China
Europe
South Korea
Somalia, Somali Republic
Kazakhstan
India
North Macedonia
TurkeyA bányászati export és a beruházások 2026-ban is támogatni fogják a gazdasági tevékenységet
2026-ban a növekedés várhatóan felgyorsul az újratárgyalt koncessziós szerződésekből származó bányászati exportbevételek, a közös vállalkozások létrehozása, valamint az erőforrás-gazdálkodásnak a Mineral Wealth Fund nevű szuverén vagyonalapba történő központosítása révén. Az export értéke a „Safe Harbour” mechanizmusnak köszönhetően emelkedni fog, amely minimális árat határoz meg, és megakadályozza azokat az árazási gyakorlatokat, amelyek lehetővé teszik a multinacionális vállalatok számára, hogy nyereségüket adóparadicsomokba irányítsák át. A Tongo-bányában (keleten) a gyémánttermelés fokozatosan növekedni fog, részben ellensúlyozva a Koidu-bánya 2025. májusában bekövetkezett, határozatlan idejű leállását, amely az izraeli BSGR helyi leányvállalata és alkalmazottai között a munkakörülmények miatt kialakult vita nyomán következett be. A vasérc-export várhatóan 2026-ban is felgyorsul, köszönhetően a Marampa- és a Tonkolili-bányák (az ország nyugati, illetve középső részén) kapacitásbővítésének, valamint az utóbbihoz kapcsolódó magnetit-feldolgozó üzem megnyitásának. A vasfeldolgozó ipar fejlődése növeli az export értékét, és csökkenti az építőipar importfüggőségét. Végül az Afreximbank és az Africa Finance Corporation által finanszírozott Baomahun aranyprojekt már 2026-ban növelheti az aranyexportot.
A beruházásoknak szintén támogatniuk kell a növekedést, különösen az infrastruktúra és a bányászat területén, például a Lungi és Freetown közötti híd építésével – amelyet a finanszírozás hiánya miatt hosszú ideig halogattak, és végül az amerikai Acrow csoport vállalt magára –, az utak modernizálásával, valamint a kikötői kapacitás, illetve a víz- és villamosenergia-hálózatok bővítésével. Ezeket a projekteket elsősorban olyan multilaterális partnerek finanszírozzák, mint az Afrikai Fejlesztési Bank, a Világbank, az Európai Unió és a Millennium Challenge Corporation (MCC). A beruházások az energetikai szektorra is kiterjednek: Freetown közelében egy 50 MW-os naperőmű épül majd francia és brit fejlesztési bankok, valamint a dán Frontier Energy alap támogatásával. Az üzembe helyezés 2026-ra van tervezve. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió finanszírozza egy sor kis közösségi naperőmű telepítését, amelyek összesen 5,2 MW teljesítményt képviselnek. Ezek a kezdeményezések azonban méretükben messze elmaradnak a Bumbuna 2 vízerőmű-projekttől (153 MW), amelynek üzembe helyezése – amelyet eredetileg 2026-ra terveztek – késedelmet szenved az építésért felelős brit vállalat, a Joule Africa, és a Sierra Leone-i kormány közötti vita miatt.
Az infrastruktúra fejlesztése – ideértve a villamosenergia-ellátás javítását is – elősegíti a növekedést, elsősorban az export és a belföldi kereskedelem átszállításának megkönnyítésével, de a helyi gazdasági tevékenység ösztönzésével is. Ezen felül a mezőgazdasági tevékenység fejlődése (amelyet támogatások és beruházások tesznek lehetővé, de amely éghajlati kockázatoknak van kitéve), a szigorú monetáris politika, valamint az importált üzemanyag és rizs alacsonyabb árai által lehetővé tett mérsékelt infláció várhatóan a magánfogyasztás növekedéséhez vezet.
A költségvetési konszolidáció fáradságos folyamata
Az IMF-fel kötött megállapodás keretében 2025 elejére kitűzött jelentős államháztartási hiánycsökkentést akadályozta, hogy az adótörvények nem megfelelő betartása miatt nehézségekbe ütközött a várt áfa-bevételek beszedése. A kormány ezt figyelembe vette, és 2025 júliusában módosította a költségvetést: a beruházási kiadásokat a GDP két százalékpontjával csökkentette, és így ténylegesen csökkentette a hiányt – bár a vártnál kisebb mértékben. Az államháztartás konszolidációja várhatóan 2026-ban is folytatódik, bár az államháztartást továbbra is terhelik az adósságkamat-fizetések (a 2025-ös bevételek 42%-a), amelyek főként belföldi jellegűek; ezek nélkül az államháztartás enyhe többletet mutatna. A bányászati exportból származó megnövekedett bevételek mellett a bevételek várhatóan a társasági adókulcs emelése, a magasabb üzemanyag-jövedéki adók és útdíjak, a „luxus” termékekre vonatkozó áfa-mentességek eltörlése, valamint a multinacionális vállalatok adócsalása elleni küzdelemnek köszönhetően is növekedni fognak. Folyamatos erőfeszítések történnek az adóigazgatás hatékonyságának javítására. A kiadások a bevételeknél lassabban fognak növekedni: a működési kiadások növekedése a köztisztviselők bérére irányul (20%-os emelés 2026 szeptemberétől), az egészségügyi és oktatási szektorban a köztisztviselők számának növelésével; a beruházások a mezőgazdaságra és az infrastruktúrára összpontosulnak; a szociális kiadások elsősorban a legszegényebb háztartásokat célozzák meg, és a támogatásokra, a szegény közösségekben történő infrastrukturális fejlesztésekre, valamint a foglalkoztatáspolitikára irányulnak.
