Politikai instabilitás, társadalmi feszültségek, geopolitikai rivalizálás, a populizmus térnyerése, fegyveres konfliktusok, államcsínyek... A választások lázában telt év után, a globális kereskedelmet befolyásoló geopolitikai zavarokkal együtt a politikai kockázat immár maradandó, összetett és aggasztó valóság, amellyel a vállalatoknak foglalkozniuk kell.
Új fejezet kezdődik
2024 több szempontból is kulcsfontosságú év volt, hiszen több mint 70 ország (köztük a világ 7 legnépesebb országa) vett részt a választásokon, ezzel a világ népességének fele járult az urnákhoz, a globális GDP mintegy 55%-át képviselve. Az Egyesült Államoktól Dél-Afrikáig, ideértve az Egyesült Királyságot, Japánt és Szenegált is, ez a példátlan választási hullám fokozta a politikai instabilitást.
Ezt a trendet jól tükrözi a Coface politikai kockázati indexe, amely továbbra is magas (40,2%), és meghaladja a Covid-19 előtti átlagértéket (+1,3 ponttal). A világjárványt kísérő többéves ingadozást követően a vizsgált 162 országból 112-ben magasabb a politikai és társadalmi kockázat, mint 2020 előtt.
A politikai és társadalmi kockázatok továbbra is rendkívül magas szinten állnak. Ez azt jelzi, hogy új fejezet kezdődik egy alapjaiban átalakuló világban, ahol a vezető gazdaságok közötti ellentétek következtében a kereskedelmi áramlások átalakulnak, a politikai stabilitás és a társadalmi kohézió pedig gyengül.
- Ruben NIZARD, a Coface ágazati és politikai kockázatelemzésért felelős vezetője.
Politikai instabilitás: az iránymutatás hiánya és a sodródás veszélye
Tudnivalók
A választási zűrzavar éve a legtöbb kormánypárt számára visszaesést eredményezett. Ezek az elmozdulások rávilágítottak a választók mély elégedetlenségére, akik a hanyatlónak érzékelt gazdasági és társadalmi körülményekkel kénytelenek szembenézni. A változás szele hevesen fújt, anélkül, hogy eloszlatta volna a politikai bizonytalanságokat, amint azt az ANC abszolút többségének elvesztése a dél-afrikai parlamentben (az apartheid megszűnése óta először!) és a brit miniszterelnök népszerűségének hirtelen zuhanása is mutatja. A 2025. februári előrehozott választásokon Németországot sem kímélte a hivatalban lévők elutasításának hulláma: az SPD-t a CDU/CSU, de az AfD is megelőzte a választásokon.
"A választók elsősorban a hivatalban lévőket söpörték el, nem pedig egy konkrét politikai irányvonalat.És világos iránymutatás hiányában a sodródás veszélye egyre nő”, hangsúlyozza Ruben Nizard.
Nyomon követendő
Szélsőséges pártok megerősödése a politikai színtéren. A politikai bizonytalanság nő a populizmus világszerte, és különösen Európában tapasztalható térnyerésével. Az Európai Parlament képviselői helyeinek több mint egynegyedét ma a radikális jobboldal és a populisták foglalják el. A szélsőjobb három országban (Olaszország, Csehország, Magyarország) kormányoz, és további hét tagállam kormányában képviselteti magát. Kelet-Európában Oroszország hatása több választáson is érezhető volt (Ausztria, Románia, Grúzia, Moldova), ami tovább bonyolítja az európai integrációs törekvéseket, amelyek kulcsfontosságúak a pénzügyi, energetikai, szabályozási, fiskális, társadalmi és politikai széttagoltság elleni küzdelemben.
A hatalmon lévők elutasítása, cél nélküli irányváltás. Az elkövetkező hónapokban az AfD és az új német koalíciós kormány első intézkedéseit, valamint a kanadai szövetségi választásokat és az ausztráliai választásokat is szorosan figyelemmel kell kísérni. Lengyelország és Románia pedig az Európa iránti elkötelezettség és az identitáshoz való visszatérés között kell, hogy válasszon. A tavalyinál kevésbé mozgalmas 2025-ös választási naptár minden bizonnyal tovább fogja erősíteni a hatalmon lévők elutasításának jelenségét, anélkül, hogy mindez a helyzet tisztázódását ígérné.
Társadalmi nyugtalanság és politikai gyengeség
Tudnivalók
Az infláció és az intézményekkel szembeni bizalmatlanság által táplált társadalmi elégedetlenség 2024-ben nem kímélte a fejlett gazdaságokat (Franciaország, Egyesült Királyság), és jelenleg Magyarországon, Szerbiában és Törökországban is jelen van. A politikai szélsőségek, amelyek az elmúlt évtizedben folyamatosan erősödtek, sok országban a jogállamiság és a polgári szabadságjogok eróziójáról tanúskodnak.
Nyomon követendő
Fokozott társadalmi jelenlét. Európában felerősödött a mezőgazdasági termelők felháborodása, különösen az EU és a Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás miatt, amelyet sokan tisztességtelen versenynek tartanak. Indiában is, az általános választások közeledtével, a „Delhi Chalo” („Úton Delhi felé”) mozgalom ismét utcára hívta a mezőgazdasági termelők nagy részét, akik a kormány tétlensége ellen tiltakoznak az összes terményre vonatkozó garantált minimálár bevezetése ügyében.
A geopolitikai feszültségek hatása. A geopolitikai zavargások fokozódásával nő a társadalmi bizonytalanság, amint azt az Izrael és a Hamász közötti háború is mutatja, amely számos országban jelentős tiltakozási hullámot indított el.
