A nyári hónapokban a nyersanyagpiacok valamennyi szegmensében jelentős áremelkedés volt tapasztalható. Az árak emelkedését egyszerre több tényező hajtja: a Közel-Keleten fokozódó geopolitikai feszültségek, az El Niño időjárási jelenség visszatérése, az éghajlati anomáliák, valamint az energiaátmenethez kapcsolódó növekvő nyersanyagigény. Ezek a folyamatok egyaránt felfelé hajtják az energia-, a mezőgazdasági és az ipari nyersanyagok árait.
Jelenleg egyetlen nyersanyag sem tűnik védettnek az áremelkedésekkel szemben. Az energiaforrások, a fémek és a mezőgazdasági termékek egyaránt teljes mértékben megérzik a geoökonómiai zavarok és az éghajlati sokkok hatásait.
Egyelőre kevés jel utal arra, hogy az év végéig fordulat következne be a piaci trendekben, és valószínűleg a jelenlegi helyzet ennél hosszabb távon is fennmaradhat.
– Simon Lacoume, a Coface ágazati közgazdásza.
Újra erősödnek az energiapiaci kockázatok
A nyár viszonylag nyugodt kezdete után az Egyesült Államok és Irán közötti újabb csapások, valamint a húszik Szaúd-Arábia elleni támadásai ismét aggodalmakat keltettek az energiaellátási útvonalak biztonságával kapcsolatban. Az alacsony készletszintek mellett az olajárak gyorsan visszatértek emelkedő pályájukra (1. ábra). A Brent típusú nyersolaj ára újra meghaladta a hordónkénti 100 amerikai dollárt, amire legutóbb május 22-én volt példa. A finomított termékek ennél is jelentősebb drágulást mutattak: a dízel ára 30%-kal, a repülőgép-üzemanyagé pedig 35%-kal emelkedett júniushoz képest, elsősorban a fekete-tengeri, öböl menti és oroszországi finomítói kapacitásokat érintő fennakadások miatt. A Coface egyelőre fenntartja 2026-ra vonatkozó előrejelzését, amely szerint az olaj átlagos ára hordónként 85 amerikai dollár lesz. A közelmúltbeli eszkaláció ugyanakkor egyértelműen a további áremelkedés irányába tolta el a kockázatokat.
Hasonló folyamatok figyelhetők meg a földgázpiacon is. Európában a földgáz ára 12%-kal emelkedett, és az alacsony készletszintek, valamint a cseppfolyósított földgázért (LNG) folyó egyre intenzívebb verseny hatására 2023 óta nem látott magasságokba emelkedett. A nyári hőhullámok Európában és Ázsiában egyaránt növelték a hűtéshez kapcsolódó energiaigényt, miközben az alacsony vízállás mindkét régióban visszavetette a vízenergia- és atomenergia-termelést.
Fokozódó klímanyomás a mezőgazdasági piacokon
A mezőgazdasági nyersanyagok is jelentősen hozzájárulnak az általános árnövekedéshez. A főbb gabonafélék, köztük a búza, a kukorica és a rizs globális terméshozama éves összevetésben 2%-kal csökkent. Európában az ismétlődő hőhullámok egyre nagyobb terhet rónak a mezőgazdasági termelésre, miközben az El Niño erősödése tovább rontja a kilátásokat. Ennek következtében a 2027-es terméskilátások egyre aggasztóbbak, ami tovább növelheti az élelmiszerárakra nehezedő nyomást.
Havi összevetésben a mezőgazdasági nyersanyagok közül a kukorica ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 20%-kal, ezt követte a búza 18%-os, valamint a cukor 11%-os drágulása. A búza ára éves összevetésben már 50%-kal magasabb, ami több jelentős termelőország, köztük Argentína, az Egyesült Államok és Ausztrália kedvezőtlen terméseredményeivel magyarázható. Nyugat-Európában szintén romlik a helyzet: a térséget egymást követő hőhullámok sújtják, amelyek jelentősen visszafogják a mezőgazdasági termelést. Franciaországban a Mezőgazdasági Minisztérium legfrissebb becslése szerint az idei kukoricatermés akár 50%-kal is elmaradhat a tavalyi szinttől.
Hosszabb távon a legnagyobb kockázatot az El Niño további erősödése jelenti, amely kettős hatást gyakorolhat a globális mezőgazdaságra. Egyrészt ronthatja számos termény, köztük a rizs, a szójabab, a pálmaolaj és a cukornád terméshozamát. Másrészt a gabonapiacokra nehezedő nyomás fokozatosan az egész élelmiszer-értékláncra is átterjedhet, különösen az állattenyésztési ágazatokban.
Folytatódhat az ipari fémek árfolyam-emelkedése
Az ipari fémek piacán továbbra is a réz áll az árfolyam-emelkedés élén: ára nemrég történelmi csúcsra, tonnánként 14 000 amerikai dollár fölé emelkedett. Amint arra a Coface egyik közelmúltbeli tanulmánya is rámutatott, a rövid távú piaci feszültségeken túl erős strukturális tényezők is támogatják az emelkedő trendet. Ilyen a kínai készletfeltöltés, a gazdaság elektrifikációjának felgyorsulása, az energetikai infrastruktúrába irányuló beruházások növekedése, valamint az adatközpontok gyors terjedése. Az S&P Industrial Metals Index az elmúlt hónapban több mint 3%-kal emelkedett, amit elsősorban a cink (+2%) és a réz (+0,8%) drágulása támogatott. Mindez arra utal, hogy az ipari fémek piacán tapasztalható emelkedő ciklus nem csupán átmeneti jelenség, hanem tartósabb trenddé válhat a következő időszakban is.
