A 2025-ös CEE Top 500 rangsor rávilágít arra, hogyan alkalmazkodnak a közép- és kelet-európai régió vezető vállalatai a kihívásokkal teli gazdasági környezethez. 2024-ben törékeny fellendülés volt tapasztalható: az infláció jelentősen csökkent, ugyanakkor a gazdasági növekedés mérsékelt maradt, átlagosan 2% körüli ütemmel. A nehézségek ellenére a vállalatok agilitással és stratégiai rugalmassággal reagáltak, hogy fenntartsák növekedési pályájukat.
A 2022–2023-as sokkhatásokat követően 2024 törékeny fellendülést hozott: az infláció jelentősen csökkent – átlagosan 10%-ról 3%-ra egy éven belül –, ugyanakkor a gazdasági növekedés mérsékelt és egyenetlen maradt, átlagosan +2%-os ütemmel. A régió vállalati vezetői agilis válaszokat adtak, stratégiáikat úgy alakították, hogy a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is fenntartsák a lendületet.
A Coface által évente publikált CEE Top 500 tanulmány egyedülálló betekintést nyújt ezekbe a folyamatokba: a régió 500 legnagyobb árbevételű vállalatát rangsorolja, és további mutatókat is elemez, mint például a foglalkoztatotti létszám, az üzleti környezet, az iparági megoszlás, valamint a Coface hitelkockázati értékelései. Az idei eredmények nem csupán teljesítményt tükröznek, hanem iránymutatást is adnak a régió jövőjét alakító gazdasági erők megértéséhez.
Top 500 vállalat: Mérsékelt növekedés a gazdasági ellenszélben
2024-ben a közép- és kelet-európai régió gazdasági kilábalását az infláció éles csökkenése és a monetáris politika fokozatos lazítása határozta meg, némi enyhülést hozva az elmúlt évek magas kamatkörnyezetét követően. Miközben a GDP-növekedés átlagosan 2% körül stabilizálódott, a régió legnagyobb vállalatainak összesített árbevétele 3,7%-kal csökkent, elsősorban a petrolkémiai szektor visszaesése miatt. Ennek ellenére a Top 500 vállalat átlagos árbevétele 3,1%-kal nőtt, ami a gazdaság általános stabilizálódására utal.
A pozitív trend ellenére a profitabilitás nyomás alá került. A nettó nyereséghányad 4%-ról 3,2%-ra csökkent, mivel a növekvő munkabérköltségek és a magasabb finanszírozási kiadások rontották a vállalati eredményeket. A lakosság fogyasztásának erősödése és az EU-s támogatások hulláma kedvező hatást gyakorolt, ugyanakkor a külső kihívások – különösen Németország tartós stagnálása és a globális kereskedelmi feszültségek fokozódása – továbbra is bizonytalanságot jelentenek.
Országos trendek: Változó dinamika
Lengyelország továbbra is a KKE régió gazdasági motorja, 178 vállalattal szerepel a Top 500 rangsorban, több mint 1,2 millió munkavállalóval. Ugyanakkor részesedése enyhén csökkent, és az árbevétel-növekedés stagnált, ami a zloty erősödésének és a munkaerőhiánynak tudható be. Csehország növelte jelenlétét a rangsorban, amit a belföldi kereslet élénkülése és a monetáris enyhítés korai megkezdése segített elő. Románia – bár a régió második legnagyobb gazdasága – továbbra is alulreprezentált a Top 500 rangsorban, elsősorban strukturális kihívásai miatt.
Vezető szereplők: Stabilitás és átalakulás
A 2024-es rangsor a stabilitás és a változás együttes jelenlétét mutatja. Az Orlen ismét megőrizte vezető pozícióját a KKE régióban, piaci dominanciáját a bevételcsökkenés ellenére is megőrizve. A cseh Škoda Auto A.S. megtartotta második helyét, árbevételét és nyereségét is növelve, miközben az európai autóipar jelentős kihívásokkal szembesült. A Jeronimo Martins Polska S.A., Lengyelország legnagyobb üzletláncának üzemeltetője, megelőzte a magyar MOL Nyrt.-t, és ezzel a harmadik helyre lépett elő. Ez a változás egyrészt a petrolkémiai ipar korábbi kiemelkedő éveit követő normalizálódást, másrészt a kiskereskedelmi szektor dinamizmusát tükrözi. A legnagyobb előrelépést a lengyel Lidl Sp. z o.o. Sp.K. (14. helyről a 9.-re) és a balti államokban Maxima üzletláncot üzemeltető Vilniaus Prekyba UAB (17. helyről a 13.-ra) érte el, ami az e-kereskedelem integrációját és az ellátási lánc optimalizálását célzó stratégiai terjeszkedés eredménye.
