére, hogy a termelési volumenek továbbra is körülbelül 10%-kal elmaradtak a 2021-es szinttől. A nyersanyag-kitermelő iparágak (foszfátok), az autóipar, az építőipar és a szolgáltatások (kiskereskedelem, turizmus, pénzügyek) továbbra is erőteljes növekedési motorok maradtak, amit az ezekbe az ágazatokba irányuló (belföldi és külföldi) befektetési áramlások is támogattak.
A lendület 2026-ban is nagyjából hasonló maradhat. Szélsőséges időjárási körülmények hiányában a mezőgazdaság továbbra is támogató tényező marad, mivel a termésre kedvezően hat majd a 2025 második felében várható javuló csapadékmennyiség. Az építőipar erős növekedési motor lesz, mivel a 2030-as FIFA világbajnokság előkészületei fellendítik az infrastrukturális beruházásokat, például a casablancai Mohamed V repülőtér új terminálját (a tervezett beruházás értéke 1 milliárd USD), a Tanger–Kenitra nagysebességű vasútvonal Marrákesig történő meghosszabbítását, valamint a Hassan II Stadiont (490 millió USD), amely a világ legnagyobb futballstadionjává válik. Ezen felül a hatóságok a gazdasági övezetekbe és logisztikai központokba (El Argoub, El Guerguerat, Dakhla) történő beruházások révén a déli tartományok gazdasági tevékenységének fellendítésére is törekednek. Az energetikai (különösen a megújuló energiaforrások) és a vízügyi (gátak) beruházások is folytatódnak az energetikai függetlenség elérése érdekében tett erőfeszítések részeként. A feldolgozóipar növekedése várhatóan visszaesik, elsősorban az európai autóipari kereslet gyengesége miatt, ami hatással lesz a termelésre és az exportvolumenre. A textil- és ruházati ágazatban is továbbra is gyenge marad a konjunktúra a visszaesett külső kereslet miatt. A szolgáltatások továbbra is a növekedés fő hajtóereje maradnak. A turisták száma, amely 2025-ben már elérte a 19,8 millió látogatóval a rekordmagasságot (+14% az előző évhez képest), várhatóan tovább fog növekedni, bár lassabb ütemben. A pénzügyi szolgáltatások továbbra is virágzóak maradnak, tekintettel Marokkó növekvő vonzerejére pénzügyi központként (a Casablanca Finance City révén), valamint a nagy marokkói bankok jelenlétére Nyugat- és Közép-Afrikában. A keresleti oldalon a beruházások maradnak az elsődleges hajtóerő, az állami beruházások az infrastruktúrára, a magánberuházások pedig a kiemelkedő teljesítményű iparágakra és szolgáltatásokra összpontosulnak. A fogyasztás is szilárd marad, amit a bérnövekedés, valamint az alacsony és stabil infláció támogat. Az infláció 2% alatt marad, és a várakozások jól rögzültek, így a központi bank (Bank al-Maghrib) valószínűleg megtartja jelenlegi monetáris politikai irányvonalát. A központi bank 2025 márciusa óta 2,25%-on tartja az irányadó kamatlábat.
A jelentős állami kiadások ellenére a költségvetési pálya továbbra is fenntartható
Bár a költségvetési pálya az elmúlt években javult, az államháztartási hiány csökkentése továbbra is nagyon fokozatos. A bevételek jelentősen nőttek (2025-ben a becslések szerint +16%-kal az előző évhez képest) a 2023 óta a jövedelem- és társasági adókra vonatkozó költségvetési konszolidációs intézkedéseknek, valamint a hozzáadottérték-adó és egyéb fogyasztási adókból származó magasabb bevételeknek köszönhetően, de a kiadások is emelkedtek (+15,6% ugyanebben az időszakban), amit a bérköltségek és a kamatfizetések jelentős növekedése okozott. 2026-ban a hasonló tendencia folytatódására lehet számítani, az államháztartási hiány enyhe javulásával. Az állami kiadások növekedését továbbra is a folyó kiadások fogják vezérelni, beleértve a bérköltségeket (+8,4%), mivel a közszféra havi minimálbérét 2025-ben 12,5%-kal emelték (4 000 MAD-ról 4 500 MAD-ra). Ezen felül az egészségügyre és az oktatásra fordított források várhatóan több mint 15%-kal növekednek a kormány által a 2025. októberi tüntetéseket követően tett vállalások részeként (lásd az alábbi szakaszt). Ezzel szemben a kamatfizetések és a beruházási kiadások várhatóan kissé csökkennek 2025-höz képest. Mivel 2026 választási év, és figyelembe véve a feszült társadalmi légkört, a kiadások túlléphetik a költségvetést. A bevételek növekedését továbbra is elősegíti az erős gazdasági tevékenység – mind a közvetlen, mind a közvetett adók tekintetében –, valamint a 2026-os költségvetési törvényjavaslatban az adórendszer javítása érdekében bevezetett további intézkedések. Ezek elsősorban az informális szektor gazdaságba való jobb integrálására, a csalás elleni küzdelemre és a fiskális szabályok harmonizálására összpontosítanak. Marokkó rugalmas hitelkeretét az IMF-nél (körülbelül 4,5 milliárd USD) 2025 áprilisában két évre meghosszabbították, és a hatóságok ezt elővigyázatossági intézkedésnek tekintik, amelyet kedvezőtlen gazdasági sokk esetén lehet igénybe venni. Mivel az államháztartási hiány összességében fokozatosan stabilizálódik, az adósság/GDP-arány az erőteljesebb növekedésnek köszönhetően csökkenni fog. Marokkó államadóssága szerkezetének (75%-ban belföldi, dirhamban denominált és többnyire közép- és hosszú lejáratú) és az ország árfolyam-rendszerének (súlyozott rögzítés, állítható ingadozási sávokkal) köszönhetően meglehetősen ellenálló a külső sokkokkal szemben.
