A La Niña várható visszatérése hatással lehet a globális mezőgazdasági termelésre 2026-ban
Az ENSO-jelenség októberben La Niña-fázisba lépett. A Világ Meteorológiai Szervezet (WMO) és a Columbia Egyetem előrejelzései szerint a La Niña 2025 negyedik negyedévében térhet vissza, és hatása 2026 elején válik észrevehetővé.
Ha ez beigazolódik, forgatókönyvünk szerint az ázsiai mezőgazdasági termelésre pozitív hatással lenne, 2026-ban erősebb monszun tevékenység várható, míg Dél- és Észak-Amerikában, valamint Dél-Afrikában kedvezőtlen hatásokkal kell számolni. A La Niña valószínűleg az átlagosnál hidegebb időjárást is hoz majd az északi félteke egyes részeire a 2025–2026-os téli szezonban – különösen Kanadában, az Egyesült Államok északi részén, Kínában, Japánban és a Koreai-félszigeten –, ami potenciálisan megnövelheti a fűtéssel kapcsolatos energiafogyasztást. Végül pedig nőhet a helyi szélsőséges időjárási események kockázata, különösen a Mexikói-öbölben kialakuló hurrikánok valószínűsége.
A globális gabonatöbblet megszünteti a közelmúltbeli ellátási bizonytalanságot
A FAO előrejelzései szerint a globális gabonatermelés 2025-ben várhatóan 2%-kal nő az előző évhez képest (miután 2024-ben nulla növekedés volt tapasztalható), és ebben az évben eléri a 2 911 millió tonnát, ezzel meghaladva a 2023-ban felállított korábbi rekordot (2 856 millió tonna). Mivel a kereslet stabil marad (2 733 Mt, +0,5%), az elkövetkező évben a kínálat várhatóan többletet fog mutatni. A búza-, kukorica- és rizstermelés pozitívan fog hozzájárulni ehhez, amit a megművelt területek bővülése és a különösen kedvező hozamelőrejelzések ösztönöznek. A regionális különbségek várhatóan jelentősek lesznek. Európában valószínűleg vegyes helyzet alakul ki: javulnak a búzatermés kilátásai, de gyengébbek a kukoricatermelés kilátásai. Latin-Amerika és Ázsia lesznek a gabonakínálat növekedését meghatározó kulcsfontosságú régiók, elsősorban a növekvő kukorica- és szójatermelésnek köszönhetően. Ezzel szemben Észak-Amerikában nagyobb a bizonytalanság, mivel a búzatermelés várhatóan enyhén csökkenni fog, különösen az Egyesült Államokban.
Miután 2024-ben meredek visszaesést regisztráltak, az Európai Unió (EU) gabonatermelése várhatóan 2025-ben ismét emelkedni fog, köszönhetően a kedvező csapadékmennyiségnek és vetési körülményeknek Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban az év első felében. Ugyanakkor ezekben az országokban a nyári átlag feletti hőmérséklet negatívan befolyásolhatja a kukorica terméshozamát. Az EU által július 1-jétől bevezetett, az orosz és belorusz műtrágya-importra vonatkozó vámkorlátozások szintén hatással lehetnek az európai gabonatermelők ellátási láncaira és termelési költségeire.
Az Atlanti-óceán túloldalán a búzatermelés kilátásai vegyesek. Kanadában a termelés várhatóan a tavalyi szint közelében marad. Az Egyesült Államokban viszont a tartós aszály miatti aggodalmak miatt a búzatermelés enyhe csökkenése (3% az előző évhez képest) várható. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a másodlagos gabonafélék (kukorica, szójabab) termelése várhatóan növekedni fog; a FAO becslése szerint a vetés területe 5%-kal nő majd 2024-hez képest.
Ázsiában az indiai forró és száraz időjárás miatt lefelé módosították az országos termelési előrejelzéseket. Az USDA szerint azonban a széles körű öntözés enyhítette a hatást, és 2025 várhatóan rekordtermésű búzatermésű év lesz. A Közel-Keleten a geopolitikai instabilitás továbbra is kockázatot jelent. A Hormuzi-szoroson átmenő tengeri forgalom esetleges zavarai veszélybe sodorhatják az ázsiai országok műtrágyaellátását a 2026-os szezonban. Olyan országok, mint India, különösen függnek a szoroson át szállított, az Öböl-menti országokból származó műtrágyaimporttól.