Ágazati trendek: Ipari dominancia stagnáló környezetben
A 2024-es CEE Top 500 rangsor árnyalt képet fest az ágazati teljesítményről. Az ipari szektor – különösen az ásványi anyagok, vegyipar, kőolaj, műanyag és gyógyszeripar, valamint az autóipar és szállítás – továbbra is domináns, ugyanakkor külső nyomás és strukturális függőségek miatt stagnál. Ezzel szemben a vegyes termékkörű kereskedelmi szektor a növekedés motorjává vált, amit a lakossági fogyasztás élénkülése és a bérek által vezérelt vásárlóerő-növekedés támogatott. Az árbevétel 6,2%-kal nőtt, a nyereség pedig 25%-kal emelkedett, bár a nettó nyereséghányad továbbra is alacsony maradt. Az ICT és elektromos berendezések szektora kettős pályát mutatott: míg a digitális szolgáltatások virágoztak, a gyártási szegmens lemaradt. A közművek és közszolgáltatások visszaesést mutattak, ahogy az energiapiacok a válság után stabilizálódtak. Az agrár-élelmiszeripar stabil maradt, amit a tartós kereslet és az EU támogatása segített. A fémipari szereplők globális árzuhanással és az EU szigorodó klímaszabályozásával szembesültek. Ezek az eltérő trendek a régió ipari függőségtől a fogyasztás- és innovációvezérelt növekedés felé történő átmenetét jelzik, kiemelve a stratégiai diverzifikáció és a célzott szakpolitikai támogatás szükségességét.
Munkaerőpiaci és foglalkoztatási trendek
A foglalkoztatás növekedése a CEE Top 500 vállalatnál 0,8%-ra lassult, ami összhangban áll az EU-s trendekkel. A munkanélküliségi ráta történelmi mélyponton maradt, a szűk munkaerőpiac pedig növelte a munkavállalók alkupozícióját. A reálbérek különösen Kelet-Európában emelkedtek jelentősen, részben visszaállítva az infláció által korábban elvesztett vásárlóerőt. A vegyes termékkörű kereskedelmi szektor vezette a foglalkoztatás növekedését, míg az ipari szektorok – mint a vegyipar és az autóipar – továbbra is jelentős munkaerőigénnyel bírtak.
A régió kilátásai óvatosan optimisták, ugyanakkor továbbra is bizonytalanság övezi őket. Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának regionális közgazdásza szerint:
„A GDP-növekedés várhatóan mérsékelt ütemben folytatódik, amit a belföldi fogyasztás és az EU által finanszírozott beruházások hajtanak, miközben a monetáris enyhítés további támogatást nyújt. Ugyanakkor Németország –a régió kulcsfontosságú kereskedelmi partnerének –tartós gyengesége és a globális kereskedelmi zavarok lehetősége késleltetheti vagy akár meg is hiúsíthatja a kilábalást.”
Jaroslaw Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója így fogalmaz:
A 2025-ös Coface CEE Top 500 rangsor rávilágít a régió legnagyobb vállalatainak rugalmasságára és ellenállóképességére. Bár a kihívások továbbra is fennállnak, a régió vállalati éllovasai új növekedési hajtóerőket keresnek, és aktívan alakítják a gazdasági jövőt.
Ahogy a régió a fogyasztásvezérelt és innovációközpontú növekedés felé halad, a digitalizációba, zöld technológiákba és munkaerő-fejlesztésbe történő stratégiai beruházások kulcsfontosságúak lesznek a lendület fenntartásához és a globális bizonytalanság közepette való eligazodáshoz
A Coface CEE Top 500 tanulmány részletes betekintést nyújt az adatokba, trendekbe és történtekbe, amelyek a főbb számok mögött húzódnak.
Mely vállalatok tekinthetők feltörekvő szereplőknek? Hogyan formálják át az ágazatok működésüket a jövő kihívásaihoz igazodva? Milyen tanulságokat vonhatnak le az európai és nemzetközi vállalkozások?
Olvassa el a teljes elemzést, és ismerje meg azokat az összefüggéseket, amelyek a régió gazdasági jövőjét formálják.