Geopolitikai kockázatok: gazdasági bizonytalanság és kiélezett helyzet a kereskedelmi útvonalakon
Tudnivalók
Az Egyesült Államok és Kína között fennálló rivalizálás, az Izrael-Hamász és az Ukrajna-Oroszország közötti háborúk: a geopolitikai zavarok átalakítják az országok közötti kereskedelmi útvonalakat, azok befolyási övezetének megfelelően. A nyugati országok közötti kereskedelmi partnerségek, csakúgy, mint a Kína és Oroszország közötti megállapodások, szétesőben vannak. Bizonyíték erre, hogy a különböző geopolitikai blokkok (Kína-USA, atlanti és nem atlanti) közötti kereskedelem gyorsabban zsugorodott, mint az övezeteken belül.
Donald Trump elnökségének első hetei máris komoly sokkhatásokat okoztak. Az amerikai elnök megkezdte protekcionista fenyegetéseinek megvalósítását fő kereskedelmi partnereivel (Kína, Kanada, Mexikó, EU stb.) szemben. A kereskedelmi háború kiújulása immár valósággá vált. A stratégiai ágazatokra vonatkozó új vámtarifák bevezetéséről szóló bejelentések és a megtorló intézkedések fokozzák a globális gazdaságra gyakorolt hatásoktól való félelmet.
Nyomon követendő
Geostratégiai verseny és gazdasági biztonság. A főbb kereskedelmi övezetek (Kína, USA, Európa) kiélezett geostratégiai versenyt folytatnak, amelyben mindegyik gazdasági, technológiai és katonai erejével igyekszik megerősíteni vezető szerepét. Kereskedelmi korlátok, vámok, exportkorlátozások, technológiatranszfer: a kereskedelempolitika kulcsfontosságú eszközei. Az elkövetkező hónapokban és években a gazdasági biztonsági intézkedések mindennapossá válnak majd az USA és Kína között, de más szereplők, mint az EU, Kanada és Mexikó között is. Az egyes befolyási övezetekben elfoglalt pozíciójuktól függően a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell ezekhez a gazdasági biztonsági intézkedésekhez, mind az import-export, mind a beruházási vagy iparpolitika terén.
A csatlakozó országok szerepe. A politikai szankciók, a gazdasági kivonulás és a hajózási útvonalak megszakadása közepette a geopolitikai blokkok közötti kereskedelem intenzívebbé válik. Az Egyesült Államok beszállító országai, például Mexikó és Vietnam, mára a kínai export elsődleges célpontjává váltak. Ezek az országok, amelyek valódi stratégiai csomópontok, részesedést szereznek az Egyesült Államok és Kína közötti ellátási láncokban, kiterjesztve azokat anélkül, hogy megszakítanák őket. Jelenleg a világkereskedelem átalakításának nyertesei, ezek az országok hosszú távon azonban kereskedelmi háborúk célpontjává válhatnak, és kulcsszerepük gyengülhet ezen dinamika mentén.
Az EU megrázkódtatása. Úgy tűnik, hogy az EU Donald Trump politikájának és Kína agresszív kereskedelmi politikájának egyik fő áldozata. Eddig az öreg kontinens nehezen tudott reagálni. A tagállamok közötti összehangolt fellépés hiánya és a stratégiai szereplővé válás (vagy oda visszatérés) szükségessége között ingadozik, miközben a gazdasági és ipari versenyképesség, az energiaváltás és a technológiai innováció terén a kihívások minden eddiginél sürgetőbbek.
Ellenkező esetben nagyon is reális a veszély, hogy Európa szó szerint és átvitt értelemben is védelem nélkül marad
véli Ruben Nizard.
A nehézségek ellenére azonban Európa visszanyerheti lendületét, a német beruházási program és a ReArm Europe védelmi kezdeményezés pedig azt mutatja, hogy a dolgok kezdnek elmozdulni.
Fegyveres konfliktusok és a kereskedelmi útvonalak biztonsága. Az ukrajnai, közel-keleti és szudáni konfliktusok folyamatos nyomást fognak gyakorolni a kereskedelem biztonságára. A Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna kritikus feszültségpontokká váltak, erre példa a húszi milícia által a Vörös-tengeren elkövetett kereskedelmi hajók elleni támadások, amelyek érintették a Szuezi-csatornán keresztül zajló tranzitforgalmat, mely a világkereskedelem 12%-át és a konténerforgalom 30%-át teszi ki.
Ennek eredményeként a csatornán átmenő tengeri forgalom 2024 utolsó negyedévében több mint 50%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, mivel a fuvarozók inkább a Jóreménység-fok körüli útvonalat választották.
2025-ben figyelemmel kísérendő események
Ruben Nizard, a Coface ágazati és politikai kockázatelemzésért felelős vezetője így fogalmazott:
"A (geo)politikai kockázat ma már a globális kereskedelem tartós valósága. A vállalatok kénytelenek alkalmazkodni ehhez a többpólusú környezethez, ahol a kereskedelmi áramlások regionalizálódása zavart okoz a szállítási láncukban, sőt néha az egész stratégiájukban. Ezt még inkább fokozzák az olyan további tényezők, mint az éghajlati válságok."
További információk a 2025-ös év legfontosabb kockázatairól:
- Teljes tanulmányunk: Széttöredezett globalizáció, a globális kereskedelem jövője
- Legfrissebb Ország- és szektorkockázati elemzés 2025
