A kihívásokkal teli globális környezet ellenére is ellenálló gazdaság
A növekvő globális bizonytalanság ellenére a svéd gazdaság 2026-ig folytatja fokozatos fellendülését, és ez a lendület várhatóan 2027-ben is folytatódik. A belföldi kereslet erősödik, amit a bővülő fiskális politika, a reálbérek emelkedése és a háztartások fogyasztásának fellendülése támogat. Mivel az inflációs nyomás a korábbi csúcsokhoz képest enyhült, a bérnövekedés ismét meghaladja a fogyasztói árak emelkedését, ami hozzájárul a vásárlóerő helyreállításához. A munkaerőpiac továbbra is gyengébb, mint a visszaesés előtt, de javulás jeleit mutatja, ami támogatja a háztartások bizalmát és kiadásait. A megélhetési költségek nyomásának enyhítését célzó kormányzati intézkedések – ideértve az adócsökkentéseket és a háztartásoknak nyújtott célzott támogatást – szintén támogatják a gazdasági tevékenységet.
A monetáris politika várhatóan viszonylag stabil marad 2026 hátralévő részében, és a Riksbank valószínűleg nagyjából változatlan szinten tartja a kamatlábakat. Ha azonban a gazdasági növekedés tovább erősödik, és az inflációs nyomás újra felütné a fejét, 2027 folyamán fokozatos szigorítási ciklus kezdődhet. Eközben a lakáspiac több évnyi korrekciót követően úgy tűnik, stabilizálódott. Az ingatlanárak emelkedése – miután a háztartások alkalmazkodtak az új kamatkörnyezethez – várhatóan erősíteni fogja a háztartások bizalmát, a pozitív vagyonhatások pedig tovább támogatják a magánfogyasztást. A külső kockázatok mindazonáltal továbbra is jelentősek. Bár a svéd korona közelmúltbeli felértékelődése – a svéd vállalatok versenyképességének és a szolgáltatásexport folyamatos erősségének köszönhetően – csak korlátozott hatással volt az exportteljesítményre, a nemzetközi környezet továbbra is kihívásokkal teli. Az Európa nagy részén tapasztalható gyenge feldolgozóipari tevékenység, a kereskedelmi feszültségek és a globális ellátási láncokat övező folyamatos bizonytalanság korlátozhatja az exportnövekedést és az üzleti beruházásokat. Ennek eredményeként várhatóan továbbra is elsősorban a belföldi kereslet, és nem a külkereskedelem fogja hajtani Svédország gazdasági fellendülését.
A vállalati fizetésképtelenségek száma, amely 2024-ben elérte az elmúlt évtizedek legmagasabb szintjét, csökkenni kezdett. A 2025-ös stabilizálódás után a fizetésképtelenségek száma 2026 első felében körülbelül 6%-kal csökkent. A javulás üteme azonban várhatóan lassulni fog, különösen mivel a gyenge regionális kereslet és a magasabb működési költségek továbbra is hatással vannak bizonyos ágazatokra. A nyomás továbbra is érezhető a mezőgazdaságban, a közlekedésben, valamint az információs és kommunikációs technológiák területén. A jövőre nézve az exportorientált és energiaigényes iparágak – ideértve a vegyipart, a papíripart, a járműgyártást és a közlekedési szektor egyes területeit – várhatóan egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek majd a visszafogott külső kereslet, a növekvő versenynyomás és a tartós költségkorlátok miatt.
A növekvő államadósság továbbra is kezelhető
Svédország külső pozíciója várhatóan erős marad, annak ellenére, hogy az előrejelzési időszakban némi mérséklődés tapasztalható. A folyó fizetési mérleg többlete 2026-ban várhatóan kissé csökken, majd 2027-ben stabilizálódik, amit az árukereskedelem és a befektetési jövedelmek folyamatos többlete támogat. Bár a szolgáltatási mérleg valószínűleg továbbra is hiányos marad – részben a szellemi tulajdonhoz és az üzleti szolgáltatásokhoz kapcsolódó kifizetések miatt –, a robusztus elsődleges jövedelemáramlások és Svédország versenyképes exportszektora várhatóan továbbra is alátámasztja a szilárd általános külső egyenleget. Következésképpen Svédország várhatóan a kihívásokkal teli globális kereskedelmi környezet ellenére is megőrzi rugalmas nemzetközi pénzügyi helyzetét.
Az államháztartás várhatóan 2026-ban és 2027-ben mérsékelten gyengülni fog, mivel a kormány prioritásként kezeli a gazdasági támogatási intézkedéseket, az adócsökkentéseket, valamint a közszolgáltatásokra és a védelemre fordított kiadások növelését. Bár a javuló gazdasági helyzet várhatóan kiszélesíti az adóalapot és támogatja az állami bevételeket, ez valószínűleg nem fogja teljes mértékben ellensúlyozni a fiskális expanzió hatását. Ennek eredményeként a költségvetési hiány várhatóan valamelyest megnő, az államadósság pedig fokozatosan emelkedik. Mindazonáltal az adósságszint nemzetközi mércével mérve alacsony marad, ami a legtöbb fejlett gazdasághoz képest jelentős fiskális rugalmasságot biztosít Svédországnak.
A 2026-os választások előtt a védelem, a szociális ellátás és a migráció kerül a politikai figyelem középpontjába
A 2026 szeptemberére tervezett parlamenti választások máris befolyásolják a politikai és fiskális helyzetet. A jelenlegi kormány expanzívabb fiskális irányvonalat követ, amely a magasabb megélhetési költségekkel küzdő háztartások támogatását ötvözi a közszolgáltatásokba és az infrastruktúrába történő megnövekedett beruházásokkal. Ezen intézkedések és a javuló gazdasági kilátások ellenére a közvélemény-kutatások rendkívül szoros választási küzdelmet jeleznek. A választási eredménytől függetlenül széles körű politikai konszenzus van a gazdasági növekedés támogatása, a szociális szolgáltatások megerősítése és a magas védelmi kiadások fenntartása körül, ami arra utal, hogy a fiskális politika valószínűleg mind a jobbközép, mind a balközép kormányzat alatt támogató jellegű marad.
A geopolitikai fejlemények továbbra is meghatározzák a politikai prioritásokat. Svédország NATO-hoz való csatlakozását követően a védelmi kiadások jelentősen megnőttek, és várhatóan az elkövetkező években tovább emelkednek, jóval a történelmi átlag feletti szintre érve (a védelmi kiadások 2026-ban közel 20%-kal emelkedhetnek, és 2028-ban elérhetik a GDP körülbelül 3%-át). A katonai képességek megerősítése, a polgári felkészültség javítása, valamint az északi és európai partnerekkel való együttműködés fokozása a kormányzati politika központi elemeivé váltak.
A migráció továbbra is a politikai figyelem egyik fő területe. A közelmúltbeli reformok szigorították a tartózkodási engedélyre, az állampolgárságra és a munkaerő-migrációra vonatkozó követelményeket, ami egy általánosabb, a bevándorlási keretrendszer szigorítását célzó irányváltást tükröz. Az alacsonyabb nettó migrációs áramlásokkal együtt ezek a változások hozzájárultak a rendkívül gyenge népességnövekedéshez, ami új kihívásokat teremt a hosszú távú munkaerő-kínálat és a gazdasági növekedés szempontjából.

Germany
Norway
United States of America
Denmark
Finland
Netherlands
China