United States of America
Australia
Tonga, Kingdom of
New Zealand
Singapore
ChinaGyenge idegenforgalom és lassuló növekedés
Fidzsi-szigetek gazdasági növekedése, amelyet továbbra is az idegenforgalom és a kereskedelem hajt, mérsékelt ütemben halad. 2026-ban várhatóan lassulni fog, de 2027-ben várhatóan kissé felgyorsul. Az idegenforgalom Fidzsi-szigetek fő növekedési motorja, és a GDP egyharmadát teszi ki. A beérkező látogatók száma 2025-ben új rekordot ért el: 986 367 látogató, szemben a 2019-es, azaz a Covid-19-járvány előtti 894 389-es számmal. Az idegenforgalmi bevételek 10,9%-kal nőttek 2024-hez képest. Ugyanakkor ezek az idegenforgalmi bevételek és a kapcsolódó szolgáltatásokból származó bevételek várhatóan lassulni fognak a szállodai kapacitás korlátai, a munkaerőhiány és a növekvő légi közlekedési költségek miatt. Az olajárak emelkedése nemcsak az idegenforgalmi szektort érinti, hanem a mezőgazdaságot, az ipart, a közlekedést, a villamosenergia-ellátást és az élelmiszeripart is. Végül a háztartások fogyasztása a támogatások növelése ellenére is visszaesik.
Az ország energiafüggőségének (80%) csökkentése és az infrastruktúrára nehezedő nyomás enyhítése érdekében számos nagy projekt indult el. Az Energy Fiji Limited és a Fidzsi Nemzeti Nyugdíjpénztár a megújuló energia fejlesztésén dolgozik, és célja, hogy 2035-re 90%-ra növelje a megújuló villamos energia arányát (a projekt becsült költsége 2 milliárd FJD). Programjuk, amely két vízerőmű-projektet – a Qualiwana-t és a Vatutokotoko-t – is magában foglal, várhatóan 94-ről 167 GWh-ra növeli az országos vízerőművi termelést évente. Ezen felül a 2026–2027-es költségvetés jelentős összeget szán az utak és hidak építésére és karbantartására. A kormány megkezdte négy nagy híd (Lami/Suvavou, Medraukutu, Sabeto és Viseisei) építését, amelynek költsége 200 millió FJD, és amelyet a Világbank és az Afrikai Fejlesztési Bank (AfDB) társfinanszíroz a Fidzsi-szigeteki Kritikus Hidak Reziliencia Projekt keretében. Ezzel párhuzamosan folyik a vízügyi infrastruktúra modernizálása is, miután az AfDB 2025-ben jóváhagyta a Kinoya csatornahálózat korszerűsítésére szánt 145 millió FJD összegű projektfinanszírozást. Ezek a beruházások támogatják az építőipari szektor kilátásait, amely várhatóan fellendül, és 2027-ben 5,4 %-os növekedés várható.
Az infláció várhatóan felgyorsul az Iránnal fennálló konfliktusból eredő globális olajár-emelkedés, valamint az üzemanyag-, villamosenergia-, közlekedési és élelmiszerárakra gyakorolt dominóhatás következtében. A támogató fiskális politika ellenére a támogatások nem lesznek elegendőek a belföldi fogyasztás növekedésének fenntartásához, amely 2027-ben várhatóan 3 %-os lesz. A központi bank egyensúlyt teremt a gazdasági tevékenység támogatása, az infláció szabályozása és a megfelelő devizatartalékok fenntartása között, hogy a helyi dollár a valutakosárhoz rögzítve maradjon. Ennek érdekében irányítja a pénzmennyiséget.
Expanzív költségvetés
A kormány támogatási intézkedéseket vezetett be a 2020–2022-es Covid-válságra reagálva, amely az idegenforgalmi szektoron keresztül súlyosan érintette a fidzsi-szigeteki gazdaságot. A segélyintézkedések következtében nőtt az államháztartási hiány. A hiány azonban a gazdasági fellendülés és az adóbevételek jelentős növekedése (az áfa és a repülőtéri indulási illeték emelése) nyomán gyorsan csökkent. Négy évvel később Fidzsi-szigetek új sokkkal szembesül: az emelkedő olajárakkal. A hiány a 2025 augusztusában bevezetett áfa-csökkentés és az azonnali támogatási intézkedések miatt növekszik. Az államadósság tovább növekszik, de szerkezete továbbra is kedvező. Az adósság közel kétharmadát belföldi hitelezők tartják, főként a Fidzsi Nemzeti Nyugdíjpénztár (FNPF), míg a külső adósság elsősorban kedvezményes feltételekkel nyújtott, multilaterális hivatalos hitelezőknél áll. Az adósság kétharmada helyi pénznemben denominált, átlagos lejárati ideje pedig meghaladja a 11 évet. Az adósságszolgálat – bár jelentős, de fenntartható – 2026-ban a GDP 7,1%-át, illetve a közkiadások 22,7%-át teszi ki.