A déli féltekén a másodlagos gabonafélék 2025-ös betakarítása már folyamatban van. Összességében a kukoricatermelés meghaladta a tavalyi szintet és az ötéves átlagot is. Brazíliában a kedvező árvárakozások hozzájárultak a vetésterületek becsült növekedéséhez, és az általában jó időjárási körülmények várhatóan szerény hozamnövekedést tesznek lehetővé. Argentínában a kedvező csapadékmennyiségnek köszönhetően emelkedtek a kukoricatermelési előrejelzések, bár a termelés valószínűleg az ötéves átlag alatt marad. Dél-Afrikában a kedvező időjárási körülmények miatt 2025-ben javulás várható a gabonatermésben, az aszály sújtotta 2024-es szezon után.
A kínálati hiány továbbra is nyomást gyakorol a gabonán kívüli mezőgazdasági nyersanyagok piacára
A gabonaféléktől eltérően más mezőgazdasági nyersanyagok termelési hiányokkal küzdenek – a kakaó esetében strukturálisan, a cukor esetében pedig inkább szórványosan. A tartósan erős kereslet mellett a termelés bármilyen visszaesése nyomást gyakorol az egész értékláncra. Az ellátási láncok koncentrációja tovább növeli ezeknek a piacoknak a sebezhetőségét. Például Elefántcsontpart és Ghána együttesen a globális kakaótermelés 60%-át adja. Ghána termelése azonban 2021 óta közel 50%-kal visszaesett, míg Elefántcsontparton a termelés stagnál. A termelés visszaesése mindössze két év alatt megháromszorozta a nemzetközi kakaóárakat, amelyek jelenleg a 2015–2019-es átlag négyszeresén stabilizálódnak. Hasonló tendencia figyelhető meg a kávépiacon is, ahol az árak az elmúlt két évben megduplázódtak. A nyugat-afrikai (a kakaó esetében) és délkelet-ázsiai (a kávé esetében) kedvezőtlen időjárási körülmények, a terméshozamok strukturális csökkenésével és a termelők alacsony jövedelmével párosulva, súlyosan terhelték a termelést a folyamatosan növekvő kereslet mellett.
2025-ben az egyre fokozódó kereskedelmi feszültségek aláássák a globális agrár-élelmiszeripari szektort
Az agrár-élelmiszeripari termékek a kereskedelmi háború kulcsfontosságú elemei. Az Európai Unió jelenleg úgy tűnik, hogy a leginkább kitett régió, tekintettel az agrár-élelmiszeripari termékek exportjában betöltött jelentős részesedésére. Franciaország, Spanyolország és Olaszország különösen érzékeny az Egyesült Államokba irányuló agrár-élelmiszeripari export visszaesésére, és közvetlenül érintik őket a Trump-kormányzat által bevezetett magasabb vámtarifák. A bor- és brandy-, a tejtermék- és a cukrászati szegmensek tűnnek a legnagyobb kockázatnak kitettnek. Ahelyett, hogy Kínában 2024 októberétől adót vetettek volna ki az európai szeszes italokra (különösen a konyakra), 2025 júliusától ezekre a termékekre kötelező minimális vámot vetettek ki, mint megtorló intézkedést az európai vámok ellen, amelyeket a kínai elektromos járművekre vetettek ki. Kína a francia konyak második legnagyobb exportpiaca, az export közel 20%-át adja, az Egyesült Államok (40%) mögött. Ez a két ország kritikus jelentőségű az ágazat számára, tekintve, hogy a francia konyaktermelés 95%-át exportálják.
A kereskedelmi háború az amerikai gabonatermelőket is érintheti. A kínai megtorló intézkedések elsősorban az amerikai mezőgazdasági termékeket célozzák meg, 10–15%-os vámokkal, beleértve a szójababra kivetett 10%-os vámot is. Kína a világ legnagyobb szójabab-importőre és az amerikai szójabab legfőbb exportcélpontja. Kína már Trump első elnöki ciklusában, 2018-ban is célba vette az amerikai szójababot, ami miatt az export 75%-kal zuhant vissza, a 2017-es 12 milliárd USD-ről 2018-ban 3 milliárd USD-re. A kínai import újabb visszaesése valószínűleg lefelé nyomná az amerikai szójabab árait. Alternatív piacokhoz (pl. az EU-hoz) való garantált hozzáférés nélkül az amerikai termelők súlyosan megszenvednék Trump vámintézkedéseit.
