Tartós növekedés 2025-ben, de borús kilátások az energetikai szektorban
A gazdasági tevékenység 2025-ben lendületet vett. Az energiaágazatban (a GDP 30%-a) 2024 végén megfigyelt javulás folytatódott, amit a Cypre (a BP üzemelteti) és a Mento (EOG) tengeri gázprojektek termelésének 2025. áprilisában, illetve májusában történt megkezdése ösztönzött. Az energiaiparon kívüli szektorokban a feldolgozóipar (a GDP 6%-a), a pénzügyi szolgáltatások (6%) és az idegenforgalom (7,5%) élvezik a szilárd kereslet előnyeit.
A magánfogyasztás továbbra is erős marad, amit az alacsony infláció és a közszféra béreinek várható 10%-os emelése támogat. A hitelállomány bővülése (2025. márciusban éves szinten +8,8%) és a munkaerőpiac stabilizálódása – a 2024-ben tapasztalt enyhe munkanélküliség-növekedés után (2024. negyedik negyedévében 5,5% szemben a 2023. negyedik negyedévi 4,1%-kal), szintén támogatják a belföldi keresletet. Ezen felül a beruházásokat továbbra is a gázipari projektek és a fővárosi kikötői tevékenységek fejlesztése támasztja alá. Külső szempontból azonban Trinidad és Tobago új amerikai vámkorlátokkal szembesül. Míg az energiaexport (a teljes export 34%-a, amelynek 54%-a az USA-ba irányul) vámmentes, és a folyamatban lévő gázprojektek is fellendítik (az LNG-export 43%-os növekedése 2025 áprilisa és májusa között), addig a petrolkémiai termékek (a teljes export 16%-a), az acél és az alumínium (a teljes export 7,5%-a) valószínűleg a leginkább meg fogja érezni ezeknek az intézkedéseknek a hatását.
Az energiaágazat kilátásai azonban 2026-ra egyre borúsabbak. 2025. április 17-én a Trump-kormány bejelentette a Venezuelával közös határon fekvő gázmezők kitermelését engedélyező OFAC-engedélyek visszavonását, és 2025. május végéig adott haladékot az olajcégeknek a tevékenységek leállítására. Bár a Manakin-Cocuina-projekt – amelynek termelésbe állását eredetileg csak 2029-re várták – hosszabb távú növekedési hajtóerőt jelentett, az ország energiaipari kilátásait elsősorban a Dragon-megaprojekt leállítása zavarja meg. Ez a Shell által üzemeltetett mező 4 billió köblábas tartalékkal rendelkezik, és 2026-ban kellett volna üzembe állnia, hogy 2027-től LNG-vé alakítsák át. Célja az volt, hogy ellensúlyozza a hazai mezők termeléscsökkenését, és lehetővé tegye az ország számára, hogy megőrizze pozícióját a régió vezető LNG-, ammónia- és metanol-exportőreként. A projekt felfüggesztése ezért megakadályozza a venezuelai csővezetéken keresztül történő gázimportot, megzavarva annak feldolgozását és LNG-ként vagy petrolkémiai termékek formájában történő viszonteladását.
Az új kormány felülvizsgálja a féléves költségvetést
A 2024–25-ös pénzügyi évben a költségvetési hiány várhatóan tovább nő. A 2025. áprilisában hivatalba lépő új kormánynak a romló költségvetési helyzetet kellett kezelnie, amelyet Davendranath Tancoo pénzügyminiszter a Népi Nemzeti Mozgalom (MNP) vezette előző kormányzat rossz gazdálkodásának tulajdonított. Állítása szerint az előző kormányzat bizonyos alapvető kiadásokat, különösen az oktatás területén, alulbecsült a költségvetésben. Ennek fényében 2025 júniusában a parlament jóváhagyott egy 3,1 milliárd TT$-os költségvetés-növelést (az eredeti költségvetéshez képest +5%), amely főként a folyó kiadásokra (2,9 milliárd TT$) és fejlesztési projektekre (279 millió TT$) irányult. Ez az eredeti, közel 60 milliárd TT$-os (körülbelül 9 milliárd USD) költségvetésen felül jár, amely az előző kormány becslései szerint a GDP 2,9%-os hiányán alapult. Ezen felül az olajárra vonatkozó feltételezések lefelé történő módosítása (hordónként 77,8 USD-ről 66 USD-re) és a helyi LNG-ár ingadozása – amely az amerikai Henry Hub referenciaindexhez van indexálva (3,59 USD-ről 5 USD/MMBtu-ra) – hatással van az energiabevételekre (a teljes bevételek 25%-át), ami arra készteti az új kormányt, hogy az eredeti előrejelzés kétszeresére becsülje a költségvetési hiányt. A növekvő hiány tovább erősíti az államadósság emelkedő tendenciáját, amelynek külső része 2025 áprilisában a teljes összeg 32%-át fogja kitenni. A hiányt várhatóan helyi hitelfelvétellel és multilaterális hitelkeretek (CAF, IDB, IFC) igénybevételével fogják finanszírozni. A kormány emellett bejelentette, hogy racionalizálni kívánja bizonyos kiadásokat, például a magánbiztonsági szerződéseket és a hivatalos lakhatási költségeket. A bevételi oldalon 2025 májusában hatályon kívül helyezte a Trinidad és Tobago Adóhatóságot (TTRA) létrehozó 2021-es törvényt, amely egy független adóhatóságot hozott volna létre az adóbeszedés javítása és 1,5–3 milliárd dollár bevétel biztosítása céljából. A döntést a közszféra szakszervezeteinek tett választási ígéretek motiválták. A kormány megígérte, hogy megerősíti a jelenlegi Adóhivatalt (BIR), de az azonnali intézkedések hiánya veszélyezteti a bevételek stabilitását, amelyet már így is gyengít a szénhidrogén-függőség.
