Uganda

Erős növekedés, amelyet az olajipari beruházások ösztönöznek

2026-ban a gazdasági növekedés várhatóan tovább gyorsul, amit az olajipar fejlesztésére irányuló jelentős külföldi beruházások ösztönöznek. A Tilenga és a Kingfisher mezők, amelyek az ország nyugati részén, az Albert-tó környékén találhatók, és amelyeket a Total Energies, illetve a China National Offshore Oil Corporation (CNOOC) üzemeltet, várhatóan 2026 második felében kezdenek termelni. A termelés megkezdése azonban további késedelmet szenvedhet. Ezzel párhuzamosan folytatódnak a kapcsolódó infrastrukturális munkálatok, különösen az 5 milliárd USD-re becsült Kelet-afrikai nyersolajvezeték (EACOP) projekt, amely az ugandai olajat Tanzánia Tanga kikötőjébe fogja szállítani. A 2023-ban elindított projekt 2025 júliusában 64,5%-ban volt kész, az üzembe helyezést pedig 2027-re tervezik. Így az exportbevételek csak ettől az időponttól kezdve járulnak hozzá a növekedéshez. Az EACOP azonban nehézségekbe ütközhet a finanszírozás második részletének mozgósításában, miután 2025 márciusában 1 milliárd USD összegű konzorciális hitelt kapott helyi és regionális bankoktól. Ezen felül a projekt erős nemzetközi ellenállásba ütközik környezetvédelmi és emberi jogi aggályok miatt. 2025 szeptemberében egy francia bíróság elrendelte a Total Energies számára, hogy nyújtsa be a projekt hatásaira vonatkozó dokumentumokat, ami az ügyben a nem kormányzati szervezetek első jogi győzelmét jelentette. Ezen felül a mezőgazdaság továbbra is a gazdaság egyik alapvető pillére marad (2024-ben a GDP 24%-át teszi ki), melyben a kávéé a vezető szerep. A kávéértékesítés továbbra is profitálni fog a magas nemzetközi árakból, annak ellenére, hogy 2026-ban a nagyon jó termés miatt várhatóan visszaesés következik be. Mivel a mezőgazdaság a munkaképes lakosság 70%-át foglalkoztatja, a magánfogyasztás várhatóan erős marad. Az aranyágazat fellendülését a Wagagai Mining Limited (Kína) projektje fogja elősegíteni, amelyet 2025 augusztusában avatnak fel, és amely várhatóan növelni fogja a finomított aranytermelést. A kormány a Negyedik Nemzeti Fejlesztési Terv (PND IV) keretében továbbra is fejleszti a szolgáltatási szektort (a GDP 53%-át kitevő ágazatot), különösen az idegenforgalmat – amelynek azonban erős regionális versennyel kell szembenéznie, főként Kenyából és Tanzániából –, valamint az oktatást és az egészségügyet. Ezen felül az ország 2 milliárd USD új finanszírozásban részesül a Világbanktól különböző ágazatokban megvalósuló projektek támogatására.

Az infláció várhatóan 2026-ban ismét felgyorsul az olajszektor fejlesztéséhez szükséges tőkejószágok iránti erős kereslet miatt. Ugyanakkor a központi bank által meghatározott 5%-os felső határ alatt marad, mivel a globális energiaárak csökkenése részben ellensúlyozni fogja az importált infláció emelkedését. A globális gazdasági bizonytalanság és a tartós inflációs nyomás valószínűleg 2026-ig elhalasztja a központi bank következő monetáris lazítását. A jegybanki alapkamatot 2024 októberében 9,75%-ra állapították meg.

A kettős hiány terheli az államadósságot

A költségvetési hiány a 2026-os pénzügyi évben (2025. július 1. – 2026. június 30.) várhatóan kissé csökkenni fog az állami bevételek hatékonyabb mobilizálásának köszönhetően, amelyek az erős gazdasági növekedésnek köszönhetően a kiadásoknál gyorsabban fognak növekedni. Ez elsősorban az adómentességek ésszerűsítésén, az adóügyi kiskapuk megszüntetésén, valamint az adóhatóságon (URA) belüli korrupció és a határállomásokon folyó csempészet elleni küzdelmen alapul. Az olaj csak 2027-től kezdve fog jelentősen hozzájárulni az adóbevételekhez. Az adósság kamatfizetései azonban továbbra is jelentős terhet jelentenek, ellensúlyozva az elsődleges hiány javulásának pozitív hatását. Az államháztartási hiányt főként külső hitelekből fogják finanszírozni, amelyek továbbra is nagyrészt kedvezményes feltételekkel nyújtott hitelek maradnak. Az államadósságállomány (amelynek 60%-a külső) a 2025-ös pénzügyi évben 26%-kal nőtt, elsősorban a megnövekedett belföldi hitelfelvétel miatt. A Nemzetközi Valutaalappal való megújult együttműködés felerősítheti ezt a tendenciát. Mindazonáltal az erős növekedés enyhíteni fogja az adósságterhek növekedését.