Ráadásul az amerikai mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat egyes részei nagymértékben függnek a külföldi munkaerőtől. Például a húsfeldolgozásban a munkaerő 21%-a, a növénytermesztésben pedig 42%-a illegális bevándorló. Ezeket az ágazatokat súlyosan érinthetné az amerikai bevándorlási politika szigorítása. Rövid távon ez valószínűleg munkaerőhiányhoz és a gazdasági tevékenység lelassulásához vezetne, ami potenciális bevételkiesést jelentene a vállalkozások számára. Hosszabb távon a termelési költségek várhatóan emelkedni fognak, amit a legális külföldi munkavállalók és az amerikai állampolgárok magasabb bérei okoznak. Az amerikai gazdasági növekedés lassulása mellett – a Coface 1,0%-os GDP-növekedést jósol 2025-re – az ágazatban működő vállalatok a csökkenő árrések és a gyengülő kereslet kettős kihívásával szembesülnek majd.
A főbb mezőgazdasági nyersanyagok kilátásai 2025-re
Búza – A FAO legfrissebb előrejelzései szerint a búzatermelés 2025-ben 800 millió tonnát fog elérni, ami megegyezik az előző évi termeléssel (+0,3% évről évre). A globális kereslet várhatóan stabil marad 2025-ben. Ennek eredményeként arra számítunk, hogy a búza ára viszonylag alacsony szinten marad, körülbelül 180 USD/t (-7% évről évre).
Kukorica – A FAO szerint a globális kukoricatermelés 2025-ben rekordmagasságba emelkedik, 2024-hez képest becslések szerint 3,5%-kal nőve, és eléri a mintegy 1,2 milliárd tonnát. A növekedést elsősorban a brazíliai és indiai terméshozamok javulása hajtja, ahol az állati takarmány iránti belföldi kereslet és az ipari felhasználás ösztönözte a vetés kiterjesztését. Ezzel szemben az EU-ban csökkenés várható a kedvezőtlen időjárás és a felülvizsgált vetési területek miatt. A globális kukoricafogyasztás is várhatóan enyhén emelkedni fog (+0,3% az előző évhez képest), elérve az 1,5 milliárd tonnát, amit a takarmányozásban és az iparban történő megnövekedett felhasználás támogat. 2025 első felében a globális kukoricapiac árai jelentősen csökkentek a Dél-Amerikából érkező bőséges kínálat miatt. Középtávon az árak várhatóan továbbra is csökkenő tendenciát fognak mutatni. Az évre 200 USD/t átlagárat jósolunk, ami körülbelül 2%-os csökkenést jelent 2024-hez képest.
Szójabab – A FAO szerint a globális szójabab-termelés 2025-ben várhatóan enyhén növekedni fog (+1,4%, 427 Mt), az előző szezon 6%-os növekedését követően. A növekedés főként Brazíliára koncentrálódik, míg Argentínában és az Egyesült Államokban a termelés stabil marad. Csak Európában, különösen Franciaországban várható csökkenés a szerény termelési volumenben. A keresleti oldalon Kína volt a globális kereslet fő hajtóereje, amely most stabilizálódik. Míg Peking már átirányította importját az Egyesült Államoktól (-31% 2017 óta) Brazília felé (+48% ugyanebben az időszakban), a kínai vámhatóságok által a vámokkal kapcsolatban hozott legutóbbi megtorló intézkedések valószínűleg még tovább erősítik ezt a tendenciát. Ezért 2025-re viszonylag stabil árakat várunk (8% évről évre), körülbelül 375 USD/t szinten.
Rizs – A FAO szerint a globális rizstermelés 2025-ben várhatóan ismét növekedni fog, elsősorban a termőterületek közel 1%-os bővülése miatt. A termelés rekordszintet, 552 millió tonnát ért el hántolt egyenértékben. A rizsfogyasztás növekedése továbbra is erős marad (+2% az előző évhez képest), amit elsősorban több afrikai ország hajt. A fogyasztás várhatóan minden idők legmagasabb szintjét fogja elérni. Az indiai rizsexport tavaly októberi újraindítása szintén hozzájárult az árak csökkenéséhez a nemzetközi piacokon. 2025-re 400 USD/t-os árat jósolunk, ami közel 30%-os csökkenést jelent a 2024-es átlaghoz képest.
Agrár-élelmiszeripar
