Kína globális ruhaiparban betöltött domináns szerepe meggyengül, amit a növekvő költségek, a szigorúbb szabályozás és a veszteséges specializáció is tovább nehezít. Donald Trump visszatérése a Fehér Házba és agresszív kereskedelempolitikája felgyorsíthatja az ellátási láncok diverzifikációját. A Coface összeállította azoknak az országoknak a listáját, amelyek egyre nagyobb szerepet fognak játszani a globális ruhagyártásban.
A három főbb irány
- Kína teret veszít: a globális ruhaexportból való részesedése a 2010-es 54%-ról 2023-ra 41%-ra csökken.
- Dél- és Délkelet-Ázsia térnyerése: Banglades, Kambodzsa, Pakisztán, Vietnám és India kerül a legkedvezőbb helyzetbe, amennyiben egységes vámokat alkalmaznak.
- Európa erőre kap: kölcsönös vámok bevezetése esetén Albánia, Grúzia és több más európai ország válna versenyképesebbé.
A kereskedelem liberalizációja és Kína exportereje
A textilkvóták fokozatos eltörlése 1995 és 2005 között, valamint Kína 2001-es WTO-csatlakozása erőteljesen ösztönözte a ruházati cikkek és lábbelik exportját, amely 1995 és 2010 között 4,8-szeresére nőtt (míg a világ többi részén mindez csupán 1,4-szeres érték volt).
Ez az áttörés azonban nem magyarázható kizárólag a kereskedelem liberalizációjával. Kína kiaknázta a nagy népességében és alacsony munkaerő-költségeiben rejlő lehetőségeket (amelyek a ruházati cikkek végső árának 20–30%-át teszik ki), és hatalmas természetes és kémiai szövetszál-készleteit, valamint politikai stabilitását.
Globális verseny: a kínai modell korlátai
Bár Kína továbbra is a világ vezető ruházati exportőre, vezető szerepe gyengül. A globális exportból való részesedése a 2010-es 54%-ról 2023-ra 41%-ra csökkent.
A grafikon adatai .xls fájlformátumban
Ez a visszaesés a nyugati márkák alvállalkozói tevékenységére összpontosító gazdasági modellel magyarázható. Azonban ezek a gyártási tevékenységek az értékláncban nagyon alacsony bérszinttel párosulnak. Így annak ellenére, hogy a vállalatok számát tekintve jelentős súllyal bírnak (világszinten 19%), a kínai gazdasági szereplők 2020 és 2024 között csak a szektor nyereségének 10%-át termelték.
A versenyképesség romlását tovább fokozza a bérek folyamatos emelkedése (2010 óta átlagosan évi 6%). 2000-ben egy amerikai alkalmazott 18-szor többet keresett, mint egy kínai munkavállaló, míg 2023-ban ez az arány már csak 4,6-szoros volt. Ehhez jönnek még az új jogszabályi korlátozások, különösen a környezeti előírások, amelyek növelik a termelési költségeket. Mindez arra utal, hogy a kínai modell a globális verseny fokozódásával kifulladóban van.
A grafikon adatai .xls fájlformátumban
Egységes vámtarifa forgatókönyv: Dél-Ázsia lesben áll
Donald Trump visszatérése felgyorsíthatja a textilipari ellátási láncok Kínától való elmozdulását. A Coface egy olyan országvonzerő-indexet dolgozott ki, amely az alacsony költségű munkaerő rendelkezésre állásán, a fejlett ruhaipar meglétén és az üzleti tevékenység kedvező feltételein nyugszik.
Egy kezdeti forgatókönyvben, amelyben az Egyesült Államok összes kereskedelmi partnere 10%-os egységes vámtételnek lenne alávetve, kivéve Kínát, amelyre szigorúbb szankciók vonatkoznának1, a piaci részesedés megszerzésére legkedvezőbb helyzetben Banglades, Kambodzsa, Pakisztán és Vietnám állna. A 6. helyen álló India is profitálhatna hatalmas belföldi piacának bővüléséből. Végül a Covid-járvány utáni áthelyezések olyan országoknak kedvezhetnek, mint Albánia és Grúzia Európában, valamint El Salvador az amerikai piacon.
Kölcsönös vámtarifa-forgatókönyv: jobb helyzetben az európaiak
A második forgatókönyv alapján az amerikai kormány az áprilisban bejelentett, majd később felfüggesztett kölcsönös intézkedéseknek megfelelően differenciált vámtarifákat vezet be. Ebben az esetben indexünk szerint a vámtarifák nem lennének elegendőek Banglades versenyelőnyének megszüntetéséhez. A magas vámtétel (37%) ellenére a hatás mérsékelt marad, mivel az ország kevéssé függ az amerikai piactól, és szoros kapcsolatokat ápol az Európai Unióval.
Ezzel szemben olyan országok, mint Vietnám, Lesotho és Jordánia, elveszítenék versenyelőnyüket. Az európai országok viszont viszonylagos előnyre tennének szert, alacsonyabb vámtarifák és kisebb kitettség mellett az Egyesült Államok irányában – hacsak nem kerül sor hirtelen 50%-os emelésre, ahogy Donald Trump május végén kilátásba helyezte azt.
Töltse le "A globális textilipari ellátás átalakulása" címmel megjelent tanulmányunkat
(.pdf formátum, 3,04 Mo)
[1] Kínára 55%-os vámtarifa augusztus 12-ig