2025-ben a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan csökkenni fog. A kőolajipar bővüléséhez szükséges tőkejószágok és műszaki szolgáltatások importjának növekedését részben ellensúlyozni fogják az alacsonyabb globális olajárak. Ugyanakkor a tartósan magas arany- és kávéárak támogatni fogják a külső bevételeket. A folyó fizetési mérleg 2026-ra vonatkozó kilátásai várhatóan változatlanok maradnak, mivel az ország még nem fog olajbevételekhez jutni. A külső bevételi hiány továbbra is fennmarad, mivel a külföldön élő ugandaiak által hazaküldött pénz nem lesz elegendő a külső adósság kamatfizetéseinek és a külföldi befektetők osztalék-hazautalásainak ellensúlyozására. Ezt a folyó fizetési mérleg-hiányt nagyrészt hosszú lejáratú (főként kedvezményes feltételű) adósság és közvetlen külföldi befektetések (FDI) finanszírozzák. Az elkövetkező három évben Uganda részesülni fog a Világbank pénzügyi támogatásának újraindításából, amely feloldotta a 2023 augusztusában – miután a kormány elfogadta az LGBT-ellenes törvényt – bevezetett felfüggesztést. Ezen felül a hatóságok jelenleg egy új programról tárgyalnak az IMF-fel a Kiterjesztett Hitelkeret (Extended Credit Facility) keretében, miután a korábbi megállapodás 2024-ben idő előtt lejár.

Tartós biztonsági fenyegetések a kongói és a dél-szudáni határon

Az 1986 óta hatalmon lévő Yoweri Museveni elnök és a Nemzeti Ellenállási Mozgalom (NRM) pártja, amely többséget birtokol a Nemzetgyűlésben (529 képviselői helyből 337-et foglal el), uralja a politikai színtért. A hadsereg támogatása, valamint a gyenge és széttagolt ellenzék várhatóan lehetővé teszi Museveni elnök számára, hogy megnyerje a 2026. január 12-re tervezett következő választásokat. Az NRM folyamatos kudarca azonban a korrupció elleni küzdelemben és a közszolgáltatások javításában továbbra is táplálni fogja a társadalmi elégedetlenséget. A kormányellenes tüntetéseket a biztonsági erők gyorsan elfojtják, megakadályozva ezzel, hogy azok országos mozgalommá fejlődjenek.

2026-ban az ugandai (UPDF) és a kongói fegyveres erők folytatják együttműködésüket a Shujaa hadművelet keretében, amelyet 2021-ben indítottak az Allied Democratic Forces (ADF) elleni küzdelem céljából; ez egy ugandai származású iszlamista lázadócsoport, amely a Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti részén talált menedéket, és Ugandában is aktív. 2025-ben Uganda legalább 3 000 további katonát vezényelt a Kongói Demokratikus Köztársaságba, megduplázva ezzel jelenlétét az országban. Egy 2024-es ENSZ-jelentés azonban tanúsítja, hogy Uganda hallgatólagosan támogatja az M23 lázadó mozgalmat, amely ugyanabban a régióban tevékenykedik, és amelyet Ruanda támogat. Ezen felül a Dél-Szudánban uralkodó politikai instabilitás egyre nagyobb kockázatot jelent az ország északi részén. 2025 márciusa óta Uganda csapatokat tart Jubában, Dél-Szudán fővárosában, hogy támogassa Salva Kiir elnököt a bukott alelnök, Riek Machar támogatói ellen. A csapatok jelenléte nem akadályozta meg, hogy a két ország határvitákba keveredjen, amelyek határ menti összecsapásokhoz vezettek. A csapatok kiküldése egyben válasz a menekültek tömeges beáramlásától való félelemre is: az ENSZ becslései szerint 2025-ben 50 000 dél-szudáni menekült Ugandába.

Utolsó frissítés: 2025. október