Az adósság/GDP-arány várhatóan továbbra is lassan csökken, de továbbra is magas szinten marad. Az adósság belföldi része – amely a teljes adósság 42%-át teszi ki, beleértve a 2%-os hátralékot is – háromnegyed részben egyéven belüli lejáratú, 30%-os reálkamatú kincstárjegyekből, egynegyed részben pedig hosszabb lejáratú kincstárkötvényekből áll. A devizában denominált adósságot multilaterális (az adósság teljes összegének 46%-a) és bilaterális (7%) hitelezők – nevezetesen a Kuvaiti Állami Alap, Dél-Korea és Kína – tartják kedvezményes feltételek mellett. A fennmaradó rész (5%) kereskedelmi követeléseket érint. A túlzott eladósodottság kockázata továbbra is magas.
2026-ban a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan tovább csökken majd, köszönhetően annak, hogy a nyersanyag-export – mind az árak, mind a mennyiség tekintetében – gyorsabban növekszik, mint a beruházási projektekhez kapcsolódó import. Ezt a hiányt a pénzügyi és tőkeáramlási mérlegek többlete fogja finanszírozni, amelyet a közvetlen külföldi befektetések (Kínából, az USA-ból, Németországból, és Belgiumból érkező) ösztönzésére, valamint elsősorban a multilaterális partnerek (EU, Világbank, Afrikai Fejlesztési Bank, MCC) által nyújtott projektkölcsönök és projekt-támogatások révén, továbbá az IMF 2028. január végéig tartó kiterjesztett hitelkeret-programja révén. A devizatartalékok várhatóan kissé javulni fognak, de továbbra is alig haladják meg az egyhavi importértéket.
A régió viszonylag stabil és demokratikus állama
Az ország a 2002-es polgárháború vége óta viszonylag stabil. Országos szinten az ország egykamarás, többpárti köztársaság, ahol az elnök egyben államfő és kormányfő is, és a törvényhozói hatalmat a Képviselőházzal osztja meg. Helyi szinten örökletes, klánalapú feudális rendszer működik. Julius Maada Bio elnök, aki 2018 óta tölti be tisztségét, 2023-ban újraválasztásra került, miközben pártja – a Sierra Leone-i Néppárt, egy főként a mende etnikai csoport által támogatott szociáldemokrata párt – kényelmes többséget (a 135 mandátumból 81-et) szerzett a parlamenti választásokon. Az eredményeket a nemzetközi megfigyelők és az ellenzék is vitatta; az All People’s Congress (szocialista párt, amelyet főként a temne etnikai csoport támogat) bojkottálta a parlamenti üléseket, és 2023 októberéig megtagadta a hivatali eskü letételét, mielőtt a pártok végül 2024 júliusában megállapodásra jutottak a végrehajtandó intézményi reformokról.
Nemzetközi szinten Kína továbbra is a fő kereskedelmi partner és a közvetlen külföldi befektetések legnagyobb forrása, főként a bányászati szektorban, a Tonkolili vasércbányát tulajdonló Leone Rock Metal csoporton keresztül. A 2016-ban aláírt stratégiai partnerség részeként Kína orvosi segítséget nyújt – így tett például az ebola- és a Covid-19-járvány idején is –, valamint támogatja az országot az infrastruktúra-építésben. Az Egyesült Államok igyekszik ellensúlyozni ezt a befolyást. Az USAID megszűnése ellenére az Egyesült Államok továbbra is jelentős pénzügyi partner marad a freetowni híd finanszírozása révén. Emellett támogatást nyújt napenergia-erőművek építéséhez és az elektrifikációhoz – nevezetesen az MCC-től származó 480 millió dolláros segély révén –, amelynek kifizetései az intézményi fejlődéstől függenek.
Sierra Leone számos regionális szervezet tagja, köztük az ECOWAS-é, amely előmozdítja a gazdasági együttműködést és integrációt, a közös közlekedési és távközlési infrastruktúra kiépítését, valamint a békefenntartást. A 2002-ben véget ért polgárháború óta az ország jó kapcsolatokat ápol közvetlen szomszédaival, Guineával és Libériával, és rendszeresen véleményt cserél a határon átnyúló folyók és tavak kezeléséről, valamint a biztonságról és a stabilitásról. Ezek a tárgyalások a Mano-folyó Unió keretében zajlanak, amelybe Elefántcsontpart is bekapcsolódik.