A jelenlegi többlet 2025-ben is tovább csökkent. Az új amerikai protekcionista intézkedések (az USA a legnagyobb vevő, a teljes export 41%-át adja) lassítják a petrolkémiai termékek exportját (2024-ben az export 25%-a az USA-ba irányult), különösen az ammónia és a metanol exportját, míg a szénhidrogén-export a Cypre és a Mento mezők termelésének megkezdéséből profitál. Az energiaipari bevételeket azonban a szénhidrogénárak csökkenése rontja. A szolgáltatási hiány csökken, mivel az idegenforgalmi szektor továbbra is fellendül. Az elsődleges jövedelemszámla továbbra is hiányt mutat az országban működő számos külföldi olajvállalat által hazautalt jövedelmek miatt. A szuverén vagyonalap (Heritage and Stabilization Fund) támogatásával a nemzetközi tartalékok továbbra is megfelelő szinten maradnak. Ezek 2024 végén 5,6 milliárd USD-t tettek ki, ami nyolc hónapnyi importnak felel meg. Végül a 2026-ra vonatkozó kilátások a folyó fizetési mérleg további többletét jelzik, ami a Dragon és a Manakin-Cocuina megaprojektek leállítása miatt várható, ami negatívan hat az LNG- és petrolkémiai exportra.
Az UNC nyerte a rendkívüli parlamenti választásokat
Trinidad és Tobago politikai helyzetét felkavarta a 2025. április 28-án tartott rendkívüli parlamenti választás, amelyre a 2025. januári, Keith Rowley volt miniszterelnök lemondását követően került sor. A választás Kamla Persad-Bissessar és az általa vezetett Egyesült Nemzeti Kongresszus (UNC, balközép) diadalmas visszatérését jelentette: a párt a szavazatok 54,2%-át szerezte meg, és a Képviselőház 41 mandátumából 26-ot nyert el, ezzel gyakorlatilag véget vetve a Népi Nemzeti Mozgalom (PNM, balközép) tízéves uralmát. Az UNC-t támogató Tobagói Néppárt (TPP) a PNM rovására megszerezte mindkét mandátumot Tobagón (egy félig autonóm szigeten). A szavazás továbbra is etnikai vonalak mentén alakul: az afro-trinidadiak hagyományosan a PNM-re, az indo-trinidadiak pedig az UNC-re szavaznak, míg a vegyes származásúak és más csoportok döntik el a végeredményt. A pártok győzelmét a választások előtti különösen feszült helyzet magyarázza. A leköszönő kormányt, amelyet már gyengített a 2024 2025 márciusában Keith Rowley és energiaügyi minisztere, Stuart Young között történt hatalomátadás, súlyosan érintették azok a politikai következmények, amelyek az amerikai hatóságok által 2025 április elején a határon átnyúló gázprojektekre kiadott engedélyek visszavonásából adódtak. Ez a döntés, amelyet diplomáciai kudarcként értelmeztek, hatékony választási érvként szolgált az ellenzék számára. Ezen felül a bűnözés visszaszorítására irányuló erőfeszítések kudarca – annak ellenére, hogy 2024. december végén rendkívüli állapotot hirdettek ki, amelyet három alkalommal meghosszabbítottak – aláásta a PNM hitelességét. A 2024-ben bejelentett 625 gyilkosság (100 000 lakosra vetítve 45,7) – ami történelmi csúcsot jelent – miatt a nemzetbiztonság vált a választók legfőbb aggodalmává. Az új Persad-Bissessar-kormány így háromszoros kihívással szembesül. Az első az, hogy korlátozott erőforrások és a Venezuelával közös, áteresztő határok mellett teljesítse a szervezett bűnözés elleni küzdelemre tett ígéreteit. Ezen felül végre kell hajtania a közszféra béremeléseit, miközben a már így is nyomás alatt álló államháztartást ismét egyensúlyba kell hoznia. Harmadszor, az új kormánynak egyensúlyt kell teremtenie az Egyesült Államok követelései és a nemzeti gazdasági szükségletek között.
Ennek fényében a Persad-Bissessar-kormánynak biztosítania kell Washingtont arról, hogy együttműködik a regionális biztonság terén, különösen a venezuelai bűnözői hálózatok ellen. Másrészt viszont fenn kell tartania a gazdasági kapcsolatait Caracas-szal, hogy kompenzálja a nemzeti gázkészletek csökkenését és megőrizze a petrolkémiai ipart. Bár a volt miniszterelnök fellebbezést nyújtott be az OFAC-engedélyekkel kapcsolatos amerikai döntés ellen, a Trump-kormányzat kompromisszumot nem tűrő álláspontja alig hagy teret a tárgyalásokra. Végül az ország fenntartja gazdasági kapcsolatait Kínával, különösen az Új Selyemút kezdeményezés keretében.

United States of America
Europe
Guyana
Brazil
Jamaica
China
United Kingdom