Az Egyesült Államok az ideiglenes vámintézkedések helyébe új, 10% és 12,5% közötti vámtételeket vezetett be 60 országgal szemben. Az érintett országok az amerikai áruimport 99%-át fedik le. A lépés egyértelműen mutatja Washington elkötelezettségét vámstratégiája fenntartása mellett, miközben már a lehetséges további intézkedések előkészítésén is dolgozik.
Főbb adatok
- 60 országot érintenek az új, a 301. szakasz alapján kivetett, 10% és 12,5% közötti vámtételek.
- Az érintett országok az Egyesült Államok áruimportjának 99%-át fedik le.
- Az Egyesült Államok 50%-os vámot jelentett be 20 milliárd dollár értékű kanadai importra, amely várhatóan 2026. augusztus 19-én lép hatályba.
Az ideiglenes rendszer véget ér, a szigorú vámpolitika azonban folytatódik
Az ideiglenes, a 122. szakasz alapján bevezetett vámok¹ lejárta nem jelent irányváltást az Egyesült Államok kereskedelempolitikájában. Bár ezek az intézkedések július 24-én hatályukat vesztették, helyüket a 301. szakasz² alapján bevezetett, 10% és 12,5% közötti új vámtételek vették át. Az intézkedések 60 országra terjednek ki, amelyek az amerikai árumport 99%-át adják. A váltás jól mutatja, hogy Washington a közelmúlt jogi kihívásai ellenére is fenn kívánja tartani a magas szintű vámvédelmet.
Az átlagos vámszintre gyakorolt közvetlen hatás várhatóan korlátozott marad. Az új intézkedések nem épülnek automatikusan a meglévő vámokra, így nem változtatják meg érdemben az amerikai importra alkalmazott átlagos vámszintet. Ugyanakkor jól mutatják, hogy az amerikai kormányzat rugalmasan képes alakítani eszköztárát kereskedelempolitikai céljai érvényesítése érdekében.
Stabilabb jogi háttér
A 301. szakaszt az Egyesült Államok korábban már alkalmazta vámok kivetésére, különösen Kínával szemben Donald Trump első elnöki ciklusa alatt. Az IEEPA-rendszerrel szemben, amelynek jogi alapját gyengíti, hogy nem ad egyértelmű felhatalmazást vámok kivetésére, a 301. szakasz jóval biztosabb jogi hátteret nyújt a Fehér Ház számára.
A szilárdabb jogi háttér ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az intézkedések mentesek a további jogi kihívásoktól. Washington azzal indokolja a vámok bevezetését, hogy az érintett országok nem lépnek fel kellő hatékonysággal a kényszermunkával összefüggő termékek importja ellen. Ezt az érvelést az importáló vállalatok várhatóan vitathatják, különösen azért, mert az intézkedések a kereskedelmi partnerek rendkívül széles körét érintik.
A döntés nem csupán a meglévő vámintézkedések technikai meghosszabbítását jelenti. Inkább azt mutatja, hogy Washington egy korábban vitatott rendszert tartósabb és jogilag stabilabb vámkeretté kíván alakítani. A vállalatok számára az üzenet egyértelmű: az amerikai vámintézkedésekből eredő kockázatok továbbra is számottevőek, még akkor is, ha egy-egy intézkedés hatálya éppen lejár.
— emeli ki Marcos Carias, a Coface észak-amerikai közgazdásza.
Újabb vámintézkedések is várhatók
Az új, 10% és 12,5% közötti vámtételek ismét egységes keretet adnak az amerikai import jelentős részére alkalmazott vámoknak, ugyanakkor nem állítják teljesen helyre a korábbi rendszert. Az ugyanis általános vámokon felül egyes országokra és termékcsoportokra célzott további pótlólagos terheket is tartalmazott. A következő hónapokban Washington várhatóan ezeknek a kiegészítő intézkedéseknek egy részét is visszahozhatja.
Már folyamatban van egy újabb, a 301. szakasz alapján indított vizsgálat, amely ezúttal 16 gazdaság strukturális túlkapacitási problémáira összpontosít. Az érintettek között szerepel Kína, az Európai Unió, Japán, Dél-Korea, Tajvan, India, Vietnám, Mexikó, valamint több délkelet-ázsiai ország. A vizsgálat menetrendje és az esetlegesen bevezetendő vámtételek mértéke egyelőre nem ismert, ugyanakkor az eljárás lehetőséget teremthet Washington számára arra, hogy egyes országokkal vagy gazdaságokkal szemben célzottabb intézkedéseket alkalmazzon.
Emellett több ágazati vizsgálat is folyamatban van, többek között a repülőgépipar, a dróntechnológia, az orvostechnikai eszközök, a robotika, az ipari berendezések, a szélturbinák, a kritikus fontosságú ásványok és a poliszilícium területén. Egyelőre ezeknél a vizsgálatoknál sem látható pontosan, milyen intézkedések születhetnek, ugyanakkor jól mutatják, hogy az amerikai vámpolitika továbbra is alakulóban van.
Kanada: a fokozódó kereskedelmi nyomás példája
A Kanadával szemben alkalmazott intézkedések jól példázzák ezt a folyamatot. Az Egyesült Államok új, 50%-os vámot jelentett be 20 milliárd dollár értékű kanadai importra, ami a Kanada által az amerikai piacra irányuló export 5,2%-át érinti. Az intézkedés várhatóan 2026. augusztus 19-én lép hatályba.
Első ránézésre az intézkedés elsősorban az észak-amerikai kereskedelmi tárgyalások során alkalmazott alkupozíció-erősítő eszköznek tűnik. Amennyiben hatályba lép, makrogazdasági hatása várhatóan korlátozott marad, ugyanakkor jól mutatja azt a tendenciát, hogy Washington egyre gyakrabban alkalmaz vámokat gazdasági és diplomáciai céljai érvényesítésére.
¹ Ideiglenes intézkedés, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok számára rendkívüli vámok meghatározott időre történő bevezetését.
² Az amerikai kereskedelmi jog egyik eszköze, amely felhatalmazást ad vámintézkedések alkalmazására a tisztességtelennek vagy diszkriminatívnak ítélt kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.