Erős külső pozíció a jelentős importigény ellenére
Bár a folyó fizetési mérleg hiányát meghatározó tényezők 2026-ban nagyjából változatlanok maradnak, a hiány mértéke kissé növekedni fog. Ez elsősorban a jelentős kereskedelmi hiány növekedésének tudható be. A foszfátexport, amely az elmúlt években élénk volt, a diammónium-foszfát árainak várható csökkenése miatt lassulni fog. Bár a marokkói autóipar továbbra is költségversenyképes, az európai gyenge kereslet nyomást fog gyakorolni az exportvolumekre. Hasonlóképpen, a ruházati cikkek exportja is továbbra is gyenge külső kereslettel szembesül majd. Az import az alacsonyabb olajárak ellenére is tovább fog növekedni, amit az infrastrukturális projektekhez szükséges berendezések beszerzése és a robusztus belföldi kereslet hajt majd. Marokkó strukturális kereskedelmi hiányát azonban nagyrészt ellensúlyozza a szolgáltatási többlet – amelyet az idegenforgalmi bevételek táplálnak –, valamint a másodlagos jövedelemtöbblet, amely az EU-ban és az Öböl-országokban letelepedett külföldi munkavállalóktól érkező erős pénzátutalásokból profitál. A hiányt külső hitelek és a közvetlen külföldi befektetések (a nettó beáramlás a GDP 1,5%-ára becsülhető) kényelmesen fedezik majd. A devizatartalékok, amelyek 2025 végén az import körülbelül 5,5 hónapnyi értékét fedezték, megfelelőek, és várhatóan 2026-ban is azok maradnak.
Választások közelednek feszült társadalmi légkörben
A 2021-es marokkói parlamenti választások jelentős változást hoztak a parlament összetételében, miután a Függetlenek Nemzeti Szövetsége (RNI) lett a legnagyobb párt: 395 képviselői helyből 102-t, a 120 fős szenátusban pedig 27 helyet szerzett. Vezetője, Aziz Akhannouch ezt követően koalíciós kormányt alakított az Autentikusság és Modernitás Pártjával (PAM, 87, illetve 19 mandátum) és az Istiqlal Párttal (PI, 81, illetve 17 mandátum), így mindkét házban abszolút többséget biztosítva magának. A Képviselőház következő választását 2026 szeptemberére tűzték ki. Akhannouch bejelentette, hogy nem vesz részt a következő parlamenti választásokon, így az RNI következő vezetője valószínűleg Mohamed Chouki lesz, aki jelenleg a parlamenti frakció elnöke. Várhatóan nagyjából ugyanaz a koalíció marad hatalmon, bár a mandátumok megoszlása kissé változhat, mivel az ellenzék túl széttagolt ahhoz, hogy kihívást jelentsen az RNI–PAM–PI szövetség számára. A társadalmi légkör azonban – amely már 2025-ben is feszült volt – megköveteli majd a pártoktól, hogy ne csupán a folytonosságot ígérjék, hanem a társadalmi problémákat is megfelelően kezeljék. Különösen az ország fiataljai és a politikai szféra közötti kapcsolat romlott az elmúlt években. Ez a 2025. októberi GenZ 212 tüntetésekben csúcsosodott ki, ahol a fő panaszok az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadások elmaradása voltak a sportinfrastruktúrára fordított túlzott kiadásokkal szemben, a lehetőségek hiánya (és a városi fiatalok magas munkanélküliségi rátája), a társadalmi egyenlőtlenség, valamint a politikai osztálytól való elidegenedés. Bejelentettek ugyan reformokat a politikai részvétel javítása és a közszolgáltatások további finanszírozása érdekében, de az új kormánytól ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban továbbra is nagy elvárások fogják övezni.
Külpolitikai szempontból az Algériával való kapcsolat továbbra is a fő feszültségforrás marad, mivel Algéria támogatja a Polisario Frontot, amely Nyugat-Szahara harmadát ellenőrzi. Bár a Spanyolországgal és Franciaországgal (Marokkó két legnagyobb kereskedelmi partnerével) fennálló diplomáciai kapcsolatok az elmúlt években javultak, miután mindkét ország jóváhagyta a nyugat-szaharai önkormányzatiságra vonatkozó marokkói tervet, az Európai Unióval fennálló általános kapcsolatok ebben a kérdésben továbbra is összetettek maradnak. Ennek ellenére Marokkó továbbra is kulcsfontosságú partner a migrációs áramlások ellenőrzése terén, és a kereskedelmi kapcsolatok is várhatóan erősödni fognak, mivel a marokkói iparágak egyre inkább beépülnek az európai értékláncokba. A jelenlegi geopolitikai környezetet figyelembe véve figyelemre méltó Marokkó szilárd kapcsolata az Egyesült Államokkal és annak jelenlegi kormányzatával. Ezt bizonyítja az a döntés, hogy 2026 januárjában aláírta Trump elnök „Board of Peace” chartáját, ezzel az első afrikai országgá válva, amely ezt meglépte. Marokkó továbbra is erősíteni fogja kapcsolatait a szubszaharai afrikai országokkal. E tekintetben a „dél–dél” együttműködés továbbra is kulcsfontosságú eleme az ország külpolitikájának olyan kiemelt projektek révén, mint az Afrikát és az Atlanti-óceánt összekötő gázvezeték, amely Nigériával és a legtöbb nyugat-afrikai országgal valósul meg.

Europe
United Kingdom
United States of America
Djibouti
India
China
Turkey
Saudi Arabia