Az olajárak globális sokkjára reagálva, és miközben fenntartja azt a célkitűzését, hogy 2030-ra a költségvetési hiányt a GDP 3%-ára csökkentse, a kormány három pilléren nyugvó fiskális politikát hajt végre: működési megszorítások, a háztartások és a vállalkozások számára nyújtott ideiglenes támogatási intézkedések, valamint célzott infrastrukturális beruházások. Először is, Fidzsi-szigetek a működési kiadásokat 10%-kal tervezi csökkenteni, 774 millió USD-s felső határ mellett, ami a miniszterek és a parlamenti képviselők fizetésének 20%-os csökkentését teszi szükségessé. Ezen felül az üzemanyag-válságra reagálva a kormány támogatási intézkedéseket vezetett be a közlekedési, villamosenergia-, szociális jóléti és cukoripari szektorokban. Kétségtelenül folytatnia kell ezeket az intézkedéseket a következő választásokig. Végül a magánszektor támogatása érdekében jelentősen növekszik az infrastrukturális beruházások mértéke az utak, hidak, vízellátás és szennyvízelvezetés, az árvízvédelem, valamint olyan kulcsfontosságú infrastrukturális projektek területén, mint például egy szennyvíztisztító telep. A beruházási kiadások várhatóan a 2025-ös 408 millió USD-ről 2027-re 462 millió USD-re emelkednek, ami 13,2%-os kumulatív növekedést jelent.
Fidzsi-szigetek importárukra – különösen az üzemanyagra, a berendezésekre, az építőanyagokra és az alapvető élelmiszerekre, beleértve a rizst is – való erős függése, valamint gazdasági diverzifikációjának korlátai tovább súlyosbítják a krónikus kereskedelmi hiányt. Az olajárak globális ingadozása rontja a kereskedelmi mérleget, amelynek hiánya 2026-ban is magas szinten, a GDP 27,7%-ánál marad. Ezzel szemben a szolgáltatási mérleg jelentős többlete (a GDP 18,4%-a) – amelyet az idegenforgalom hajt – és a migránsok által hazaküldött pénzátutalások (8,5%) korlátozzák a folyó fizetési mérleg hiányát. Fidzsi-szigetek ezt a hiányt továbbra is főként a közvetlen külföldi befektetésekből (az idegenforgalomban és a kapcsolódó ingatlanpiacon) fogja finanszírozni, amelyek 2026-ban várhatóan a GDP több mint 5%-át teszik ki. Ezt kiegészítik az Ausztráliától és Új-Zélandtól érkező projektsegélyek és költségvetési támogatások, valamint egyéb kedvezményes finanszírozások (Világbank és Ázsiai Fejlesztési Bank). Mindazonáltal a hiány egy részét továbbra is a devizatartalékok lehívásával fedezik majd, amelyek 2025-ben körülbelül négy hónapnyi importértéknek feleltek meg.
Regionális stabilitás és belső feszültségek
Bár Fidzsi-szigetek 1970-es függetlenné válása óta parlamenti demokrácia, politikai történelmét jelentős instabilitás jellemezte. 1987 és 2006 között négy katonai puccsra került sor, a fidzsi és az indiai közösségek közötti etnikai-vallási feszültségek közepette. 2013-ban az új alkotmány bevezetésével megerősítették a demokráciát. Bár az alkotmány a hadseregnek jogot biztosított a belügyekbe való beavatkozásra, és a hatalmat a végrehajtó hatalom kezében összpontosította, mégis előrelépést jelentett a valódi jogállamiság megteremtése felé. A 2022. decemberi általános választásokat követően Sitiveni Rabukát nevezték ki miniszterelnöknek, ezzel véget vetve Frank Bainimarama (aki 2014-ig a fegyveres erők vezetője is volt) és pártja, a Fiji First Party (FFP) 16 éves uralmának. Rabuka úr egy sokszínű koalíciót vezet, amely nagy többséggel rendelkezik a parlamentben (38-17), köszönhetően annak, hogy a koalícióba felvették azokat a képviselőket is, akik korábban az FFP tagjai voltak a párt 2024-es feloszlásáig. A következő általános választásokra várhatóan 2026. december és 2027. február között kerül sor. A 2026. szeptemberi önkormányzati választások (az elsők 2005 óta) első jelzést adnak majd a közvélemény hangulatáról, míg a választási vitában a megélhetési költségek és az etnikumok közötti kapcsolatok lesznek a fő témák.
Sitiveni Rabuka megválasztása óta Fidzsi-szigetek közelebb került régóta fennálló nyugati partnereihez, nevezetesen az Egyesült Államokhoz, Ausztráliához és Új-Zélandhoz. A Washingtonnal való szorosabb kapcsolatok a tengeri biztonság és a katonai együttműködés terén fokozottabb együttműködést eredményeztek. Ugyanakkor a 2026. július 6-án Canberra és Suva között aláírt kétoldalú Vuvale-megállapodás célja a dél-csendes-óceáni térség biztonságának megerősítése a régióban tapasztalható kínai terjeszkedés ellensúlyozása érdekében. A biztonsági kérdéseken túl a csendes-óceáni térségben a munkaerő-áramlás is a regionális kapcsolatok egyik sarokköve. A Csendes-óceáni–Ausztrál Munkaerő-mobilitási (PALM) program és az Elismert Szezonális Munkáltatói Program (RSE) elősegíti a munkaerő-mobilitást és a Fidzsi-szigetekre irányuló pénzátutalásokat.
A Nyugattal való szorosabb kapcsolatok nem jelentenek azt, hogy Fidzsi-szigetek megszakítaná kapcsolatait Kínával. Diplomáciai kapcsolataik 50. évfordulója alkalmából Kína és Fidzsi-szigetek megerősítették stratégiai partnerségüket, valamint az infrastruktúra területén (Vanua Levu közúthálózatának modernizálása) és a kereskedelemben (Kína Fidzsi-szigetek harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere) folytatott együttműködésüket.