A Coface politikai kockázati indexe egyértelmű képet mutat: 2025-ben a globális politikai kockázat 41,1%-os értékkel történelmi csúcsot ér el. Az elhúzódó fegyveres konfliktusok, az intézményi működés fokozódó bizonytalansága és a tartós társadalmi feszültségek immár nem átmeneti jelenségek, hanem a vállalatok működését hosszú távon meghatározó tényezők.
Globális politikai és társadalmi kockázatok példátlan szinten
A 2024-es történelmi választási év (70 ország, a világ GDP-jének mintegy 55%-a) a politikai kockázatot a globális figyelem középpontjába állította. 2025 azonban nem hoz enyhülést, sőt, az instabilitás és feszültség tovább erősödik. Ezt tükrözi a Coface globális politikai kockázati indexe, amely 2025-ben rekordmagas, 41,1%-os értéket ér el. Ez már meghaladja a koronavírus járvány csúcspontján mért szintet (2,8 százalékponttal).
Ez az egyik legfontosabb megállapítás a Coface politikai kockázati indexének éves frissítéséből, amelyet a2025 októberi Risk Review gazdasági tanulmány részletez. Az idei globális kockázati érték összetett képet mutat:
- 166 vizsgált országból 68-ban magasabb kockázat tapasztalható, mint tavaly;
- 106 ország meghaladja a járvány előtti átlagát.
Ezek a megfigyelések több tényező összefonódását tükrözik, amelyek egyaránt érintik a feltörekvő gazdaságokat és a fejlett demokráciákat.
A Coface politikai kockázati indexének 2025-ös értéke minden korábbinál magasabb, és megerősíti azt a tartósan emelkedő trendet, amelyre évek óta felhívjuk a figyelmet. Két alapvető jelenség rajzolódik ki: egyrészt az elhúzódó konfliktusok, amelyek folyamatosan növelik az összkockázatot, másrészt a politikai és társadalmi környezet törékenysége, ahol a frusztráció és az instabilitás tovább erősíti a feszültségeket.
- Anna Farrugia, a Coface közgazdásza.
Fegyveres konfliktusok és erőszakos társadalmi zavargások: a biztonságpolitikai környezet romlásának két meghatározó tényezője
A politikai kockázat romlásának fő okai a konfliktusok. Az országos szinten regisztrált fegyveres összecsapások száma ismét emelkedett, amelyet két kiemelt gócpont határoz meg:
- az Ukrajna–Oroszország közötti háború,
- az Izrael–Gáza–Ciszjordánia térségében zajló fegyveres konfliktusok.
Ezek a válságok mélyülnek, tovább erősítik a geopolitikai feszültségeket, és súlyosan befolyásolják a regionális stabilitást, valamint a globális ellátási láncok működését.
Ezzel párhuzamosan az erőszakos belső zavargások is fokozódnak, aláásva a kormányokat – például a nepáli tiltakozások, amelyek a miniszterelnök lemondásához vezettek. Indonéziában a társadalmi nyugtalanság szintén erőszakba torkollott. Ezek az események közvetlen hatással vannak a vállalatok működésére:
- logisztikai zavarok;
- növekvő biztosítási költségek;
- szerződésszegés és piaci volatilitás kockázata.
Megállapításaink megerősítik azt a következtetést, amelyet politikai kockázati mutatónk létrehozásakor vontunk le: a biztonsági kockázat nem korlátozódik fegyveres konfliktusokra vagy államközi háborúkra. A belső feszültségek kulcsfontosságú tényezők.
- Ruben Nizard, a Coface politikai kockázatelemzési és szektorkutatási területének vezetője.
Amikor gyengülő intézmények találkoznak válságban lévő társadalmakkal
Az intézményi működés fokozódó bizonytalansága a politikai kockázat növekedésének második pillére. A politikai és társadalmi környezet továbbra is sérülékeny, amit a Coface index adatai is világosan tükröznek. A politikai és társadalmi törékenység összesített pontszáma továbbra is magas, és a fejlett gazdaságok sem mentesek ettől. Ennek hátterében több, egymást erősítő tényező áll:
- a populizmus térnyerése, amelyet a közelmúlt választásai fokoztak,
- az intézményi környezet és a polgári szabadságjogok romlása (például vélemény- és vallásszabadság, egyesülési jog, jogállamiság),
- a tartós infláció, amely fokozza a társadalmi nyomást és a változás iránti igényt.
Az Egyesült Államok a legszembetűnőbb példa: nemcsak a legmagasabb politikai és társadalmi törékenységi kockázattal rendelkezik a fejlett gazdaságok között, hanem a Covid előtti időszakhoz képest a legnagyobb növekedést is mutatja.
Hasonló tendenciák figyelhetők meg az Egyesült Királyságban és Franciaországban, ahol a kormányzati instabilitás és a fiskális bizonytalanság tovább súlyosbítja a helyzetet. Franciaországban a jelenlegi politikai válság az intézményi törékenység nehezen kezelhető példája, amely rontja a háztartások és vállalatok bizalmát, korlátozva a fogyasztást és a beruházásokat.
A feltörekvő gazdaságokban a fiatal generáció meghatározó szerepet játszik, ahogy azt a bangladesi és kenyai események is mutatják. Adataink szerint a politikai és társadalmi törékenység kockázata különösen azokban az országokban növekszik, ahol a Z generáció példátlan módon aktivizálódott 2025-ben – például Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Madagaszkáron, Marokkóban és Peruban.
A fiatal generáció/nemzedékek egyre erőteljesebben fejezik ki elégedetlenségüket:
- a hatástalannak vagy korruptnak tartott elit ellen;
- a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek miatt;
- a közszolgáltatások és a biztonsági helyzet romlása miatt;
- a gazdasági kilátások hiánya miatt.
Afrika továbbra is a politikai és társadalmi kockázatoknak leginkább kitett régió, különösen azokban az országokban, ahol katonai junták vették át a hatalmat puccsok után (például Burkina Faso, Niger). A hagyományosan stabil országokban is aggasztó jelek mutatkoznak.
Tunéziában Kaïs Saïed hatalomkoncentrációja fokozza az intézményi feszültségeket, míg Szenegálban a 2026-ra tervezett ambiciózus költségvetési program társadalmi elégedetlenséget szíthat.
Az egymást követő válságok és az intézményi alapok eróziója, erős társadalmi nyomással párosulva, széles körű elégedetlenséget táplál. Ezek a feszültségek destabilizáló elegyet alkotnak, amely komoly veszélyt jelenthet a jelenlegi kormányok számára.
- Anna Farrugia, a Coface közgazdásza.
Mit érdemes figyelni 2026-ban?
Új paradigma a politikai és társadalmi kockázatokban – új norma a vállalatok számára
A politikai és társadalmi kockázat immár nem átmeneti jelenség: rekordmagas és tartós szintet ér el. A vállalatok számára ez kulcsfontosságú kereskedelmi kockázati tényező, amelyet figyelemmel kell kísérni és be kell építeni:
- fejlesztési stratégiákba;
- fedezeti politikákba;
- beruházási döntésekbe.
A politikai és társadalmi kockázat új korszakba lépett. Ami korábban átmeneti zavar volt, mára strukturális kockázattá vált. A geopolitikai rivalizálás, a társadalmi polarizáció, az energiatranszformáció és a technológiai kihívások kombinációja biztosítja, hogy ez a magasabb kockázati szint tartós maradjon.
- Ruben Nizard, a Coface politikai kockázatelemzési és szektorkutatási területének vezetője.
