A Coface által tizedik alkalommal publikált lengyelországi fizetési felmérés 326 vállalat válaszai alapján a fizetési magatartás egyértelmű romlását mutatja. Az átlagos fizetési késedelem 53 napra emelkedett, ami a 2021 óta mért legmagasabb érték.
Ez a kedvezőtlen trend éles kontrasztban áll Lengyelország 2025-ben tapasztalt erőteljes gazdasági teljesítményével, amikor a GDP 3,6%-kal bővült, elsősorban a dinamikusan növekvő belföldi keresletnek köszönhetően. Ugyanakkor a növekvő munkaerőköltségek, a tartósan magas kamatszint, valamint a fizetésképtelenségek rekordmagas száma (6 566 eset) jelentős terhet rótt a vállalatokra, ami összességében kedvezőtlenebb működési környezetet teremtett – annak ellenére, hogy Lengyelország továbbra is Európa egyik leggyorsabban növekvő nagy gazdasága.
Fizetési feltételek: további enyhülés
A fizetési határidők továbbra is jelentős mértékben hosszabbodnak, az átlagos fizetési idő 42,2 napról 54,1 napra emelkedett, ami a 2017-es felmérés óta a legmagasabb érték. Bár a 30 nap alatti fizetési határidőt alkalmazó vállalatok aránya továbbra is a legnagyobb (35%), egyre elterjedtebbé válnak a közepesen hosszú, 61–150 napos fizetési feltételek. A leghosszabb átlagos határidők továbbra is a fémiparban (72 nap) figyelhetők meg, ezt követik az információs és kommunikációs technológiai (ICT) vállalatok, majd az építőipar szereplői.
Az ábra adatai .xlsx formátumban
Fizetési késedelmek: romló fegyelem
A fizetési késedelmek a legtöbb ágazatban tovább növekedtek. A leghosszabb átlagos késedelmeket jelenleg a fémipar (64 nap), az agrár‑élelmiszeripar (61 nap), valamint az építőipar (59 nap) mutatja. Jelentősen visszaesett azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek teljes mértékben mentesek a késedelmes fizetésektől: 14,6%-ról 8,5%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan számottevően nőtt azon cégek aránya, amelyeknél a lejárt követelések a forgalom több mint 20%-át teszik ki.
A követeléskezelési gyakorlatokat tekintve továbbra is a belső kontroll és a házon belüli behajtás a legelterjedtebb megoldás (38%). Ugyanakkor egyre gyakoribb a külső követeléskezelő szolgáltatók bevonása is, amelynek aránya 34%-ra emelkedett.
Az ábra adatai.xlsx formátumban
Erősödő kínai verseny
Az idei felmérés egyre erőteljesebb kínai versenyhatásra mutat rá: 2025-ben a Kínából Lengyelországba irányuló import 11,4%-kal bővült, miközben a lengyel kivitel Kínába 7,5%-kal csökkent.
A leginkább érintett ágazatok közé tartozik az agrár‑élelmiszeripar, a vegyipar és az autóipar. Utóbbi különösen szemléletes példa, hiszen a kínai gyártók egyre szélesebb körben jelennek meg rendkívül versenyképes termékekkel, különösen az elektromos járművek (EV) szegmensében. A kínai cégek részéről érkező fokozódó verseny leggyakrabban említett hatása az árrésekre nehezedő nyomás (a válaszadók 40%-a szerint), valamint az árverseny erősödése (34%).
2026-os kilátások: fokozatos normalizálódás és növekvő optimizmus
A kihívások ellenére a megkérdezett vállalatok továbbra is bizakodóan tekintenek a következő évre – 48% javulást vár üzleti teljesítményében, míg mindössze 8% számít visszaesésre. A tanulmány előrejelzése szerint Lengyelország GDP növekedése 2026-ban 3,8%-ra gyorsulhat, amelyet az EU-s források hatékonyabb felhasználása és a költségnyomás enyhülése is támogat. A kedvezőbb gazdasági kilátásokra való tekintettel a Coface A3-as szintre javította Lengyelország országkockázati besorolását.
> Töltse le a tanulmányt a további részletekért!
